KUNCZE GÁBOR (SZDSZ): Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Egyrészt a Gáborok nevében köszönöm a köszöntést, bár nem biztos, hogy szerencsés, ha a Házban ilyen módon emlékezünk meg névnapokról.

Úgy látom az előbbi felszólalások kapcsán, hogy néhány dologban egyetértés van, nevezetesen abban, hogy Magyarország biztonságát veszély nem fenyegeti, természetesen a kötelező óvatosság arra inti a kormányt, nagyon helyesen, hogy a szükséges intézkedéseket tegye meg. Abban is egyetértés van, hogy mindenki szeretné, ha a háború minél előbb véget érne, és az az embertelen rendszer, amelyik ellen a támadás most megindult, minél hamarabb megszűnne. Abban is egyetértés van, hogy a magát fejlettnek mondó világnak most arra kell koncentrálnia, hogy hogyan tudja elhárítani a humanitárius katasztrófát, a későbbiek során pedig mit tud majd tenni a károk elhárítása, az újjáépítés érdekében.

Egy tétel maradt csak: Magyarország vajon hadban áll-e, avagy sem, Magyarország hadat visel-e, avagy sem. Őszintén szólva, tisztelt képviselőtársaim, én nem értem magát a kérdésfeltevést sem, ugyanakkor azonban természetesen a mögötte meghúzódó, megint azt kell mondanom, rövid távú pártpolitikai érdeket persze látom, és mélységesen elítélem. Mert, tisztelt képviselőtársaim, biztos, hogy nekünk kell a világot meggyőzni arról, hogy Magyarország hadviselő fél? Nekünk kell az arab világot rábeszélni arra, hogy Magyarország hadat visel most, amikor egyébként nem visel? (Németh Zsolt: Le kell lépni a listáról!)

(13.20)

Vannak olyanok a Fideszben, akik ilyenkor már rég hazaárulásról kiabáltak volna annak idején (Dr. Eörsi Mátyás: Úgy van! - Taps a kormánypártok soraiban.), ha ez korábban így történt volna. Magyarország ugyanis a demokrácia (Az elnök csenget.), a szabadság, az emberi jogok pártján áll, és ott is áll majd a jövőben, bármiről is akarják egyesek meggyőzni a magyar közvéleményt.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu