GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy is, mint egy, a családi legenda szerint zsáktelepülésen, egy Bokor nevű Nógrád megyei kisközségben megfogant fiatalember szeretném elmondani a véleményemet, egyben a Szabad Demokraták Szövetsége országgyűlési képviselőcsoportjának véleményét az előttünk fekvő törvénymódosítási javaslatról.

Mielőtt ezt elkezdem, elnök úrral egyetértve azt azért el kell mondjam, hogy egy ilyen vitában nem tartom helyesnek azt, ha egymás nyelvbotlásaiba kapaszkodunk bele, és nem a lényegről beszélünk. Sági képviselőtársam az előbb egy nyelvbotlás következtében fejletlen munkaerőről beszélt, aztán kijavította, hogy a fejletlen régiókról beszél. Bizonyára nem lenne helyes, ha én most ebbe kapaszkodnék bele, és ezt próbálnám meg kifigurázni, mint ahogy azt gondolom, az előttem szóló által elmondottaknak semmi köze nincs ahhoz, amit Horn Gábor valójában az előttünk fekvő törvénymódosításról elmondott.

Nos, hét oka van annak, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége támogatja ezt a módosító javaslatot. Egyrészt úgy látjuk, hogy ennek következtében és eredményeképpen erősödik az iskola és a gazdálkodó egységek, a képzés és a gazdaság kapcsolata.

(11.30)

Úgy látjuk, hogy ennek következtében erősödik a normatív szabályozás, és erősödik a társadalmi partnerség. Úgy látjuk, hogy ennek következtében átláthatóbbá válik a szakképzés, illetve annak irányítása. S úgy látjuk, hogy megteremtődik a három oktatási törvény, a közoktatási, a szakképzési és a felsőoktatási közötti koherencia. Úgy látjuk, hogy gazdaságosabbá válik a szakképzés. És végül hetedikként: úgy látjuk, hogy javul a hazai és az EU-s tagállamok szakképzési rendszere közötti kapcsolat. Ezen a hét ponton szeretnék röviden sorba menni.

Erősödik az iskola és a gazdálkodóegységek, a képzés és a gazdaság kapcsolata - mondtam az imént -, hiszen a tanulók gyakorlati képzésére a gazdálkodóegységeknél tanulószerződés alapján kerül sor. A szerződéshez a tanuló oldaláról számtalan előny társul: biztosított lesz, rendszeres havi juttatást kap, amit a második évtől kezdve, az előmenetelétől függően differenciáltan emelni kell. A gazdálkodószervezetnek is érdeke ez, mert a költségeit elszámolhatja, a szakképzésben való közvetlen közreműködéssel beleszólhat a szakképzés tartalmának meghatározásába.

A szintvizsga bevezetésével a gyakorlati képzés egy nagyobb szakaszának lezárásakor mód van arra, hogy a gyakorlati képzést végző lemérje: a tanuló elsajátította-e az irányított munkavégzéshez szükséges kompetenciákat. A szintvizsga lehetőségét a szakmai és vizsgakövetelményekben kell előírni. Azoknál a szakképesítéseknél, amelyeket a gazdasági kamara átvesz a szakképesítésért felelős minisztériumoktól, a szintvizsgát a gazdasági kamara szervezi, egyéb esetekben a gyakorlati képzést végző. Azoknál a szakképesítéseknél, amelyeket a gazdasági kamara átvesz a szakképesítésért felelős minisztériumoktól, az iskolai tanműhelyek ellenőrzését is a gazdasági kamara végzi, intézkedési joga azonban nincsen, tapasztalatairól a fenntartót kell értesítse.

Erősödik a normatív szabályozás - mondtam az imént. A most hatályos törvényben nincs szabályozva a szakmai és vizsgakövetelmény tartalma, formája, csak egy kiadvány készült, amit ha akartak, betartottak az úgynevezett szvk-kat kiadó minisztériumok, ha akartak, akkor nem. A módosítással az szvk legfontosabb tartalmi követelményei a törvényben lesznek szabályozva, és ezeket az oktatási miniszter egyetértésével lehet kiadni.

