PICHLER IMRE (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Mielőtt rátérnék a költségvetéshez való hozzászólásomban a konkrét mondandómra, szeretném megemlíteni, hogy a mai vitában is nagyon sok minden elhangzott pró és kontra. Azt is szeretném elmondani, hogy az MDF soraiban, azt hiszem, nagyon nyugodt és higgadt megszólalások voltak. De muzsika volt tegnap a fülemnek, amikor Pokorni Zoltánt hallgattam. Azt hiszem, tényleg nagyon nyugodt körülmények között mondta el a véleményét, és amit elmondott, higgadtságra adott okot. Azt hiszem, ezt az akkor még itt lévő államtitkár úr, Hiller István is aláírja.

A Magyar Köztársaság költségvetési törvényjavaslatát két fő szempont szerint vizsgáltam. Nevezetesen, meg kell néznünk annak megalapozottságát, illetve meg kell vizsgálnunk annak tartalmát, vagyis azt, hogy milyen gazdaságpolitika tapintható ki belőle, mennyiben segíti az ország társadalmi és gazdasági fejlődését. Az SZDSZ-MSZP-kormány választási programját nem a nemzetgazdaság tényleges helyzetére és várható teljesítőképességeire alapozta. Még 2002 októberében, a költségvetés benyújtásának időpontjában sem veszi észre, hogy a magyar gazdaság kiegyensúlyozott és nagyobb ütemű növekedési alapfeltételét jelentő világgazdasági növekedés, ezen belül különösen az európai élénkülés még jócskán várat magára.

Nem túl biztatók a 2003. évi költségvetés tervezetének sarokszámai sem. A kormány 4-4 és fél százalékos GDP növekedést jelez az anyagban, de végig 4,5 százalék felettivel számol. Ekkora növekedésnek a Magyar Demokrata Fórum szerint a jelenlegi helyzetben, a kiindulások és a költségvetés vállalkozásélénkítésének hiányában nincs realitása.

A kormány által ígért adóreform tulajdonképpen elmaradt, holott szükséges lenne a túlzott adóterhelést jelentő, sok szempontból korszerűtlen, bonyolult és ebből eredően mind az adóalanyok, mind az adóhatóság vonatkozásában költséges rendszer átalakítása. A bérfejlesztések is mintha befejeződtek volna. A minimálbérnek a polgári kormány által követett évi emelése elmaradt, mint ahogy ez négy éven keresztül az előző MSZP-SZDSZ kormányzati ciklusban történt. A Széchenyi-terv leállítása a hazai vállalkozások modernizálási lehetőségeinek radikális csökkentését jelenti, ami szintén a hazai termelékenység növekedése ellen hat. A kormány a vállalkozást erősítő 22 pályázat közül 5-7 pályázati lehetőséget hagyott meg, ezek a kamattámogatások körébe tartoznak, az ennél sokkal fontosabb tőkejuttatások helyett. Az MDF szükségesnek tartja a nemzeti vállalkozások modernizálása érdekében az állami tőketámogatást és az adóterhek csökkentését.

Rátérve az oktatásra, az oktatási ágazat költségvetése nem tükrözi a kormányprogram, a miniszterelnök és az ágazati miniszter 2003-ra vonatkozó ígéreteit. Nem tartalmazza többek között a pedagógusbérek további emelését, a pótlékok összegének rendezését, a pedagógus-továbbképzés fokozott támogatását. A pedagógusbérek befagyasztása és az adótörvények együttes hatásaként 2003-ban megkezdődik a korábbi béremelés értékvesztése.

A költségvetés tervezete különösen hátrányosan érinti az oktatási intézményeket fenntartó kistelepüléseket. Azt hiszem, erről ma már hallottunk több felszólalótól is véleményt.

A kistelepülések jelentős része óvodát, illetve alsó tagozatot tart fenn. Ezen intézménytípusok esetében a normatív támogatás csupán 25-35 százalékkal növekszik. Mindez azt jelenti, hogy ezen intézmények esetében nem csupán a bérek kifizetése válik lehetetlenné, de maguk az intézmények is megszűnhetnek. A költségvetés nem növeli a kistelepülések együttműködését, a feladatok társulás formájában történő ellátását sem, hiszen az ezt segítő normatívák összege sem növekszik.

Választókörzetem településeinek polgármesterei közül többen megkerestek, és aggályaikat fogalmazták meg a költségvetési törvényjavaslatban foglaltakkal szemben. A bérfejlesztések 2003. évi kihatásának finanszírozásához a fedezet csak úgy van meg, ha a központi források mellett az önkormányzatok a saját bevételeiket is mozgósítják erre a célra.

(15.00)

Ez az intézkedés minden önkormányzatot sújt. Elsősorban a kisközségeknél nem áll rendelkezésre a szükséges fedezet. Az iskolákat működtető önkormányzatok már eddig is meghúzták a nadrágszíjukat. Több helyen összevonták az első és második, a harmadik és negyedik, valamint az ötödik és hatodik osztályokat, csak a hetedik, nyolcadik osztályban tanítanak bontottan. Az a település, amely nem tudja fenntartani óvodáját, iskoláját, rövid időn belül elnéptelenedik - ez a folyamat pedig senkinek sem jó.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz és az MDF soraiban.)

Forrás: parlament.hu