SZALAY GÁBOR (SZDSZ): Tisztelt Képviselőtársaim! Révész Máriusz is megszólalt. Tegye gyakrabban, üljön itt gyakrabban a parlamentben! Nem vele kívánok foglalkozni.

A költségvetéshez jobban tartozó témával, az útépítéssel foglalkoznék, ami itt gyakran téma és gyakran vita tárgya, nem véletlenül. Magyarországon az útépítést, a közúthálózat-fejlesztést kiemelkedő érdeklődés kíséri és övezi. Ez érthető is, hiszen miközben az a települések, a régiók, de az egész gazdaság fejlődését, fejlődési lehetőségét alapvetően befolyásoló, sőt meghatározó tényezőt jelent, hazánkban az európai uniós csatlakozás szempontjából is reflektorfényben lévő kérdés az úthálózat fejlesztése és karbantartása.

Így aztán különösen sajnálatos, hogy ezen a területen európai összehasonlítás alapján nagy hátrányban vagyunk, igen nagy adósságot kell ledolgoznunk, minél költséghatékonyabb módon, de semmit sem engedve a minőségi követelményekből. Miközben Magyarországon az elmúlt három évtizedben robbanásszerű fejlődés ment végbe a motorizáció területén, a gépkocsi- és nehézgépjármű-állomány megsokszorozódott, az országos közutak és ezen belül különösen a gyorsforgalmi utak építése, illetve azok hossza kínos-keserves lassúsággal, újabb és újabb leállításokkal csak araszolgatott úgy-ahogy.

A '90-es évek közepére aztán már drámaian szétnyílt a közúti közlekedés ollója a járművek száma és az infrastruktúra megléte között. Jelenleg az autópályáink hossza 470 kilométer, autóútjainké pedig 92 kilométer, azaz gyorsforgalmi útjaink a 30 300 kilométer hosszúságú országos közúthálózat mindössze 1,85 százalékát jelentik. Ennyire tellett mintegy negyven év alatt.

Ahhoz, hogy Portugália 1999. évi gyorsforgalmi úthálózati sűrűségét elérjük, mintegy 800 kilométer új autópályát kell építenünk, ahhoz pedig, hogy az EU-átlagot elérjük, mintegy ezer kilométert. Így aztán az országos közúthálózat fejlesztésének és fenntartásának 2002-2006 közötti feladatairól és finanszírozásáról szóló gazdasági és közlekedési minisztériumi előterjesztés, amelyet a kormány várhatóan jövő héten tárgyal, ambiciózusnak, ugyanakkor igényeinkkel és szükségleteinkkel arányban állónak mondható.

(15.40)

Ambiciózusnak, hiszen 2006. december 31-éig a programjavaslat a napokban átadásra kerülő M3-as szakasszal együtt mintegy 500 kilométer új gyorsforgalmi út megépítését, valamint mintegy 290 kilométeres pályaszakasz építésének megkezdését javasolja a kormánynak.

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium előterjesztését bármilyen esetleges módosításokkal fogadná is el az új kormány, az bizonyos, hogy az előző négy év útépítési gyakorlatához és módszereihez képest alapvető változásokat, mondhatni, akár paradigmaváltást kívánunk megvalósítani. Ésszerűtlen és elfogadhatatlan volt ugyanis, hogy az előző kormány működését azzal kezdte, hogy azonnal leállította a gyorsforgalmi közutak építését, és két és fél éven keresztül nem történt egyetlen kapavágás sem a tervezett autópálya-nyomvonalakon.

Mi folytatjuk a folyamatban lévő útépítéseket, és már jövőre újabb építéseket fogunk indítani. (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Hol?)

Ésszerűtlen és elfogadhatatlan volt az is, hogy az előző kormány, amikor két és fél év elteltével végre elindította az autópálya-építéseket, azokat nem az európai uniós források felhasználását is lehetővé tevő, korrekt közbeszerzési eljárások formájában bonyolította, hanem a kiszemelt fővállalkozóknak mértéktelen hasznot, a munkát a közvetítői lánc végén elvégző kis- és középvállalkozóknak jó esetben épphogy megélhetést, rossz esetben csődöt jelentő szerződést, míg a mindezt megfizető magyar adófizetőknek pedig jelentős és felesleges adóterheket jelentett.

