SÁGI JÓZSEF (Fidesz): Tisztelt Képviselőtársaim! Ha meg is fogytunk már, de meg nem törtünk még, úgyhogy egy újabb témát kezdenék, én a nyelvi előkészítő évfolyamokkal kapcsolatos módosító javaslatokkal foglalkoznék, ezek a 79-87. pontok az irományokban.

Nagyon jónak tartottam már az általános vita során is, hogy ezt az évfolyamot bevezetni próbálja a törvény. Tehát azon kevés jó megoldás egyikének tartottam, amit üdvözölni is lehetett. Azonban ez sem tökéletes, és próbáltunk ezen több módosító indítvánnyal javítani. Nekem személy szerint, az én számozásom talán kicsit más, nekem a 84-es tetszik a legjobban, Pósán László képviselő úré, ez most a 82-es vagy 86-os önöknél, plusz-mínusz kettő, amiben van egy olyan mondat, hogy a nyelvi előkészítő évfolyam kizárólag akkor szervezhető meg, ha a nyelvi felkészítésre szánt időkeret legkevesebb 40 százalékában más szaktárgy oktatása zajlik adott idegen nyelven, majd a második mondat vége úgy hangzik, hogy a 9. évfolyamra szánt normatív támogatás kétszeresét biztosítja a központi költségvetés. No, emellett szeretnék érvelni.

Azt senki nem vitatja, hogy a magyar tanulóknak és általában a magyar embereknek a nyelvi képessége, képesítése alacsony, összehasonlítva mondjuk, a külföldiekkel; a nyugati országokhoz képest mindenképpen az. Ezen valóban legjobban úgy lehet javítani, ha egy speciális évfolyamot szemelünk ki számukra, ez jó akár 9. vagy 13. évfolyamnak, mindegy, hogyan számozzuk ezt. A gond az, hogy mivel ez nem kötelező elvű, akkor nem kapják meg az önkormányzatok a fedezetet, és emiatt aztán meg sem tudják finanszírozni. Emiatt tehát az önkormányzatok, bármennyire is törvény kötelezi őket, nem fogják tudni ezt a képzési formát finanszírozni oktatási intézményekben. Később egyébként még több helyen előfordul, hogy hogyan próbáljuk ezt az évfolyamot megtámogatni. Nyilván ennek a költségvetésben kellene megteremteni a többi forrását, de kérem képviselőtársaimat, próbálják megérteni ennek a súlyát, hogy mennyire fontos, ezt önök is látják, ez nem vita közöttünk, ezért emellett próbáljanak önök is érvelni. Tehát mindenképpen jó ötlet.

Nagyon röviden kívánnék szólni a 115-ös módosító indítványról. Ez az, amit Tóth Ferenc képviselőtársammal jegyzünk, amely a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekekről szól. Mi ezt olyan módon próbálnánk javítani, talán csak egy stilisztikai módosítással, hogy szociálisan hátrányos helyzetű helyett kulturális vagy szociális hátránnyal küzdő gyermekekről próbálnánk beszélni. Bizottsági ülésen ez úgy került szóba, hogy pedagógiai értelemben illő kettéválasztani a szociálisan hátrányos helyzetet kulturális és szocializációs hátrányos helyzetre. Ott meg is indokoltuk, hogy miért van erre szükség, sok példát is felsoroltunk, most erre nem kívánok több szót vesztegetni, de úgy gondolom, hogy a törvény száraz betűje szerint is érdemes különválasztani ezt a két fogalmat.

Hosszabban viszont a 214-223. pontokról kívánnék beszélni még. Ezek a már korábban is említett intézményfenntartói jogosítványokról szólnak, amelyek részben a működési feltételekről, részben a házirendről, részben pedig az egyetértési jogokról szólnak. Nos, én azt mondtam bizottsági ülésen, és ezt most is vallom, és el is mondom ezt a parlamenti jegyzőkönyvbe is, amit tehát a bizottsági ülésen is hangoztattam: tudomásul kell vennünk, hogy az önkormányzatok, a fenntartó társulatok, társaságok nagyon sok esetben joggal rendelkeznek akár pallosjoggal is az intézmények fölött. Viszont ezzel a néhány módosító indítvánnyal mi elvennénk a pengét az intézmények torkáról.

Ugyanis néhány paragrafus, amit önök bevettek ebbe az indítványba, azt eredményezné, hogy hozzáértő szakember nélkül is bármelyik intézményfenntartó önkormányzat ellehetetleníthetné a neki nem tetsző intézményt. Ezért próbáltuk mi kivenni a házirendet, illetve kivenni a minőségirányítási programot az elfogadandó tárgykörök közül; illetve, ha államigazgatási eljárásról van szó, akkor ezeknek a pontos körülírását használtuk. Jó néhány módosító indítványról lehetne beszélni, ahogy elnézem, itt még MSZP-s képviselők is megpróbálkoztak ilyenekkel, és egyébként úgy emlékszem, hogy bizottsági ülésen néhányat meg is támogattunk közülük. Pedig ahogy láttam, olyan MSZP-s képviselők támogatták ezt meg, akiknek van önkormányzati rutinjuk, polgármesterek vagy voltak polgármesterek, tehát nyilván ők is látják ennek a veszélyét.

Szeretném azt kérni a képviselőktől, kormánypárti képviselőktől, hogy kellő felelősséggel próbáljanak mellénk állni, és ne lássák ennek a feltétlen rosszindulatát. Kimondottan abból a szándékból adódott, hogy megfogalmaztuk ezeket, hogy szeretnénk, ha minden intézmény a saját szakmai érvei alapján tudna fennmaradni, nem pedig az önkormányzat ízlése, kénye-kedve szerint.

Köszönöm szépen.

Forrás: parlament.hu