Erősödik a társadalmi partnerség - említettem az imént -, hiszen a törvénymódosítással hivatalosan beépülnek a szakképzés intézményrendszerébe az OKJ fejlesztésére létrehozott, szakmacsoportonkénti bizottságok, amelyeknek fontos szerepük van az Országos képzési jegyzék fejlesztésében; véleményező, döntés-előkészítő feladatuk van az OKJ-ba való felvétel, az szvk-k módosításával kapcsolatban. Összetételük garanciát jelent a társadalmi partnerség erősödésére: az érintett munkaadói, munkavállalói szervezetek delegálnak képviselőket, a szakképzést folytató intézmények képviselői, a szakképesítésért felelős minisztériumok munkatársai vannak a bizottságokban.

Az OKJ-ba való felvétel és törlés miniszteri rendeletben történő szabályozása előírja az érintett érdek-képviseleti szervek véleményének kötelező kikérését, amelyet jelenleg csak egy OM-es közlemény tartalmaz. A gazdasági kamaráknak és az országos gazdasági érdek-képviseleti szervezeteknek a szakképzéssel kapcsolatos jogosítványait megerősíti a törvénymódosítás, összhangban a gazdasági kamarákról szóló törvénnyel.

Átláthatóbbá válik a szakképzés, illetve annak irányítása - említettem negyedik pontként -, hiszen megszűnik a szakképesítésért felelős miniszterek között a szakképzés irányításában ma még meglévő hatásköri különbség, minden szakképesítésért felelős miniszternek azonos jogosítványa lesz. A törvény egyértelműen definiálja, hogy mely szakképzést folytató intézménynek van joga szakmai vizsgát szervezni. Az oktatási miniszter, ahogy ez a vitában korábban elhangzott, felhatalmazást kap a szakmai vizsgaszervezési jog elnyeréséhez szükséges feltételek szabályozására - jelenleg ahány minisztérium, annyi feltételmeghatározás.

Említettem ötödik pontként, hogy úgy látjuk, a módosítás következtében megteremtődik a három oktatási törvény, a közoktatást, a szakképzést és a felsőoktatást szabályozó törvények közötti koherencia, hiszen a törvény hatálya kiterjed a felsőfokú szakképzésre is; hiszen egységesül a közoktatásban és a szakképzésben az ellenőrzés és a mérés intézményrendszere; hiszen megteremtődik az előzetes tanulmányok beszámításával és a szakmai vizsgarészek alóli felmentéssel kapcsolatos jogorvoslat lehetősége; hiszen a diszkrimináció jogkövetkezményeit a közoktatási törvényre való visszautalással szabályozza ez a törvénymódosítás.

Hatodik pontként azt említettem, hogy gazdaságosabbá válik a szakképzés. Így van ez, hiszen lehetővé válik a korábban szerzett ismeretek beszámítása azok számára, akik korábban már tanultak bizonyos tantárgyakat, tárgyakat, modulokat - a képzési idő így lerövidíthető. Lehetővé válik az egyes vizsgarészek alóli felmentés, ezáltal nem kell ismételten számot adni arról, amiből egyszer már vizsgázott valaki. Bekerül a törvénybe az üzemközi tanműhely fogalma, ezáltal - összhangban a gyakorlati képzés fejlesztését célul tűző kormányhatározattal - lehetővé válik, hogy a csúcstechnológia oktatására több gazdálkodószervezet közösen hozzon létre tanműhelyt.

És végül, de nem utolsósorban, hetedik pontként említettem azok között az okok között, amelyek miatt a Szabad Demokraták Szövetségének országgyűlési képviselőcsoportja támogatja ezt a törvénymódosítást, hogy javul a hazai és az európai uniós tagállamok szakképzési rendszere közötti kapcsolat. Így van ez, hiszen a hazai szakképzésről a külföldi érdeklődők számára a Nemzeti Szakképzési Intézet hivatott információkat nyújtani, nemzeti referenciapontként.

Mindezek értelmében ismétlem: a Szabad Demokraták Szövetsége országgyűlési képviselőcsoportja, természetesen a módosító indítványokat külön-külön, azokat tartalmuk és értelmük szempontjából gondosan mérlegelve, a törvénymódosítás alapkoncepciójával, annak fő irányaival egyetért, és azt támogatja.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu