DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm, elnök asszony. A második szakaszban jó néhány olyan módosító javaslat szerepel, amely, azt gondolom, elég nagy horderejű ahhoz, hogy kellő figyelmet szenteljünk neki. Legelsősorban hadd utaljak arra, hogy ezen szakaszon belül lennének azok a szabályozók és hozzájuk kapcsolódó módosítók, amelyek a felsőoktatásba történő bejutás kérdéséhez kapcsolódnak, nevezetesen, hogy az érettségi ügye hogyan és mint alakulna, az emelt szintű érettségi hogyan és mint alakulna, és így tovább.

Azt gondolom, hogy akkor, amikor az általános vita során azt fogalmaztuk meg, hogy kaotikus állapotokat fog teremteni, még jövő időben beszéltünk. Azt hiszem, most már mondhatjuk, hogy ennek a jelen idejű előszelét is érezzük, hiszen május 20-ig a szülőknek el kellett azt dönteni, hogy a gyermekeik emelt szintű avagy nem emelt szintű érettségit fognak tenni, úgy, hogy közben még nem tudják azt sem, hogy a felvételi követelményeit egyébként a felsőoktatási intézmények hogyan és miképpen fogják szabályozni.

Abszolút átgondolatlan és végig nem gondolt az egész javaslat, tehát ha ebben valamiféle világos képet szeretnénk látni, akkor, azt hiszem, célszerű lenne megfontolni azon módosító javaslatokat, amelyek kifejezetten azt célozzák, hogy legyen világos kép a tekintetben, hogy az egyetemekre, főiskolákra való bejutáshoz igenis mondjuk meg azt, hogy az érettségin belül az emelt szintű érettségi kell. Ez egy világos képet teremt, és nincsenek ezek a típusú anomáliák és ez az óriási bizonytalanság. Akárhogy csűrjük-csavarjuk a szót, a hétköznapok szintjén az emberek nem különösebben cizellált, nagy összefüggésekben gondolkodnak, hanem arra szeretnének világos választ kapni, hogy az én gyerekem most iskolás, most kell megmondani, hogy akkor mi lesz. Erre egyébként, azt hiszem, még a kormánypárt részéről sem tudnak megnyugtató válaszokat adni, tehát itt bizony lenne közös feladat, nem is kevés.

Az ajánlás 31. pontjában szereplő módosító javaslat kifejezetten azt a célt szolgálja, hogy ne lehessen olyan kivételt tenni, hogy diploma nélkül elkezdeni a doktori tanulmányokat. Erre egyetlenegy ellenérvet hozott fel az oktatási tárca, nevezetesen, hogy az orvosi képzés hatéves; hát istenem, hatéves. De az, hogy öt év után szerez valaki diplomát vagy hat év után, ezen különösebben nem változtat, ellenben ha benne marad a törvényszövegben az, amit a kormány előterjesztett, hogy különlegesen engedélyezhető az, hogy diploma nélkül is elkezdjék a doktori képzést, akkor, azt hiszem, innentől kezdve egy olyan kaput nyitunk ki, ami pillanatok alatt óriási méretűvé fog duzzadni, mert nincs sehol precízen megmondva vagy definiálva, hogy mi akar lenni a különleges eset, mi az a különleges helyzet. Azt hiszem, hogy ez nem szerencsés, főleg akkor nem szerencsés, amikor a törvény egyébként egy másik pontjában tartalmazza, hogy a doktori képzésnek a megkezdéséhez az előfeltétel az egyetemi diploma. Abszolút nem konzekvens a törvény szövege.

Az megnyugtató, hogy az ajánlás 37. pontjában szereplő javaslatot, ami kifejezetten dátumot ír elő, támogatta a bizottság. Megjegyzem, a törvényből kimaradt, egy olyan fontos dátumról van szó, ami a hétköznapok eligazodásában mégiscsak fontos.

Az ajánlás 44. pontjában az előterjesztők, ha jól emlékszem, Szabó Zoltán is köztük van, meghatároznák vagy pontosítanák, hogy mi kapcsolódik a kollégiumokhoz vagy a kollégium fogalmába. Én azt gondolom, hogy maga a kísérlet helyes, csak korántsem teljes. Az általános vitában már elmondta Lezsák képviselőtársam is és magam is, hogy a kollégiumok jelenleg kialakult gyakorlata és rendszere sokkal több mindent magában foglal, mint ami akár a törvényszövegben, akár a módosító javaslatokban benne van. Magában foglal felvételi eljárást, a kollégiumba való bejutásra vonatkozóan, magában foglal irányítási eljárást, hallgatói jogokat, nevelőtanárokat és hozzájuk kapcsolódó jogokat, magában foglal pénzügyi kérdéseket is, nevezetesen, hogy a kollégiumba bekerülők befizetnek-e kulturális hozzájárulást, és így tovább, tehát ezeket célszerű lenne jobban összehangolni - az ajánlás 45. pontja erre tenne egy kísérletet.

Problémásnak találtuk, nemcsak az ellenzék, hanem a kormánypárt oldaláról is, azt az előterjesztést, amely úgy kívánta volna az eltérő szerkezetű, tartalmú, időtartamú kísérleti képzés megindítását engedélyezni, hogy nem módosítja hozzá a képesítési követelményeket. Azt hiszem, e tekintetben szerencsére talán a bizottság gondolata pártoktól függetlenül mégis egy irányba mozgott, viszont tegyük hozzá azt is, hogy gyakorlati szempontból ennek sok jelentősége nincs.

Azt hiszem, az ajánlás 53. és 54. pontjaiban szereplő módosító indítványokat célszerű lenne megfontolni, megszívlelni, hiszen ha egyik esetben a 40 éves életkort méltányolhatónak tekintették a kormány részéről, akkor apró, de ugyanakkor szerintem pozitív irányú módosításról lenne szó mind az 53., mind az 54. javaslatban. Szerintem ennek útját állni botorság lenne csak azért, mert ez éppen ellenzéki oldalról született javaslat.

Köszönöm szépen a figyelmet.

Forrás: parlament.hu