NÉMETH ERIKA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Biztos Urak! Kedves Képviselőtársaim! Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének 2002. évi beszámolója egy terjedelmes, vaskos kötet, 520 oldalas, rendkívül érdekes olvasmány. Biztos megfigyelték, hogy 175 oldallal hosszabb a 2001-es beszámolónál, és ennek oka nem a biztos urakhoz érkezett beadványok számának növekedése: az ok abban keresendő, hogy a tavalyi évről készült beszámolókötet egy, az eddigieknél is teljesebb visszatekintést ad, hiszen a példatár hosszabb az előző évieknél.

Ami az ügyek számát illeti, tendenciájában a megkeresések csökkennek, 2001-ben 12,3 százalékos volt az iktatott ügyek számának csökkenése, 2002-ben az előző évihez képest további 25 százalékkal csökkent a beadványok száma. Ezt mutatják a számok. A valóságban azonban az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének, valamint munkatársainak feladata nem csökkent, hiszen a beadványok tartalma szerteágazóbbá vált, több panaszt tartalmazóbbá vált. Az elintézetlen ügyek száma pedig tovább csökkent, ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag olyan, korábban benyújtott panaszok vannak csak folyamatban, amelyekkel kapcsolatban vizsgálat folyik, vagy amelyek a beszámoló lezárását közvetlenül megelőző időszakban kerültek benyújtásra. Emellett a számok azt is jelzik, hogy a hivatal munkatársai, a biztos urak eredményes munkát végeztek 2002-ben.

Magyarországon a rendszerváltás után jött létre az állampolgári jogok országgyűlési biztosi intézménye, mint az államhatalom önellenőrző mechanizmusának fogyatékosságait kiküszöbölő, az alkotmányos jogok védelmét szolgáló, garanciákat kiegészítő, a parlamenti igazgatás feletti ellenőrző funkciót megerősítő intézmény. A Magyar Szocialista Párt parlamenti frakciójának az a véleménye, hogy az ombudsmani intézmény az elmúlt évek alatt folyamatosan tevékenykedett, az intézményre vonatkozó jogszabályok betartásával végezte munkáját. Kijelenthetem, hogy az évek során a közjogi intézményrendszer egyik meghatározó és elismert, európai színvonalú intézménye lett.

A beszámoló szerkezeti felépítése követi az előző évit. Átfogó áttekintést kapunk belőle a hivatalhoz érkezett beadványok, panaszok számszerű adatairól és tartalmi jellemzőiről. A kötet első oldalán szerepel az örömhír, amely szerint 2002 volt az az év, amikor a hivatal hétéves működés után végleges elhelyezést nyert. A tavalyi beszámoló parlamenti tárgyalása során Lenkovics úr úgy fogalmazott, hogy az ország székházat ajándékozott az emberi jogoknak. Úgy gondolom, tisztelt biztos urak, tisztelt képviselőtársaim, hogy ez egy fontos esemény volt a hivatal életében, hiszen méltó körülményeket biztosítani a hivatal számára mindannyiunk érdeke. Az idei év úgy gondolom, hogy a ma még meglevő problémákra minden bizonnyal megoldást nyújt, és jövőre egy igazán végleges, megnyugtató helyzetről számolhatnak be a biztos urak.

Örömmel értesültünk a beszámolóból a technikai fejlesztés lépéseiről is, ami egyértelműen a gyorsabb és rugalmasabb ügyintézést segíti állampolgárbarát körülmények között.

Tisztelt Országgyűlés! Az országgyűlési biztosi intézmény, az ombudsmanok tevékenysége természetesen csak akkor lehet sikeres, és azzal bizonyíthatja létjogosultságát, ha az ország állampolgárai bíznak e jogintézményben, ha az emberek úgy érzik, bizalommal fordulhatnak oda panaszaikkal, és biztosak abban, hogy ez az intézmény az állampolgárok jogait védi. A hivatal tevékenysége és az erről szóló beszámoló azt bizonyítja, hogy a társadalom elfogadta az országgyűlési biztosok intézményét, ismeri és tudja, hogy a létező visszásságok tekintetében beadvánnyal fordulhat a hivatalhoz, és bízik az elintézés szakszerűségében és pártatlanságában is.

Az elutasított panaszok magas száma is azt bizonyítja, hogy a beadványt megfogalmazók - valós vagy vélt igazuk elismeréseként is, talán mintegy utolsó mentsvárként - nem egyszer az ügyük elintézésére hatáskör hiányában nem jogosult ombudsmanhoz fordulnak. Ezen ügyek ugyan számszerűen csökkenő tendenciát mutatnak, arányaikban azonban növekednek. Én ezt is az állampolgári bizalom növekedésének fogom fel, és azt gondolom, hogy az állampolgári bizalom, az állampolgári megelégedés a legőszintébb dicséret és elismerés e jogintézmény tevékenységével kapcsolatban.

