KISS PÉTER foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Azt gondolom, lényeges volt fölszólalásában rávilágítani arra, hogy az európai csatlakozás egyben az európai értékekhez való felzárkózást is jelentheti Magyarország számára. Mindaz, ami a következő időszakban tehát megvalósulhat Magyarországon, az vagy az európai szociális vízióban rögzített cél az Európai Unió számára, vagy már gyakorlat az Európai Unió országaiban. Világos, hogy az ezen értékekhez való felzárkózás természetszerűleg megkívánja a csatlakozó országokban saját szándékunk szerint is, de a csatlakozás logikájából is következően, hogy a párbeszédet mint értéket rangra emeljük, hogy a szociális Európa vízióját a hazai gyakorlatban az európai Magyarországon is érvényre juttassuk.

Nyilván ez a vízió az egyes emberek számára azt az esélyt jelenti, jelentheti, hogy jobban és szabadabban élhetnek. Ehhez pedig európai uniós bérekre van szükség, s olyan versenyfeltételeknek való megfelelésre, amelyik is hosszú távon biztosítja az ezen bérekhez szükséges gazdasági hátteret, gazdasági feltételeket. Egy bizonyos, a csatlakozás csak a társadalommal együtt lehetséges, csak együtt lehet hatékony módon megvalósítani ezt a felzárkózási folyamatot. Ez nem lehet a kormányzat magánügye, ez nem lehet szakmai részkérdés, ehhez a társadalmi partnerek napi együttműködése szükséges.

Nemcsak abban a tervben szükséges ez az együttműködés, amelyik is a felzárkózás terve, az európai pénzek hazai felhasználásának hatékony terve, a nemzeti fejlesztési terv, hanem e terv hazai megvalósításában is szükséges a részvétel. Az világos, hogy csak a részvétellel, csak az érintettek közreműködésével lehetséges olyan programot megvalósítani, ami tehát általuk és értük valósul meg Magyarországon.

Ebből is következik, hogy nemcsak általában kell a szociális partnerséget erősíteni Magyarországon, hanem a jól felfogott nemzeti érdekünkből is. Világos, hogy a szociális partnerség megerősítése, a szociális partnerek szerepének a növelése hozzásegíthet bennünket, hogy nagy nemzeti törekvésünk, az európai felzárkózás hatékonyan valósuljon meg, s a lehetséges leghatékonyabban használjuk fel azokat a pénzügyi forrásokat, amelyek ezt a felzárkózást az Európai Unió oldaláról a nemzeti fejlesztési terv keretében támogatják.

A mostani megállapodás az Érdekegyeztető Tanácsban két célt is szolgál. Egyrészt egy közös álláspontot tükröz az európai csatlakozást illetően, világosan kifejezi, hogy nemzeti ügyről van szó akkor, amikor az európai értékekhez és gyakorlathoz zárkózunk fel; másrészt pedig kimondja, hogy ehhez a következő időszakban a munka világában az vezet el, ha a bérek és a versenyképesség egyidejűleg képes javulni. Ha képes a munkaadó és a munkavállaló olyan kompromisszumokra, amelyek elősegítik az európai bérekhez való felzárkózást - és van hová felzárkóznunk, vagy hogy másképp fogalmazzak, Filló képviselő úrnak igaza van, van honnan felzárkóznunk ehhez a bérszínvonalhoz -, és természetesen elősegítik Magyarország további tőkevonzó képességének, az itteni befektetők jobb gazdasági működési feltételeinek a kialakulását.

A 4,5 százalékos reálbérajánlat, azt gondolom, mértékét tekintve megfelelő a kormányprogramban is előre jelzett mértékeknek. Mi ugyanis akkor azt mondtuk, hogy a gazdasági növekedés ütemének megfelelő mértékben kell emelkednie a reálpozícióknak, s ez esetben ez valósul meg. Úgy kell ennek a reálpozíciónak javulnia, hogy ez egyidejűleg szolgálja a versenyképességi követelmények javulását és az európai bérekhez való felzárkózást is.

Az a mód, hogy a reálkereset növekedésében állapodtunk meg az Érdekegyeztető Tanácsban, a munkavállaló számára azt a lehetőséget teremti, hogy eltérő személyi jövedelemadó-pozíciókban is hozzájut magasabb, illetve alacsonyabb, de eltérő bruttó keresetek mellett ahhoz a reálpozíció-javuláshoz, ami az európai bérek irányába hat, másképp fogalmazva: a munkavállalónak végül is mindegy, hogy személyi jövedelemadó miatt vagy bruttó béremelés miatt lesz-e több pénz a zsebében, csak legyen ott ez a több pénz. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) A munkaadónak pedig fontos, hogy ezt a terhet teljes egészében nem neki kell állnia, hanem a többleten keresztül, a gazdasági növekedés többletén keresztül, a személyi jövedelemadó-terhek csökkentésével a bérutolérés terheinek növekményét a kormány átvállalja. Ezért jó kompromisszum az OÉT-ben született kompromisszum, mert kettős célt szolgál egyszerre.

Köszönöm a türelmét, elnök asszony.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu