DR. SALAMON LÁSZLÓ, az alkotmány- és igazságügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm, elnök úr, a lehetőséget és a megértést; ezt a technikai újítást, a csipkártya használatát még meg kell tanulnunk.

Tisztelt Országgyűlés! Az alkotmányügyi bizottság ellenzéki képviselői a törvényjavaslat általános vitára bocsátását nem támogatták. Az előterjesztésnek az a fő gyengesége, hogy nem védi kellően a magyar ügyvédség érdekeit az uniós csatlakozás következtében kialakuló helyzetben a külföldi ügyvédekkel szemben. Ugyanabban a hibában szenved, mint a kormány több más előterjesztése, illetve mint ami az egész csatlakozási politikájára jellemző: a mindenáron való megfelelés jegyében az Unió elvárásainak túlteljesítése, lemondás a magyar érdekek védelme lehetséges eszköztárának kimerítő igénybevételéről. Mindezt egyébként nemcsak mi, a bizottság kisebbségi álláspontját magunkévá tevő képviselők mondjuk, hanem ugyanezt a Magyar Ügyvédi Kamara elnökétől, dr. Horváth Jenőtől is hallhattuk a bizottság ülésén.

A Magyar Ügyvédi Kamara elnöke joggal kifogásolta, hogy a törvény a magyar és a külföldi ügyvéd között nem biztosítja a reciprocitás elvét, azaz a gyakorlatban nem fog érvényesülni az ügyek vállalásában a lehetőségek egyenlősége, az esélyegyenlőség elve. Erre a problémára véleményünk szerint az uniós közösségi jog sérelme nélkül megoldást lehetne találni. Ilyen lehetőségként vetette fel a kamara elnöke a bizottság előtt az együttes ügyvállalás lehetőségét, a magyar ügyvéd tényleges felelősségvállalása mellett. Ez egyébként nemcsak a hazai ügyvédi érdekek védelmét jelentené, hanem - ami még ennél is fontosabb - a magyar jogkereső közönség, az ügyfél védelmét is.

Az ülésen felmerült, hogy az előttünk fekvő javaslat jogot teremtene bizonyos jogértelmezés esetén külföldi ügyvéd számára tolmács igénybevételére is. Ez jelentős költségvetési terhet, és mivel az áthárítható lenne, az ügyfeleknek, közöttük az eljárás alá vont gyanúsítottaknak is jelentős költségeket eredményezne, egyben az ügyek elhúzódását és az igazságszolgáltatás időszerűségének számottevő sérelmét is okozná. Az együttes ügyvállalás kötelezettsége ezt a hátrányt is kiküszöbölhetné.

Tisztelt Képviselőtársaim! Lehetséges, hogy a törvényjavaslat módosító javaslatokkal javítható lenne, bár a bizottsági tárgyalás során más hibákat is észlelt a bizottság, melyek részletezése a bizottsági álláspont ismertetésére nyitva álló időkeretet meghaladná. A képviselőtársaim a vitában nyilván ezeket a problémákat is majd szóba fogják hozni. Visszatérve azonban az előző gondolatra, és kapcsolódva ahhoz is, amit Csákabonyi képviselő úr, a többségi álláspont előadója jelzett - nevezetesen, hogy lehetséges, hogy a törvényjavaslat módosító javaslatokkal javítható lenne, és így a tág értelemben vett általános vitára alkalmasság ebben az értelmezésben nem lenne elvitatható, hiszen e logika szerint minden, ami javítható, általános vitára alkalmas -, mégis, az általános vitára alkalmasságnak létezik egy más megközelítése is, most függetlenül attól, hogy egyébként a kormány képviselői a bizottságban egyáltalában nem mutattak fogadókészséget arra, hogy a jelenlegi szövegen lényeges és főleg olyan irányú változtatásokat fogadjanak el, amiket az ügyvédi kamara elnöke felvetett.

Az általános vitára alkalmasság kérdésének a törvényjavaslat egésze, problémamegközelítése, szemlélete oldaláról történő megítélése a bizottság kisebbségi részének véleménye szerint egyértelműen negatív eredményre vezetett.

Álláspontunk szerint a törvényjavaslat a vele szemben támasztható fenti szempontok szerinti elvárásoknak nem felel meg - ezt a bizottság MDF-es tagjainak tartózkodása és fideszes tagjainak nemmel történő szavazata juttatta kifejezésre.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)

Forrás: parlament.hu