A jövőben követendő, jó gyakorlatnak tartjuk a hivatal azon lépését, hogy az intézmény lényegére vonatkozó ismertetőket, szóróanyagokat készítettek, amelyeket ettől az évtől kezdve juttatnak el különféle ügyfélszolgálati és panaszirodákba, ezzel is elősegítve az állampolgárok tájékoztatását. Lenkovics úr az imént azt mondta, hogy egyfajta jogi ismeretterjesztést folytatnak, amit nagyon helyénvalónak tartok. Ez ugyanis tovább segíti az intézmény társadalmi elfogadottságát, növeli tekintélyét, valamint segíti az állampolgároknak a hivatal feladatairól, működéséről alkotott ismereteinek kiteljesítését csakúgy, mint az a szintén 2002-ben bevezetett gyakorlat, ami a vidéki, kihelyezett látogatások megkezdését és tervszerű folytatását jelenti.

A kommunikációs lehetőségek tárházának mind szélesebb használata valószínűleg segíti a hivatalt a jövőben abban is, hogy kevesebb olyan beadvány érkezzék az állampolgári jogok országgyűlési biztosához, amiben hatáskör hiányában nem tud intézkedni, hiszen propagandamunkájukkal, a személyes találkozások lehetőségének biztosításával az állampolgárok egyértelmű információkat kapnak a hivatal feladatkörével és intézkedési lehetőségeivel kapcsolatban. Ez a tevékenység valószínűleg a panaszok csökkenésének irányába hathat.

És amit szeretnék még kiemelni, mert igen figyelemreméltónak tartom a beadványok tekintetében, az az, hogy gyakorlatilag majdnem minden ötödik panasz nem közvetlenül valamelyik állampolgártól, hanem egy civil szervezet, alapítvány, vagy egyesület beadványaként kerül a hivatalhoz. Ezt mindenképpen pozitív jelenségként értékelem, mert egyrészt jelzi a civil összefogás növekedését, jelzi a civil összefogás fontosságát és létjogosultságát, olyan civil szervezetekét, amelyek a társadalom olyan, nem egyszer sérülékeny csoportjainak, rétegeinek érdekérvényesítését vállalják fel, amelyeknek tagjai egyenként képtelenek lennének erre. Másrészt ezek a beadványok a beszámolóban leírtak szerint szakszerűbben kerülnek megfogalmazásra, és az ezekre adott válaszok nem egyszer akár több száz embert érintően is nagyobb hatást, szélesebb kommunikációs csatornán történő eljutást eredményeznek az állampolgárokhoz.

Figyelemreméltónak tartom azt a tényt is, hogy a beadványok döntő többsége a városi lakosság köréből érkezett. A 2001-es beszámoló megfogalmazása szerint két és félszer többen fordulnak az állampolgári jogok biztosához és helyetteséhez a városlakók közül, a 2002-es beszámolóban ez a szám azt jelenti, hogy a beadványok közel háromnegyede a városlakóktól érkezik. Ennek okairól nem szól a beszámoló. Ez az elemzés hiányzik. Csak emlékeztetni szeretnék a tavalyi beszámolóban szereplő mondatra, amely így szólt - idézem -: “A városokban élők nagyobb panaszkodási hajlama okának elemzése már meghaladja a beszámoló kereteit, az széles körű szociológiai vizsgálatot igényelneö.

Tisztelt Biztos Urak! Ha esetleg idén is fogadkoznának arra vonatkozóan, hogy a következő beszámoló egy elemzőbb beszámoló lesz, akkor kérem, szenteljenek ennek a jelenségnek néhány oldalt.

Az általános ombudsmannak és helyettesének feladatai között nagyon fontos szerepet képvisel a jogszabály-véleményezési tevékenység, valamint az Országgyűlés számára készülő ajánlások megfogalmazása, noha a jogszabály-tervezetek véleményezésére, illetve észrevételezésére nem rendelkeznek törvényben biztosított feladatkörrel. A jogalanyok széles körét érintő egyes alkotmányos jogok gyakorlati megvalósítását szabályozó kérdésekben jó, ha a jogszabály-tervezetek előzetes vizsgálatával a biztosoknak lehetőségük van a kodifikátorok figyelmét felhívni a normaszövegben fellelhető aggályos részekre.

(16.00)

Őszintén remélem, hogy a törvénytervezetek készítői a jövőben élnek ezzel a lehetőséggel, és igényt tartanak az ombudsmanok véleményére.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Biztos Urak! Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének 2002. évi tevékenységéről szóló beszámolót a parlament számos bizottsága megtárgyalta, elhangzott már, hogy a beszámolót ezen bizottságok általános vitára egyhangúlag alkalmasnak találták. A Magyar Szocialista Párt frakciója nevében én is ezt ajánlom a tisztelt parlamentnek. Köszönöm a biztos uraknak és munkatársaiknak az eddigi színvonalas és szakszerű tevékenységet, és kívánok önöknek 2003-ban is sikeres évet és tevékenységet.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti képviselők padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu