DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. A 297-est csakugyan támogatjuk, az csak egy nyelvhelyességi módosításra vonatkozik. (Sági József: De más a számozása!)

A 299-es, amiről az imént Farkas képviselő úr hosszan beszélt, azt gondolom, hogy valamit félreérthetett benne. Igen, a dolog arról szól, hogy ha a pedagógus tudomására jut valami a gyerekkel kapcsolatban, egészségügyi probléma a gyerekkel kapcsolatban, akkor ha a gyerek felhatalmazza őt, közli a szülővel; ha a szülő is felhatalmazta őt, akkor orvoshoz fordul. Ha a két felhatalmazás nincsen, akkor a pedagógus nem tesz ilyet, illetve életbe lép a következő pont, amelyik azt vizsgálja, hogy milyen esetben nem terheli mégsem titoktartási kötelezettség, ha meggyőződött arról, hogy… és a többi, és a többi.

Tisztelt Képviselő Úr! Titoktartási kötelezettség terheli a gyónási titok tekintetében a katolikus papot az idők végezetéig. Titoktartási kötelezettség terheli a köztisztviselőt, az egészségügyi dolgozót, az adóhivatalnokot, a bankárt, mindenkit titoktartási kötelezettség terhel bizonyos tekintetben az ügyfelével, annak a titkaival kapcsolatban, akiért ő tulajdonképpen van és dolgozik.

(0.30)

Miért olyan abszurd az, hogy a pedagógus is bekerül ebbe a sorba, akit titoktartási kötelezettség terhel olyan titkok esetében, amely titkokat az, akiért ő dolgozik, nem kíván nyilvánosságra hozni, vagy adott esetben nem kíván a szülőjével sem közölni? A helyzet az, hogy a törvényjavaslat ezen pontjának célja a bizalmi viszony erősítése a pedagógus és a tanuló között, de ennek következtében a titoktartás előírása valamilyen formában - lehet, hogy a mi javaslatunk sem jó - elkerülhetetlen. (Az elnök a csengő megkocogtatásával a hozzászólási időkeret leteltét jelzi.)

Köszönöm szépen.

Forrás: parlament.hu