RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm szépen. A 84. sorszámú módosító javaslathoz szólnék. Az általános vitában is többször felvetődött, és azt kell mondanom, nemcsak kormánypárti, hanem ellenzéki oldalról is, és ebben egyetértettünk, hogy a 9. évfolyamon ez a nyelvi, informatikai oktatás mint pluszlehetőség akár előrelépést is jelenthet. A valódi kérdés az, hogy milyen településeken, milyen iskolákban fogják megszervezni ezeket az oktatásokat. És mind a kormánypárti képviselők, mind az ellenzéki képviselők azt mondták, hogy nem fogja növelni az esélyegyenlőséget az, ha csak a módosabb, jobb módú településeken lesz mód ezen speciális 9. évfolyamok megszervezésére. Erről szól a 84-es módosító javaslat, hogy abban az esetben, ha azt szeretnénk, hogy nyelvoktatásban és informatikában a kisebb, hátrányosabb, rosszabb körülmények között levő települések is meg tudják szervezni a 9. osztályokat, az csak úgy lehet, ha ők ezekre az évfolyamokra nem a normatív támogatást kapják, hanem ennél a normatív támogatásnál nagyobb összeget, azaz nem kell hozzátenni pluszpénzt az önkormányzatok büdzséjéből.

Azt hiszem, hogy az alapvető célok tekintetében ezen a területen nincs különbség a kormánypárti és az ellenzéki képviselők között. Mi azt állítjuk, hogy abban az esetben, ha egy ilyen módosító javaslat nem kerül elfogadásra, és csak a normatív támogatást fogják kapni ezen speciális 9. osztályok, akkor ez inkább az esélyegyenlőtlenségeket fogja növelni, semmint csökkenteni.

(1.10)

A 108. számú módosító javaslat szintén többször szóba került már, és nagyon örülök, hogy ezt is nemcsak ellenzéki képviselők vetették fel, hanem kormánypárti képviselők is. Így volt ez a bizottsági ülésen. A törvénynek ez a része arról szól, hogy a tanároknak, tanítóknak legyen törvény szerint kötelező a hátrányos helyzetű családoknál értékelni a gyermekeket. Többször felvetődött a bizottsági ülésen is, hogy meglehetősen veszélyes ez a javaslat. Kormánypárti képviselőtársam, aki egyébként maga is tanár, elmondta, hogy vannak olyan családok, ahova ő férfi létére nem szívesen menne ki értékelni a gyermekeket. Gondoljunk bele abba, ha egy pályakezdő fiatal tanítónőről vagy tanárnőről van szó, ebben az esetben fokozottabban jelentkezik az a probléma, hogy vannak olyan helyek, olyan hátrányos helyzetű családok, ahova bizony nem szívesen megy ki egy tanárnő vagy tanítónő. Úgyhogy a 108. pontban szereplő paragrafus elhagyását mi is javasoljuk.

125. sorszám alatt az órakeretek visszaállításáról van szó. Szintén sokat vitatkoztunk erről az általános vitában, ezért csak még egyszer aláhúznám, bizonyított, hogy a gyerekek túlterhelése - és erre számtalan pedagógiai tanulmány van - nem az óraszámokból adódik, hanem az egyéb elfoglaltságaikból. Már a mai ülésen is elhangzott, hogy többek között azért kell megszüntetni a felsőoktatási intézményekben a felvételit, mert az felülről determinálja a közoktatást, és nagyon sok olyan dolgot kell megtanulniuk a gyermekeknek, nagyon sok olyan tudományt, ami egyébként a középfokú oktatásban egyáltalán nem szükséges, és nincs is benne semmilyen tananyagban, de éppen a felvételi készteti a gyerekeket erre. Ezzel kapcsolatban mondjuk azt, hogy itt nem az órakeretekkel van gond; ha az órakeretek megfelelő tartalommal vannak kitöltve, akkor inkább növelik az esélyegyenlőséget, semmint csökkentik. A gyerekek órakereteken túl lévő elfoglaltságait kell csökkenteni.

