DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársam! Tényleg azt hiszem, Gusztos képviselő úrnak van valami igazsága, hogy elég reménytelen ez a vita. Nem állítottam én, hogy ez egy egységes pedagógiai álláspont, azt mondtam, hogy kikristályosodott egy ilyen, és ez érvényesül ebben a törvényjavaslatban. Lehet, hogy ez nem helyes, ön szerint nem helyes, szerintem például helyes.

A dolog tudniillik nem arról szól, hogy a gyermek, aki az első év végére nem tanulta meg a betűket összeolvasni, az föltétlenül hiányosságot produkál. Sőt, egyes pedagógiai iskolák szerint ez egyáltalán nem hiányosság: késés. A másikhoz képest késés. Az egyik ilyen gyorsan tanulja meg őket összeolvasni, sokkal hamarabb megtanulja, hogy melyik betű melyik betű, csak nehezebben olvassa össze. A másikba meg egy egész év eltelik, mire beleverik az utolsó betű formáját is, és mit tesz isten, másnap már össze tudja őket olvasni.

A gyerekek tudniillik, képviselő úr, különbözőek. Na most, ha ezt a különbözőséget azzal, jó, nem büntetjük, szankcionáljuk, hogy amelyik ilyen, mert nekem történetesen ez van ínyemre, azt továbbengedem, az jön velem - mert ugye a tanító viszi a negyedikig, vagy most már esetleg kicsit tovább is a tanulót -, aki meg nem olyan, aki nekem nem tetszik, aki nem úgy érik, fejlődik, ahogyan én azt elképzelem, hogy hogyan lenne kutya kötelessége egy gyereknek fejlődni, azt meg hátrébb nyomom eggyel, kínlódjon vele a következő tanító.

Tisztelt Képviselő Úr! Van ilyen pedagógiai iskola, van olyan pedagógiai iskola, önnek igaza van. Én úgy gondolom, hogy ez az utóbbi pedagógiai iskola, amelyet ez a törvénymódosítási javaslat is képvisel, lényegesen helyesebb.

Köszönöm szépen.

Forrás: parlament.hu