FARKAS IMRE (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Pap János képviselőtársam előbbi felszólalásához szeretnék hozzászólni, annál is inkább, mert ő azt megelőzően éles látással elmondta, hogy az értelmezési rendelkezéseket mi milyen sorrendben határozzuk meg, betű szerint megyünk, fontosság szerint. Megmondom őszintén, számos törvényt láttam már, az egyikben így mennek, a másikban úgy, de ez a törvényt igazából nem befolyásolja.

Pap János képviselőtársam értékes logikájával az előbb rámutatott a nyílt ártér ellentétpárjára, és mindenképpen a zárt ártér fogalmát kereste. Szeretném elmondani, bár a logika itt teljesen helyes, de azért Pap János képviselő úr előtt is alkottak törvényeket és rendeleteket ebben a témakörben. A nyílt ártérnek valóban van ellentéte, de az az ő szóhasználatával szemben nem a zárt ártér, hanem a mentesített ártér. Felolvasom a képviselő úrnak a két ártér közötti különbséget, hogy ez ne logikai szabály legyen, hanem egy törvényrész ismeretére utaljunk. A nyílt ártér az “olyan terület, amelyet a folyók és patakok medréből kilépő víz, az árvíz szabadon elönthetö. Ez a nyílt ártér, ezt használja a törvény is. Ennek az ellentétpárja a mentesített ártér - az egyébként szimpatikus zárt ártér kifejezés helyett -, ez pedig “olyan terület, amelyet épített védművek védenek a folyók és patakok árvizeinek elöntésétőlö.

Úgy gondolom, ennek a törvénynek a részletes vitájában sok dolgot megvitathatunk, de kár lenne logikai alapra helyezni olyan fogalmakat, amelyeket máshol törvények vagy rendeletek egyébként szabatosan meghatároznak. Ennek a törvénynek több olyan pontja van, amin vitatkoznunk kell, azt javaslom, hogy ezekre menjünk rá, és ne az előbb említett értelmezésekre.

Köszönöm szépen.

Forrás: parlament.hu