DR. DÁVID IBOLYA (MDF): Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Avarkeszi képviselő úr jól idézte a '90-es módosítást, azonban csak egyik részét. 1990-ben a jogalkotónak egyetlen szándéka volt... (Dr. Hankó Faragó Miklós: '93-as!) - '93-as, a függő kábítószer-fogyasztónak megadni azt a lehetőséget, hogy gyógykezelni lehessen őt. Ez volt a jogalkotói szándék, és ha elolvassuk a jegyzőkönyvet, ettől tovább nem is kívánt lépni a jogalkotó.

Az más kérdés, hogy a jogalkalmazás eltévedt egyébként ezzel a szándékkal, és számtalan kreált... - ügyvédi szakmából ismert volt, hogy hogyan kell orvosi igazolásokat szerezni, hogy ki lehessen bújni. Ezt az álságos helyzetet szüntettük meg akkor, amikor lehetővé tettük azt, hogy ügyészi szakban, a vádemelés elhalasztásával olyan magatartási szabályokat lehessen előírni a fiataloknak, ami pontosan ugyanazt a célt szolgálja, amiről az imént Csákabonyi képviselő úr beszélt.

Hogy mi a különbség a kettő között, az pontosan ebben rejlik. Mert ha az a fiatal, aki bemegy a rendőrségre, mert beviszik, mert van nála egy adag, kisebb, csekély, bármilyen mennyiségű kábítószer, az ott azt mondhatja, hogy kérem szépen, én itt most választok, mert engem szinte alanyi jogon megillet a választás joga - egészségügyi, magatartási szabályok.

(15.50)

Ezt a magatartást nem tanúsíthatja az a személy, akinek nem jár alanyi jogon innentől kezdve az elterelésnek a lehetősége, akinek ott van az a veszélyeztetettsége, hogy ha egyszer tiltott szer a kábítószer, akkor lehet, hogy megindul egy eljárás, lehet, hogy megrovásban, próbára bocsátásban, pénzbüntetésben - és sorolhatnám azt a nyolc stációt, amely lehetőségként adott a bírónak, aki a mérlegelési jogkörében eljárva a legalkalmasabbat fogja kiválasztani. (Az elnök jelzi az idő leteltét.) Nem kell félni a bíráktól. Azt hiszem, nagyon jól tudták az elmúlt másfél évben, hogy mi a feladatuk.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

Forrás: parlament.hu