A 127., 128. és 129. §-ok a mindennapos testmozgásra vonatkoznak. Az, hogy a szünetek egy részének felhasználásával kell ezt megoldani, nos, aki mostanában járt iskolában, és beszélt tanárokkal, tanítókkal, az érzékeli, hogy ez a javaslat meglehetősen mulatságos, és semmilyen érdemleges eredményt nem fog elérni.

A 135. módosító javaslat szintén fontos javaslat. A bizottsági ülésen megállapítottuk, nagy vitákat fog okozni, hogy biztosítjuk a szülők képviselőjének, hogy részt vegyen nevelőtestületi ülésen. Ezt a javaslatot a bizottság ilyenformán nem fogadta el. Viszont a 138. javaslat mellett szeretnék érvelni, amely megszorításokat tartalmaz, és a törvény eredeti előterjesztését módosítja, azaz nem vehet részt minden nevelőtestületi ülésen a szülő, mert ez rengeteg problémát vet fel, és komoly gondokat is okoz. Arra kérem a kormányzati többséget, hogy fontolja meg legalább az oktatási bizottságnak a közösen beadott módosító javaslatát.

A 158. pontról már volt szó, ezért csak nagyon röviden szólnék róla. Azt gondolom, itt is látszik, hogy ki az - függetlenül attól, hogy kormánypárti vagy ellenzéki képviselő -, aki erről a pontról kikérte tanítók, tanárok véleményét. Azt hiszem, hogy az Oktatási Minisztérium sem azért lépett vissza ennek a dolognak a még ennél is szigorúbb változatától, mert olyan elsöprő erejű volt a szülők és a pedagógusok támogatása. Jó lenne, ha ezt a visszalépést a javaslatnak megfelelően tovább folytatnák.

A 289. módosító javaslat szintén nagyon jelentős problémát vet fel. A szakszervezetek nem véletlenül tiltakoztak a törvénytervezet ezen megfogalmazása ellen, ugyanis ebből az következik, hogy a munkáltató akár negyven tanítási óra megtartására is kötelezheti a tanárt, ami komoly aggályokat vet fel. Ez nincs jól, mindenképpen módosítani kell legalább egy kapcsolódó módosító indítványban. Adjunk valamiféle garanciát a munkavállalók számára, hogy mi a felső határ, vagy legalább próbáljuk megfogalmazni, hogy milyen pluszjuttatásokra jogosult, ugyanis ezen megfogalmazás alapján az oktatási miniszter rendeletében akár lefelé is eltérhet, nem kell neki felfelé eltérni. Mindenképpen azt javaslom, hogy a szakszervezetek kérésének megfelelően a 289. pontban megfogalmazott javaslatot vagy hagyjuk el, vagy pedig pontosítsuk.

A 298. módosító javaslat a titoktartási kötelezettség elhagyására vonatkozik. Mi tettünk egy javaslatot, amely a 74. sorszámon található, és úgy gondoljuk hogy az pontosabb megfogalmazás. Még egyszer aláhúzom, elfogadhatatlan az, hogy titoktartási kötelezettség áll fenn a szülővel szemben. Bár úgy látjuk, hogy a 299. javaslat arra irányul, hogy ezt a helyzetet feloldja, de ha pontosan elolvassák és áttanulmányozzák a módosító javaslatot, láthatják, hogy a 299. módosító javaslat még az eredeti javaslatnál is rosszabb helyzetet teremtene; átláthatatlan, kibogozhatatlan helyzetek tucatját idézi elő, ha a 299. módosító javaslatot ilyen módon fogadjuk el. Úgyhogy kérem a tisztelt kormánypárti képviselőket, akik maguk is látják, hogy gondot okoz a titoktartási kötelezettség a szülővel szemben, hogy ezt a módosító javaslatukat gondolják át, mert rosszabb helyzetet teremt, mint ami most található a törvénytervezetben.

Köszönöm szépen.

Forrás: parlament.hu