DR. PAP JÁNOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház!
Tisztelt Miniszter Úr! Azt gondolom, hogy nem késői órában vagyunk, hanem korai
órában, és a természet védelméről mindig jó beszélni. Igaz, hogy nem túl
szimpatikus, ha képviselőtársaim egészen másra készülnek; ezt már
megtapasztalhattuk.

Egy rövid törvény van előttünk. Nagyon sajnálom, hogy nem
tudtam részt venni a környezetvédelmi bizottság ülésén, mert néhány dologra
biztosan rá tudtunk volna világítani, ami az általános vitára való
alkalmasságot ugyan nem változtatta volna meg, de rámutatott volna egy picit a
javaslat hiányosságaira.

A törvényjavaslatból talán négy elemet lehet kiemelni.
Valami hiányzik belőle; van, ami a törvényjavaslatból hiányzik, és ha egyszer
hozzányúlunk, akkor legalább azt a részt, amit módosítunk, teljessé kéne tenni.
Mi hiányzik belőle? Tisztelt miniszter úr, hiányzik belőle a mocsár. Elárulom,
hogy miért hiányzik belőle, bár államtitkár úrnak már elmondtam. Ha önök a
minisztérium és az Akadémia által kiadott környezet- és természetvédelmi
enciklopédiát felütik és elolvassák benne a mocsár és a láp meghatározását,
akkor kiderül számukra, hogy a mocsár és a láp közé szinte egyenlőségjel
tehető, de a hasonlóság nagyon nagy. Ezzel szemben a mocsár ebből a javaslatból
kimaradt.

Aztán kimaradt más is, ami még a Horn-kormány idején indult,
és az elmúlt négy évben igen nagy szerepet kapott ‑ s néhány
képviselőtársammal igen sokat dolgoztunk rajta ‑, mégpedig a holtág.
Ha a patak és a kisebb vízfolyások benne vannak, akkor kérdezem én, hogy azok a
holtágak ‑ s itt elsősorban a szentély és a bölcs típusú
holtágakra gondolunk ‑, amelyeknek a vízi élő közössége az egyik
leggazdagabb, amelyekben a mikroszervezetek száma az egyik legtöbb, vajon miért
hiányoznak eleve a törvényből. De ha a törvényből hiányoznak is, és most
végrehajtunk egy módosítást, akkor vajon miért nem kerültek most bele. Alelnök
úr úgy nyilatkozott, hogy a módosító indítványokat talán támogatják.
Megfontolásra ajánlom, mert ezek valóban hiányoznak. Most integet, nem biztos,
hogy támogatják. Ezt ismerjük, ez azt jelenti, hogy nem fogják támogatni, de ez
a dolog másik része.

Ez az, ami hiányzik belőle. De még egy dolog hiányzik; önök
az indoklásban beszélnek az (1) és a (4) bekezdésről. Szeretném elmondani, hogy
a törvényjavaslatból kimaradt a (4) bekezdés, a 36. §-ra való hivatkozás.
Az indoklásban benne van a (4) bekezdés, de a törvényjavaslatban nincs.

Ami viszont benne van, de pontatlan, az a láp, a szikes tó,
a kunhalom és a földvár. Megint csak nagyon egyszerű dolga van egy
képviselőnek, hogy ilyen jó két tanulmány, illetve jó két kötet áll a rendelkezésére
a természetvédelemről, mert csak fel kell csapnia, és abban tökéletesen le van
írva, hogy mi a láp. Csak egy dolgot emelnék ki, mert az idő nem enged meg
többet ‑ a részletes vitában majd elmondom ‑, a
lápra nem jellemző az, hogy időszakosan kiszárad. A lápra pont az a jellemző,
hogy vízzel akkor is telített a talaja, ha netán kiszáradna. Nos, ez a
törvényjavaslatban pont ellenkezőleg van megfogalmazva. A többit nem jellemzem,
mert a részletes vitában majd el lehet mondani ezeket.

A (3) bekezdésben arról beszélnek, hogy az Alkotmánybíróság
miatt nem feladat az ex lege területeknél a kijelölés-megjelölés. Tessék
mondani, tisztelt miniszter úr, hogy azoknál a területeknél, ahol a törvény a
hatályánál fogva eleve kijelöli ezeket a területeket, és természetvédelmi
oltalom alatt állnak, vajon miért nem egyenlők azokkal a területekkel, amelyek
természetvédelmi oltalom alá kerülhetnek. A törvényjavaslat egyébként nagyon
helyesen nem bántja ezt a részt, csak az indoklás mond mást, és a
törvényjavaslat szövege megmarad egy kis pontosítással. Azt gondolom, hogy az
ex lege területeknél a kijelölés és a megjelölés ugyanúgy fontos, mint ahol egy
megfelelő eljárás után kerül védelem alá a terület. Ezeknél nem is kell
eljárás, az Alkotmánybíróság határozata szerint csak azért kell határozatot
hozni, hogy jogi úton megtámadható legyen. Ettől még a kijelölés és a megjelölés
teljes mértékben tesz… ‑ tulajdonképpen a (4) bekezdés tesz
eleget az Alkotmánybíróság határozatának. Ez így helyes és így van rendjén.

Arra pedig, miniszter úr, igazán kíváncsi lennék, és ezt
valóban nyitott kérdésként teszem fel, mert nem könnyű megválaszolni, hogy az
(5) bekezdésben miért mondja azt a szöveg, hogy „rendelhet el az igazgatóságö,
mert ez nem más, mint a fokozottan védett élő szervezetek élőhelyein, valamint
élőhelye körül. Azért van néhány olyan fokozottan védett élőlény, amelynek az
élőhelye rendkívül nagy és nehezen behatárolható. Abból a megfogalmazásból,
hogy „rendelhet el az igazgatóságö, nyilvánvalóan következik az is, hogy néhány
fokozottan védett élőlénynél ‑ gondoljunk például a
madarakra ‑ nehezen bejelölhető az a védett kör, amit az
igazgatóságnak ki kell jelölni. Ez alól nagyon szépen ki lehet bújni úgy, hogy
használati és gazdálkodási korlátozást rendel el az igazgatóság. Ez valóban
olyan jogi fordulat, olyan jogi formula, mint a nesze semmi, fogd meg jól,
amivel az igazgatóság néhány esetben most sem tud mit kezdeni.

Gondoltam, hogy nem fogok beleférni az időbe, majd a
részletes vita során a módosító indítványokat megpróbálom
indokolni. Köszönöm szépen. (Taps a
Fidesz soraiban.)

Forrás: parlament.hu