DR. BALOGH MIKLÓS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! A tárgyalt törvényjavaslat célkitűzéseivel egyetértek, és általános vitára alkalmasnak tartom, elsősorban azért, mert a kormányprogram megvalósításának szándéka világosan kitetszik, kilátszik a javaslatból. A legégetőbb kérdések tisztázását segíti, így megvalósul az ige, ha tud - Nagy Lászlót idézve. Mekkora ellentmondás a társadalomban, hogy munkanélküliséggel küszködünk, ugyanakkor hiányszakmák sora jelentkezik nemcsak Nyugat-Európában, hanem Magyarországon is! Ezt kell kiküszöbölni. Tehát nemcsak az a kérdés, hogy a kormány biztosítja egy szakképzettség ingyenes megszerzését; a legfőbb kérdés az, hogy szükség van-e arra a szakképzettségre. Cél tehát a keresett szakismeret megszerzése, de nemcsak az iskolai rendszerben, és ez előrelépés.

Stolár Mihály képviselőtársam említette, hogy a moduláris szakképzési rendszer nem tetszik neki. Én úgy gondolom, hogy ez megfelel az európai normáknak, és éppen ezért én helyeslem, hogy ebbe az irányba lépünk. Az egyes modulok teljesítése részvégzettséget is jelent, ami a munkaerőpiacon fontos, és a felnőttképzésben is egyaránt elismerhető részvizsgát, szintvizsgát egységes követelmény szerint lehet tenni. Az is helyes törekvés, hogy a hallgatói jogviszonnyal járó jogosítványokat és kötelezettségeket úgy szabályozza, hogy aki az érettségi utáni szakképzésben vesz részt, annak ugyanolyan jogai és kötelezettségei legyenek és lesznek, mint a felnőttoktatás hallgatóinak. Ugyanakkor támogatja az iskolarendszerből idő előtt kieső gyermekeket szolgáló speciális oktatást és fejlesztést igénylő programokat.

A Szakoktatás című folyóirat legutóbbi számában olvasható, hogy milyen jelentős felzárkóztatás folyik például a termelőiskolákban. Magyarországon öt éve jött létre Zalaegerszegen az Első Magyar-Dán Termelőiskola, ugyanakkor Pécsett is megindult a Magyar Iparszövetség Oktatási Központ Alapítvány pécsi termelőiskola-programja. A modell sikeres, mert Németország, Ausztria, Portugália, Írország, Nagy-Britannia, Hollandia, Norvégia, Svédország, Finnország, Szlovénia, Lengyelország, Csehország és Oroszország veszi át a termelőiskola tapasztalatait. Azért jó, mert egyesíti magában azokat az előnyöket és erényeket, melyeket más felzárkóztató programok külön-külön képviselnek, hisz megvalósul így a munkába ágyazott tanulás, s ez előjátéka az élethosszig tartó tanulás beindulásának az egyén életében. A szakmai kompetenciáknál még fontosabb a szociális kompetencia, együttműködési képesség, csapatszellem, munkahelyi lojalitás, felelősség, pontosság - ahogy Kerékgyártó László írja ebben a cikkben -, amivel teljesen egyetértek.

A közoktatási, a felsőoktatási és a gazdasági kamarákról szóló törvények szakképzést érintő változásai indokolják a szakképzési törvény módosítását. Tehát nemcsak az élet, az európai helyzet kényszeríti ezt ki, hanem a magyar törvények összhangja is. Sokat tesznek és tehetnek a kamarák a szakképzésért: a duális szakképzés népszerűsítésében, a gazdálkodószervezetek által szervezett gyakorlati képzésben a direkt ösztönzés alkalmazásával, a költségelszámolás, -visszaigénylés lehetőségeinek ismertetésével, a munkaerőigények felmérésével, melyek a fenntartók számára a legfőbb jelzések a beiskolázáskor. A kamarai gyakorlati ellenőrzési jogkör kiterjesztése az iskolai tanműhelyekre előrelépés, az iskolai tanműhelyek fejlesztése ugyanis fontos feladat, és nemcsak a munkahelyi tanműhelyeké. Az a lényeg, és az lenne a nagyon jó, ha nem lenne beázó épületekben kincset érő eszközállomány, de az is nagyon fontos lenne, ha nem lerobbant és lepusztult gépek alkotnák a tanműhely eszközállományát, mert avult géppark nem segíti a korszerű tudás elsajátítását.

Szükséges integrációk megvalósításával, uniós támogatások felhasználásával szakképzési centrumok létrehozását is tartalmazza a törvény, ami nagy előrelépés.

Mindezekért javaslom a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu