DR. GÓGL ÁRPÁD, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
Elnök Úr! Képviselőtársaim! Valóban nehéz helyzetben vagyunk, mert meg kellene
ismételni néhány olyan mondatot, rá kellene világítani néhány olyan összefüggésre,
ami a hosszú vita alatt már többször előkerült. De meg kell tenni, mert ez a kettős tagadás lassan állítássá formálódik.

Világosan elmondtuk, hogy az egészségügy megújítása és a
generációs ívre történő egyezségre jutás, akár a társadalmi konszenzusra, akár
a pártok közötti konszenzusra mi is szerettünk volna megoldást találni. Ez volt
az a szakasz, amikor egységre jutottunk. Mert mi is a gondunk? Az a gondunk,
hogy a kilencvenes évben létrejött, társadalombiztosítást fölosztó, egészség-
és nyugdíjpénztárra bontó rendszer konszenzusa megbomlott, már a második
kormányzati ciklus alatt, amikor a mindenki mögé képzelt járulék, a nagyobb
igénybe vevő csoport, a nyugdíjasok részéről a járulék már nem jelent meg, a
kasszák között nem történt átutalás. A bevételi oldal megbomlása után a
rendszer bomlott meg, amikor a Bokros-csomag kényszere miatt néhány addig
megszokott szolgáltatásnak nem volt fedezete, és ez kikerült a rendszerből,
anélkül, hogy újra meghatározásra került volna az alapbiztosításhoz járó
szolgáltatási csomag.

Az egészségügyi törvény a betegek részéről a betegek jogát,
a betegek helyzetét jól leírta, és a '97-es decemberi törvény tulajdonképpen
egy jó törvényként egy elemet nagyjából rendezett. Nem rendezte egyik
kormányzat sem a tényleges ellátási szerkezetet, és azt a kiinduló tulajdonosi
rendszert, amely 15 százalékban a teljes ellátórendszer vagyonelemeit állami
kézben tartotta egyetemi és országos intézmények keretében, 85 százalékát
odaadta mint tulajdont fenntartási és fejlesztési kötelezettségekkel az önkormányzathoz, egy kétharmados törvényi
rendszerben.

Most az a törvényhalmaz, ami bekerült ‑ hiszen
legalább négy törvény egymás után kerül a parlament elé ‑, nem
rendezi sem a finanszírozást, sem az ellátásszerkezetet, sem a betegek jogát,
egyenlő hozzáférését, sem a benne dolgozók helyzetét. Ezért ajánlottuk azt,
hogy a négy párt társadalmi konszenzusra vigyen egy közös javaslatot, amely
tisztázza, hogy az Unióba lépéskor milyen forráshoz milyen ellátási csomagot
milyen szerkezetben tudunk biztosítani. Mert nyilvánvaló, hogy nem lesz forrástöbblet
az egészségügyben, és e törvény első variánsának most teljes mértékű, július
1-jétől életbe nem léptethetőségét biztosítja ez az előterjesztés, és
nyilvánvaló alkotmányellenes módon a másik törvény nem biztos, hogy hatályba
tud lépni. Miért mondom mindezt? Azért, mert korlátozza az önkormányzatokhoz
rendelt vagyonelemek és kötelességek érvényesülését egy feles törvénnyel. Másodszor,
semminemű forrásbevonás nem kerül a rendszerbe, hiszen a külső tőke, amit a
rendszerbe hoznak, a megtérülése miatt profitot, profitként pénzeszközöket ki
fog vonni az egészségügyből. Jövőre, amikor az európai uniós statisztikai tábla
el fog készülni, amit az Eustat kér, az fog kiderülni, hogy egy fillérrel több
nem jelenik meg az egészségügyi ráfordításban, mert az a pénzeszköz, amit behoz
valaki a rendszerbe, azt ki is viszi, és ez statisztikusan sem fog megjelenni.
Ma egy 5-8 éves lízingnél 1,3-as lízingszorzóval számolnak. Az a közpénz, amit
az egészségügyre fordítunk, nem eggyel fog hasznosulni, hanem mínusz 30
százalékkal. Lehetséges, hogy elérhető moratórium, és egy-két évig a
profitkivonás nem fog megjelenni, de később annál intenzívebben, tehát érdemben
tőkekivonás fog történni, a közpénzek kivonása. Ez volt az oka, amiért csak
nonprofit rendszerek működésében tudtuk elképzelni ezt a tőkebevonást. Nem
tudtuk elérni. Bízom benne, hogy az alkotmánybírósági kontroll, amit
köztársasági elnök úr, reméljük, megtesz, helyére teszi ezt a törvényt, és
mégiscsak le fogunk ülni, és egy négypárti és egy össztársadalmi konszenzussal
tényleges megújulását fogjuk elérni az egészségügynek.

Magunk részéről az eredeti törvényt, amit most hatályon
kívül kívánnának helyezni, a nonprofit rendszerek bevonása miatt jobbnak
tartottuk, mint azt, amikor nemcsak hogy profitorientált befektetők, hanem
nyilvánvalóan torzító szakmai befektetők is meg tudnak jelenni. Ez olyannyira
átgondolatlan, hogy példa nincsen Európában arra, hogy megengednék, hogy a
szakmai befektetők megjelenjenek a közcélú egészségügy szférájában. Egyszerűen
magyarázhatatlan ez. Ilyenkor éjjel könnyebb is már ezt kimondani, hogy
számomra egyszerűen képtelenség az, ami a név szerinti szavazáson elfogadott
törvénnyel a magyar jogrendben az egészségügy területén megjelenik.

Úgyhogy a magunk részéről ezt elfogadni nem tudjuk és nem is
ajánljuk. Köszönöm szépen. (Taps az
ellenzéki pártok padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu