IVANICS ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A földgázellátásról szóló törvényjavaslat általános vitájában eddig hallhattunk néhány figyelemre méltó észrevételt. Szeretném megosztani önökkel részben az aggodalmaim, részben pedig a javaslataim arra vonatkozóan, hogy hogyan s mint lehetne valóban elfogadható törvényt alkotnunk, hiszen a földgázról szóló törvénytervezeten nem érzékelhető az az alapvető európai uniós elvárás, hogy az első és legfontosabb cél az olcsó földgáz, az olcsó energia biztosítása. Ez uniós alapérték, amelyre talán a legjobban Erhardnak egy korábbi megállapítását vonatkoztathatjuk: akkor jó, ha mindenkinek a legjobb. Az 1950-es évek óta az a tendencia, hogy szétteríteni, eredményessé tenni azt a szociálpolitikát, amit az egyre gyorsabban fejlődő termelőerők lehetővé tesznek. Úgy gondolom, ez nagyon fontos célkitűzés.

(17.00)

Mondhatjuk azt, hogy az Európai Unió a mai napig jelentős mértékben elérte, hiszen az Unióban a gázfogyasztáshoz kapcsolódó kiadások a legrosszabb esetben, tartós munkanélküliség esetén sem haladhatják meg az összes családi kiadás 5 százalékát, az esetek túlnyomó többségében pedig 2 százalék alatt maradnak, míg ugyanez az arány hazánkban ma tízszer ilyen magas. Tehát úgy érzem, nekünk fokozottan kell figyelnünk arra a célra, hogyan tudjuk a gázszolgáltatásunkat olyan irányba terelni, hogy ez az érték közelítsen az Európai Unióhoz.

A versenynek nem öncélúnak kell lennie. Nem a verseny kedvéért hozzuk olyan helyzetbe a piac szereplőit, hogy valójában egy, az árakra ható, mindenképpen egészséges verseny alakuljon ki. Tehát középpontba állítjuk a versenyt, de nem a monopóliumok feltörése és nem a gazdagságuk miatti irigységünk, hanem a verseny adta piacszabályozás árcsökkentő hatása miatt. A természetes monopóliumokat is fel kell törni, mert a verseny a szabad piacgazdaság lelke. “Ha elvész a verseny, végül a szabadság is elvész.ö - ez is Erhardtól, a híres német közgazdásztól származik -, akkor teljesülhet az a kitétel, hogy mindenkinek jobb lesz.

Természetesen vissza kell tekintenünk az elmúlt tíz év történéseire is, hogy valójában mit tettünk ezekkel a monopóliumokkal, illetve a versenyben hogyan álltunk helyt a versenyszabályozásban. Megállapíthatjuk, hogy kormányoktól és politikai hovatartozástól függetlenül sok hibát követtünk el ezen a téren. Hiszen '93-tól kezdődően a versenytanácsi állásfoglalás is véleményem szerint hibásan értelmezte a verseny fogalmát Magyarországon, elsősorban a külföldi szereplők tekintetében. Ugyanis a versenytörvény 1. és 2. § a) és b) pontjainak együttes alkalmazása szerint a törvény hatálya alá csak az a vállalkozó tartozik, aki gazdasági tevékenységét a Magyar Köztársaság területén folytatja. A versenytanács többéves következetes gyakorlata külföldi vállalkozások meghatározó befolyásszerzését nem tekintette a versenytörvény hatálya alá tartozónak. Ha azok közvetlenül nem exportáltak az országba, vagy nem végeztek itt szolgáltató tevékenységet, gazdasági tevékenységet végző társaságban való részvételt, nem tekintette a versenytanács gyakorlata gazdasági tevékenységnek.

Gondolom, értik kedves képviselőtársaim, hogy ez az értelmezés a magyar gazdaságnak olyan természetes monopóliumait, illetve olyan homogén termékek gyártóit, mint a növényolaj, a cukor, a cement, egyszerűen lehetetlenné tette, hogy egy ilyen hibás törvényértelmezéssel szemben a magyar vállalkozók, egyáltalán a magyar gazdák, a magyar emberek szerephez jussanak ezen a területen. Ha a gyakorlatot megnézzük, akkor látjuk is, hogy ezek a területek száz százalékban külföldi kézbe kerültek, és ebbe való behatolásunk szinte lehetetlennek tűnik.

A MOL esetében is fel kell tennünk a kérdést, hogy valójában magyar vállalat-e ez, valójában hogyan történik ennek az irányítása, és valójában hogyan fog történni a földgázellátásról szóló törvény meghozatala után. Jelent-e ez valamilyen garanciát az árszabályozás valóban állampolgár-központú megvalósításában?

Különösen kérdés ez akkor, hogyha megnézzük a működési engedélyek kiadásának a gyakorlatát. Ha a képviselőtársaim elolvassák az egyes működési engedélyek kiadásáról szóló fejezetből a 9. § (3) bekezdését, amely úgy szól, hogy “Az engedély megadásának feltétele az is, hogy a földgázipari vállalkozás rendelkezzék a tevékenység végzéséhez szükséges eszközök, szállító-, elosztóvezetékek, illetve tárolók és azok berendezéseinek többségi tulajdonával, és azok működtetésére vonatkozó szakhatósági hozzájárulásokkal.ö, nagyon alapvető kérdés, hogy ez meg is valósuljon. Nagyon fontos, hogy ez világosan, egyértelműen a működési engedélyek kiadásában így szerepel.

Annál meglepőbb, amikor olvassuk a zárórendelkezések között, hogy ez a paragrafus egy feloldással 2008. január 1-jéig nem érvényes. Tehát ezt az alapfeltételt nem szükséges teljesíteni az engedélyt kérő cégeknek. Általánosságban is elmondható a működési engedélyek megadása, az engedélyezési eljárás, az engedély módosítása, a bírság kiszabása vonatkozásában, hogy igyekszik az összes tevékenységet az engedélyköteles körbe bevonni, viszont feltűnő, hogy az engedély módosításának rendkívül alacsony a követelményszintje; tehát ha valaki kapun belül kerül, akkor már vígan lubickolhat.

Az előbb elmondottak, a tulajdonlási kérdések, tehát hogy 2008-ig nem szükséges a többségi tulajdon megszerzése, ez versenypolitikai szempontból is kérdésessé teszi a szabályozást, hiszen az egész ellenőrzési rendszer, az Energia Hivatal és a Versenyhivatal szerepe így kérdésessé válik, egyáltalán azok az eljárások, amelyeket nekik jogukban lenne megindítani, egy ilyen feltételes állapotban értelmüket vesztik, erejüket vesztik.

A törvényjavaslat stílusosan egy ráolvasással fejeződik meg, amelyben közli, hogy a korábbiakkal (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) összhangban ez a törvény az Európai Unió következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz, és felsorol három irányelvet. Kérdésem, az EU részéről történt-e egyeztetés vagy szükséges-e egyáltalán.

Egyetlen mondat, elnök úr, hogy befejezzem. Véleményem szerint megérdemeltünk volna egy tisztább, a közjó elérése felé mutató, az olcsó energia biztosítását elsődleges célnak tekintő törvényt, amely az ellátásbiztonságot nagyobb állami szerepvállalással teremti meg. A jelenlegi állapotában (Az elnök ismét csenget.) a földgázellátásról szóló törvényjavaslatot nem tartom elfogadhatónak.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)

Forrás: parlament.hu