HERÉNYI KÁROLY (MDF): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Keresztény Magyarországot akartam, mert csak annak van jövője - mondta betegágyán Antall József, a legújabb kori első szabadon választott parlament képviselője, a Magyar Köztársaság néhai miniszterelnöke. Holnapután, december 12-én emlékezünk a Nemzeti Sírkertben, mert akkor lesz kilenc esztendeje, hogy Antall József elment közülünk.

A mélyen elkötelezett demokrata, a 15 millió magyar miniszterelnöke pontosan tudta, hogy a rendszerváltáskori Magyarország nemcsak gazdasági nehézségekkel küzd. Pontosan tudta, hogy a szabadsághoz nemcsak anyagi jólét tartozik, annak más feltételei is vannak. Pontosan tudta, hogy a szabadság akkor élhető meg a maga teljességében, ha kellő felelősséggel, ha kellő erkölcsiséggel párosul. Az ország mély gazdasági szakadékban van, de ez a szakadék eltörpül ahhoz az erkölcsi szakadékhoz képest, amelybe az elmúlt évtizedek taszították a nemzetet. Antall József pontosan tudta, hogy ebből az erkölcsi szakadékból csak egy a kiút. A miniszterelnök pontosan tudta, hogy itt, Közép-Európában demokrácia sikerrel csak szilárd erkölcsi alapokon, keresztény erkölcsi alapokon működhet.

Kormánya és az MDF-többségű koalíció '90 és '94 között azért dolgozott, hogy a történelmi egyházak hitéleti, közéleti, közszolgálati tevékenységének feltételei javuljanak. Nem öncélú volt ez a törekvés, hiszen tudtuk és ma is tudjuk, hogy az erkölcsi válságból a történelmi egyházak munkája, segítsége nélkül nem jutunk ki.

A maga sajátos módján a következő baloldali kormány is felismerte a szükségszerűséget, és ha nem is olyan hittel és nem olyan intenzitással, de támogatta az egyházak munkáját.

(8.50)

E munka eredményeképpen ma az országban számos egyházi általános és középiskola működik, hallgatók ezrei járnak egyházi egyetemekre. A mindenkori kormány, a mindenkori Országgyűlés feladata az, hogy a hitéleti, a karitatív, a közéleti egyházi szolgálatok működésének feltételeit, az adományok mellett, költségvetési forrásokból teremtse meg. Feladatunk, hogy a források elosztása igazságos legyen, tükrözze az egyházak társadalmi jelenlétét, szolgálataik társadalmi fontosságát.

Azért, hogy a társadalmi igazságosság érvényesüljön, a Fidesz-MDF kormányzati és parlamenti többség, folytatva Antall József munkáját, úgy döntött, hogy a '90-94 közötti időszakhoz hasonlóan, amikor is az elosztás alapjait a '49. évi népszámlálási adatok képezték, az 1 százalék felajánlás fölötti rész elosztása a legutóbbi népszámlálási adatok alapján történjék. Tettük ezt azért, hogy az elosztásnál ne csak a felajánlók arányában történjék a fennmaradó rész elosztása, hiszen ez csak a felajánlók adóerejét tükrözi, bizonyos értelemben visszaállítja a vagyoni cenzus intézményét. Igazságosabb, ha az elosztásnál minden hívő személye ugyanannyit ér. A nem adóalany kisnyugdíjas vagy a nem adófizető nagycsaládos állampolgár léte és élete is számít, hiszen ők sokkal többen vannak.

Az utóbbi hetekben a Magyar Demokrata Fórum számos esetben hallatta hangját az egyházi finanszírozás társadalmi igazságossága érdekében. Nem eredmény nélkül, hiszen a kormány álláspontja sokat változott. Különösen a tegnapi egyeztetés - amely köztársasági elnök úr, Mádl Ferenc kezdeményezésére jött össze - zárult biztató eredménnyel, mert közeledtek az álláspontok. Nem többletpénzről van szó, hanem ugyanannak a forrásnak igazságosabb elosztásáról.

Az állam adja meg az egyházaknak a forrásokon kívül a felhasználás legszélesebb demokratikus jogát is. Ne feledjük, Antall József szavai ma is érvényesek. Nemcsak a gazdasági gondok megoldása, az erkölcsök helyreállítása is nagyon komoly feladatunk, amelyből a történelmi egyházak nagy és komoly részt vállalnak. A miénk pedig, Országgyűlésé, parlamenti képviselőké, a közös felelősség - kormányoldalé, ellenzéké -, hogy ennek a legigazságosabb feltételeit teremtsük meg.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu