DR. VOJNIK MÁRIA, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az emberi jogi bizottság február 25-ei ülésén megtárgyalta a családok hajléktalanságáról szóló jelentést és az országgyűlési határozati javaslatot, és azt 11 igen szavazattal, 9 tartózkodás mellett, ellenszavazat nélkül elfogadásra, illetve általános vitára ajánlja az Országgyűlésnek.

Tisztelt Országgyűlés! Jól látható, hogy az igazságot csak akkor fogjuk megtudni, ha minél többen olvassuk el ezt a jelentést, és magunk kapunk képet arról, hogy miről számolt be a kormány, és milyen intézkedéseket tett. Az emberi jogi bizottság ülésén mi arról bizonyosodtunk meg, hogy ez egy, az idő adta korlátok között elkészített nagyon alapos jelentés, amelyik felvázolja, hogy a hajléktalanság egy komplex hátrány. A kialakulása nem vezethető vissza egyetlen meghatározott mozzanatra vagy élethelyzetre, és azért, mert az okai igen számosak, a kezelésében sem lehet egyetlenegy állami vagy akár önkormányzati beavatkozással eredményt vagy sikert elérni.

Előremutató a jelentés abban, hogy elmondja, kutatást kell végezni a hajléktalanság szociológiai jellemzőinek felmérésére, ki kell alakítani egy megfelelő adatbázist, egy monitoringrendszert, és valóban hosszú távon kell és szükséges megteremteni az intézkedések hátterét. A program, amely a hajléktalanság megelőzésére és kezelésre készült, egy igen komplex program, és tartalmaz rövid, közép- és hosszú távú intézkedéseket is. Természetes, hogy a szeptemberi határidővel elkészült, és októberben benyújtott határozati javaslat nem tartalmazhatta azt a szociálistörvény-módosítást, amelyet a parlament januárban fogadott el, és azt a nemzeti lakásprogramot sem, amelynek a társadalmi vitája még most indul el.

Azonban van néhány, olyan vonulata ennek a jelentésnek, amely úgy gondolom, hogy mindannyiunk közös figyelmére igényt tarthat. Ez pedig az, hogy a családok hajléktalanná válása mögött – hiszen a program és a jelentés nem általában a hajléktalanságról szól, hanem kitüntetetten a családok hajléktalanságáról és az erre irányuló kormányzati programról – nemcsak anyagi okok vannak, hanem olyan komplex családi, szociológiai okok, amelyek ugyancsak további vizsgálatra érdemesek.

Azt is bemutatja ez a jelentés, hogy hogyan változott a családok helyzete az elmúlt 15 év távlatából, hogy a munkahely elvesztése, a lakásrezsi-költségek emelkedése hogyan vezet az adósságcsapdához, hogy az abból való kikerüléshez nem elégséges egy törvény, nem elégséges egyetlen támogató intézkedés, hanem nagyon is összetett intézkedéssorozatot kell tenni, amelyben törvényben meghatározott cselekvések, önkormányzati szintű cselekvések és a civil társadalom szolidáris segítsége elengedhetetlenül szükséges. Hogy erre csak egy példát mondjunk: a családok átmeneti támogatása, illetve az átmeneti szállók, krízisszállók, amelyeknek a működtetésében eddig is a civil szervezeteknek, illetve az egyházi szervezeteknek volt kitüntetett szerepe.

Összefoglalva: a bizottság úgy gondolja, hogy nemcsak kormányzati eszközökkel, hanem csak kormányzati eszközökkel és össztársadalmi összefogással lehetünk úrrá a családok hajléktalanságán.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu