GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Ebben a vitaszakaszban az 58., 59. számú indítványokról szeretnék először beszélni. Arról van szó a 19. §-ban, hogy ki köteles a működtetésről, fenntartásról és a karbantartásról gondoskodni. A korábbi megszólalásommal kapcsolatban szeretném kérni, hogy támogassa a kormány az 59. számú indítványt. Az indokom az, hogy mivel szállítási, elosztási vagy tárolási tevékenységet csak engedélyes végezhet, tehát nem a tulajdonhoz kötődik, hanem az engedélyeshez, az engedélyes az, aki ott folytatja a tevékenységet, gazdálkodik, és nála képződik az eredmény, itt mindenképpen azt kellene, hogy az engedélyes feladatává tegyük azt, hogy a jó állapotban való tartásról gondoskodnia kell.

A továbbiakban a hálózatfejlesztéssel kapcsolatos kérdéseknél szeretném támogatni a 66. számú indítványt, csupán azzal a kitétellel, és ennyiben bővíteném a képviselőtársaim által korábban elmondottakat, hogy ez a 2010. december 31-ei időpont elég hosszúnak tűnik, de azért vegyék figyelembe azt, hogy a ma hatályos törvény szerint tízéves gazdaságossági számítást kell készíteni. Ezt a számítást be kell hogy mutassák az Energia Hivatalban, tehát azok a vállalkozások, akik ma, mondjuk, éppen vezetéket építenek egy MEH által engedélyezett hálózatfejlesztési hozzájárulás alapján, ebben az esetben azt gondolom, hogy mi, törvényhozók akkor járunk el tisztességesen, ha azt mondjuk, hogy az engedélyben meghatározott időpontig. Itt nagyon fontos az, amit képviselőtársaimmal együtt hozzátettünk, hogy a csatlakozási díjat viszont már milyen feltételekkel kell meghatározni, és egy későbbi indítványban arról is szó van, hogy ezt hogy kell visszajuttatni.

Tehát nincs különösebb kockázata, de azt gondolom, hogy itt mindenféle lobbivád nélkül is az a tisztességes, ha azt mondjuk, hogy egy szerződést megpróbálunk betartani és annak érvényt szerezni.

A 69. és a 70. számú indítványoknál szintén a következőt kérem: a tulajdonos helyett az engedélyes legyen, tehát akinél kezdeményezni kell a bekapcsolás iránti igényt, az az engedélyes legyen, ne pedig a tulajdonos. Tehát ha elfogadjuk azt, hogy vannak független tulajdonosok, akkor az engedélyes az, aki végzi a szolgáltatást, tehát szükséges, hogy ezt a jogosítványt számukra lehetővé tegyük. Ha nem, akkor bonyolulttá tesszük, mert minden körülmények között külön a tulajdonoshoz és külön az engedélyeshez is el kell zarándokolni a fogyasztónak, hogy a megfelelő hozzájárulásokat és engedélyeket beszerezhesse.

A továbbiakban a befagyott költségek kapcsán megfontolásra ajánlanám, ezzel valamit kezdeni kell, hogy árszabályozásnál nem lehet figyelembe venni, de az eredménypozíciót ez mégis befolyásolja, tehát valahol ezzel valamit kezdeni kell. A továbbiakban kérem a képviselőtársaimat, hogy próbáljunk egy jó megoldást találni, a 88. ponttól 10 vagy 12 indítvány foglalkozik azzal, hogy hogyan lehet belépni vagy kilépni a rendszerbe. Azt gondolom, hogy itt is a befagyott költséget tudjuk minimalizálni azzal, ha egy jó időpontot határozunk meg, hogy az engedélyes és a feljogosított fogyasztó között mikor szűnhet meg a közüzemi ellátás, vagy mikor léphet be valaki újra a közüzemi ellátási rendszerbe.

(17.10)

Reményeim szerint itt a MOL és a ma ténykedő szolgáltatók közül a leggyakoribb szerződéses kapcsolatot kellene figyelembe venni, mert ebben az esetben egyik fél sem mehet a hivatalhoz, hogy neki befagyott költségei vannak.

Szeretnék még egy rövid mondatot tenni a 97. számú indítványhoz. Kérem a képviselőtársaimat, hogy fontolják meg azt, hogy egy ilyen diszkriminatív bekezdést bent hagyunk-e ebben a törvényben, szóval azt mondani, hogy onnan nem hozunk be, ahol nincs feljogosított - nekünk az az érdekünk, hogy onnan hozzuk, ahol a lehető legolcsóbban hozzá tudnak jutni (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) a kereskedők vagy a tőzsdén szereplők.

Köszönöm szépen, elnök úr.

Forrás: parlament.hu