DR. MAGYAR BÁLINT oktatási miniszter: Tisztelt Elnök
Asszony! Hölgyeim és Uraim! Kedves Barátaim! Egy kemény vita végén vagyunk (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Itt se
voltál!), nem várható az, hogy egy olyan törvény esetében, aminek esetében
komoly koncepcionális vita van ellenzék és kormánypártok között, ott minden
kérdésben megegyezzünk ‑ nem is történt ez meg. Hiszen olyan
kérdésekben, mint a tartalmi szabályozás megváltoztatásának szükségessége, ezen
belül például a nemzeti alaptanterv rangjának visszaállítása, az egy
iskolatípusra létező egyetlen kerettanterv kötelezőségének eltörlése vagy éppen
a tantervi választás korábbinál nagyobb szabadsága, ezen a téren különbség
maradt, koncepcionális különbség maradt kormánypártok és ellenzék között.

Ugyancsak megmaradt a koncepcionális különbség az
alapkészségek fejlesztésére szánt időkeret 5-6. évfolyamra történő
kiterjesztésének szükségességét illetően, vagy például az első három évfolyamon
évfolyamismétlésre csak szülői beleegyezéssel történő bocsátás kérdésében, de
ugyancsak fennmaradt a nézeteltérés a szöveges értékelés kötelező bevezetését
illetően is.

Ugyanakkor ezzel együtt rengeteg módosító indítvány érkezett
a törvénymódosító javaslathoz, több mint ötszáz módosító indítvány, és ezek
közül 91-et támogat is a kormány, és feltehetően megszavazásra is kerül. Ezek a
módosító és kapcsolódó módosító indítványok, amelyeket támogatunk,
természetesen nemcsak kormánypárti módosító indítványok, hiszen a módosító
indítványok és kapcsolódó módosító indítványok közül 27 esetben olyat
terjesztett be az ellenzék, amit a kormány is támogat, és a kormánypártok is
támogatnak, és 22 olyan bizottsági kapcsolódó módosító indítvány és alapvetően
módosító indítvány van, amit szintén támogatunk.

Természetesen ezek közül kiemelnék néhány olyan területet,
ahol módosult maga az eredeti törvényjavaslat is, ilyen például az, hogy
megpróbáljuk a nulladik évfolyamos nyelvoktatást a normatív költségvetési
hozzájáruláson belül egy differenciáló tényezővel is támogatni, hogy a
középiskolákban könnyebben lehessen bevezetni azt a nulladik nyelvi évfolyamot
az önkormányzatok terheit némileg csökkentve, amely lehetővé teszi azt, hogy
Magyarországon a felnőtt lakosságnak néhány évtizeden belül ne pusztán
20 százaléka tudjon idegen nyelveken beszélni, hogy a közoktatásból
kikerülő diákok minimum egy nyelvből nyelvvizsgával rendelkezhessenek.

Ugyancsak változás történt azon a téren, hogy az iskolai
oktatás-nevelés valamennyi évfolyamán a tanulói heti kötelező óraszám
5 százalékáról nem 10 százalékra, hanem 12 százalékra nő az
egyéni foglalkoztatás időkerete, tehát az az időkeret, amit tehetséggondozásra,
felzárkóztatásra, fejlesztésre lehet használni.

Ugyancsak módosult némileg a pedagógus titoktartási
kötelezettségének szabályozása: a pedagógus, ha meggyőződött arról, hogy ezzel
a tanulót nem hozza hátrányos helyzetbe, akkor a tudomására jutott konkrét
tény, információ átadása nélkül, a tanuló előzetes írásos felhatalmazása nélkül
is tájékoztathatja a cselekvőképtelen kiskorú tanulónak a szüleit.

(20.20)

Tehát egy megfelelő kapcsolat alakulhat ki természetesen a
szülő és pedagógus között is, ugyanakkor a pedagógus számára a pedagógus
titoktartási kötelezettsége lehetőséget teremt a tanuló számára a jövőben arra
is, hogy egyfajta speciális bizalmi viszony alakuljon ki tanuló és tanára
között.

További ilyen terület a testnevelés, ott több ilyen változás
is történt a törvényjavaslatban a vita során. A testnevelés tantárgyat a
tantárgynak megfelelő tanári végzettséggel lehet tanítani az iskolai oktatás
1-4. évfolyamán. A játékos egészségfejlesztő testmozgás helyszínét kötelezően
nem határozza meg a törvényjavaslat. És végezetül a törvényben a minimálisan előírthoz
képest tartott többlet testnevelésórák a tanulók lehetséges maximális heti
tanórai terhelésén felül is megtarthatók.

Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Képviselőtársaim! A közoktatási
törvény módosításának ez a második átfogó csomagja. Önök emlékeznek nagyon jól,
hogy tavaly nyáron került sor az úgynevezett kis csomagra, amelyben jelentős
változások már történtek a közoktatási törvényben. Ez az átfogó módosítás
gyakorlatilag megalapozza a további reformot, és a törvénymódosításon túl
vannak olyan területek ‑ a nemzeti alaptanterv felülvizsgálata,
a kerettantervek, mintatantervek elkészítése, pedagógiai programok, tananyagok
készítése és fejlesztése azok a területek ‑, amelyek a
törvénymódosítással együtt, egy nyelvprogrammal és a Sulinet Expressz
programmal együtt kiegészítik azt a közoktatási reformot, amelyet a kormány
megalakulása után elkezdtünk.

Fontos ez a lépés, amelyet ma megteszünk. Köszönöm szépen a
képviselők türelmét és szakértelmét a vita és a módosító indítványok
elkészítése során… (Közbekiáltás a Fidesz
soraiból.) Örülök, hogy képviselőtársam ilyen mértékben hiányol
engem… ‑ tehát a vita során, amelyet nyújtottak. Remélem, hogy
ez a szavazás sikeres lesz, függetlenül attól, hogy ellenzéki képviselőtársaim
milyen módon állnak ehhez a törvénymódosításhoz.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps
a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu