KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Történelmi sorsforduló előtt áll Magyarország, hiszen még néhány nap, és a koppenhágai csúcsértekezleten eldől, milyen feltételekkel csatlakozhat Magyarország az Európai Unióhoz. Ám a hét végén nem dől el minden. Hátra van még az alkotmány módosítása, hátra van a népszavazás eredményes megtartása, és hátra van a csatlakozást követő beilleszkedési folyamat, amely bizony még jó néhány évet vesz majd igénybe.

A pártok, a közvélemény egyetértenek a csatlakozás szükségességével - ez jó. Az nem jó, hogy vannak fölösleges, értelmetlen viták arról, hogy mennyire felkészült Magyarország, és hogy sikerült-e elérni a lehetségest a tárgyalóasztalnál. Egyes ellenzéki politikusok azt mondják, hogy Magyarország nincs kellően felkészülve a csatlakozásra, és a közvélemény nagyon keveset tud az Európai Unióról. Ha ez igaz, akkor elsősorban azokat terheli a mulasztás, akik négy évig kormányozták az országot; ha igaz, hogy a közvélemény keveset tud, akkor elsősorban azokat terheli a felelősség, akiknek ez az elmúlt négy esztendőben dolguk volt, mert azt senki nem hiheti komolyan, hogy a kormányváltás óta elfelejtették azt az emberek, amit megelőzően négy év alatt megtudtak.

Szerencsére nem igaz, hogy Magyarország nem kellően felkészült. Az Európai Unió brüsszeli csúcsértekezlete egyértelművé tette, hogy Magyarország és a másik kilenc ország felkészült a csatlakozásra, képes helytállni az egységes piac versenykörülményei között. És ez - mi ezt mondjuk, a kormány ezt mondja, a kormánypártok ezt mondják - 12 év munkájának eredménye, négy szabadon választott parlament és öt kormány munkájának, egymásra épülő munkájának az eredménye.

(9.20)

Nézzük, mit értünk el az elmúlt fél esztendő alatt. Elértük, hogy a külföldiek magyarországi földvásárlására korábban megállapított hétéves tilalom három évvel meghosszabbítható. Elértük, hogy az Európai Unió által kifizetendő közvetlen mezőgazdasági támogatások saját költségvetésből további 20 százalékkal kiegészíthetők. Elértük a mezőgazdasági kvóták jelentős emelését; van olyan kvóta, amelyik két és félszer akkora lett, mint amivel az Európai Unió a tárgyalásokat indította.

Lezártuk a versenyfejezetet: elértük, hogy a külföldi befektetők adókedvezményénél az új, az Európai Unióban szokásos számítási módra való áttérés nem visszamenőleg érvényes, hanem 2003. január 1-jétől. Ezzel elhárult a veszély, az a veszély, hogy a multinacionális vállalatok a kedvezőtlenül változott szabályok miatt kivonják a tőkéjüket Magyarországról, becsuknak üzemeket. Ne feledjük: a beszállítókkal együtt összesen 250 ezer, negyedmillió munkahelyről van szó! Ez a megállapodás az Európai Unióval ezt a veszélyt elhárította. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Lárifári!)

Elértük, hogy az Európai Parlamentben Magyarország a korábban ajánlott 20 hellyel szemben 24 helyet kap, annyit, mint a vele azonos nagyságrendű országok, és elértük, hogy 2004-ben Magyarország fizetési mérlege az Európai Unióval szemben 270 millió euró, azaz 70 milliárd forint többletet fog mutatni a 2003-as, a csatlakozás előtti évvel szemben. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: És mi lesz 2005-ben?)

Ezek az eredmények a fél év alatt, és ami hátravan, a két nyitott kérdéskör mind a tíz országot érinti: a közvetlen kifizetések induló szintje, ennek növelése, és az átmeneti időszak csökkentése, és a költségvetési kompenzáció kérdése, hogy ne csak 2004-ben, de 2005-ben, 2006-ban is jobban járjunk és jobban éljük, mint a csatlakozás előtt.

Azt várjuk az Európai Uniótól, hogy használja ki a berlini kereteket, tanúsítson rugalmasságot, és azt várjuk az ellenzéki politikusoktól, hogy Brüsszelből és más nyugat-európai fővárosokból ne a magyar kormánynak üzengessenek, hogy tárgyaljon keményebben, hanem értessék meg az Európai Unió kormányaival, hogy méltányosabb magatartást kell tanúsítaniuk ebben a zárószakaszban a két utolsó kérdéskör lezárásánál.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Forrás: parlament.hu