Mi a közbeszerzési pályázattal választjuk ki a legolcsóbb, legjobb fővállalkozót, aki közvetlenül fog magyar kis- és középvállalkozókkal szerződni. Ráadásul mindez az európai uniós pénzeket is felhasználva fog a jövőben lebonyolódni.

Ésszerűtlen és elfogadhatatlan volt, hogy az előző kormány rendezetlen, kellően át nem látható módon folytatta az autópálya-építések finanszírozását. A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság ugyanis, az államot helyettesítő szerepben eljárva lényegében költségvetési feladatokat finanszírozott a költségvetés megkerülésével, a transzparencia teljes hiányával és pazarlóan; olyan nemzetközi és hazai gazdasági környezetben, amikor európai uniós csatlakozásunk közeledtével épp az átlátható, versenysemleges, tiszta gazdálkodási funkciók ráadásul elemi közgazdasági és nemzetközi követelménnyé váltak. Ez az eljárás végül is mintegy 400 milliárd forinttal terhelte meg be nem tervezett módon a 2002. évi, rekorddeficitet eredményező költségvetést.

Mi átlátható, nyomon követhető, korrekt módon kívánjuk az autópálya-építéseket finanszírozni, oly módon, hogy az bizalmat keltsen, azaz lehetővé tegye európai uniós források, magánbefektetők bevonását, illetve esetleges külső hitelek bekapcsolását is a további évek során.

Mi az most már, ami a szóban forgó GKM-előterjesztés kormány által történő megvitatása előtt, azaz a kormány döntését megelőzően, pusztán a költségvetésből levezethetően is bizonyossággal elmondható?

1. Az eredeti terv szerint folytatódik a Széchenyi plusz tervében szereplő 38 elkerülő, bekötő- és összekötő út építése, valamint az M30-as autópálya Miskolcig történő kiépítése.

2. Új beruházásként indítjuk el az M0-ás körgyűrű keleti, azaz M5-ös és M4-es közötti szakaszának építését, és a 4-es számú főút Vecsés-Üllő elkerülő szakaszának építését. Ugyancsak indul az idén közbeszerzési pályázatként kiírt, s még ez évben szerződéssel véglegesítésre kerülő három projekt építése, a szükséges előkészítési, azaz engedélyezési, régészeti feltárási és lőszer-mentesítési munkák elvégzését követően. Tehát jövőre indul az M3-as Polgár-Görbeháza, az M7-es Balatonszárszó-Ordacsehi, az M7-es Becsehely-Letenye, illetve az M70-es Letenye-Tornyiszentmiklós közti szakaszának építése.

3. Végül mindezeken túl pedig megkezdődik jó pár projekt előkészítése: az M0-ás keleti és déli szektor további szakaszainak, az M0-ás északi szakaszának, az M3-as Görbeháza-Nyíregyháza és Görbeháza-Debrecen közti szakaszának, az M6-os és az M56-os különböző szakaszainak és az M5-ös állami feladatként jelentkező munkáinak előkészítése.

Láthatják tehát, tisztelt képviselőtársaim, hogy pusztán az, amit a költségvetés jelenlegi állapotában lehetővé tesz, már az sem kevés. Nem vagyunk vele természetesen mi sem megelégedve - többet szeretnénk, gyorsabban szeretnénk fejleszteni -, ugyanakkor látjuk a kényszerhelyzetet, a költségvetés korlátait. Azt gondolom, hogy minden felelősen gondolkozó képviselő bizonyos normális, harmonizált egyensúlyt tud tenni a szükségletek és a lehetőségek között. Ebben bízva kérem az önök együttműködését az előttünk álló év útépítéseihez, illetve az azt nyilván elkerülhetetlenül övező és követő, esetleg megelőző parlamenti vitákhoz.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Forrás: parlament.hu