DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Én felhívnám Pósán képviselő úr figyelmét, hogy ez itt a közoktatási törvény, amely közoktatás hatéves kortól tizennyolc éves korig terjed, következésképpen nemcsak nem büntethető kiskorúak, hanem fiatalkorúak, sőt akár már nagykorú, teljes korú személyek is lehetnek alanyai annak a titoktartási kötelezettségnek - nem is tudom, hogyan kell már ezt mondani, késő van -, tehát irántuk is lehet titoktartási kötelezettség.

De nem is feltétlenül csak büntetőjogi kategóriákról van szó: egészségügyi problémáról, családi problémáról, szégyenről, sok olyasmiről lehet szó, amelyet én valakinek, akivel bizalmas viszonyban vagyok, elmondok, és akinek - ha az általunk benyújtott módosító indítványt tetszik olvasni - jogában áll segíteni ennek a problémának a megoldásában, akár azáltal is, hogy az illetékes megfelelő személlyel ezt közli, de, mondjuk, nem kürtölheti világgá, és gondoskodnia kell arról, hogy ez ne derülhessen ki, csak olyan személy tudhassa meg, aki maga is titoktartásra kötelezett, például az orvos és így tovább.

Farkas képviselő úrnak azt tudom mondani, hogy a gyónási titok természetesen nem esik azonos kategóriába a pedagóguséval, csak említettem, hányféle foglalkozási ág van, ahol titoktartási kötelezettség terhel valakit az iránt - hogy úgy mondjam - a kliens iránt, akit ő kiszolgál. Úgy gondoljuk, többek között ilyennek kell lennie a pedagógusnak is.

Az például, hogy kinek van időkorlát nélküli titoktartási kötelezettsége: például az orvosnak, képviselő úr, az van. Ha én nem hatalmazom fel az orvost, akárhány év múlva sem mondhatja el, hogy engem milyen betegséggel kezelt, ha én nem akarom, hogy ez nyilvánosságra kerüljön.

Forrás: parlament.hu