DR. PERSÁNYI MIKLÓS környezetvédelmi és vízügyi
miniszter, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés!
Szinte napra pontosan hét esztendővel ezelőtt fogadta el a tisztelt Ház a természet
védelméről szóló 1996. évi LIII. törvényt konszenzussal, ellenszavazat nélkül.

Ez a törvény az elmúlt években kiállta a gyakorlat próbáját.
A törvényjavaslat, amely a tisztelt Ház asztalán fekszik, azért vált
szükségessé, mert az 53/2002. november 28-i alkotmánybírósági határozat ezt
szükségessé tette, amely az indítványozó több kezdeményezését elutasította
ugyan, de a határozat 2. pontjában megállapította, hogy jogalkotói mulasztás
áll fenn amiatt, hogy a törvény erejénél fogva a védett természeti területek
egyedi meghatározása során nem biztosított önálló jogorvoslatot a törvényhozó.
Tehát ez az alkotmánybírósági határozat indokolta azt, hogy ez a törvény
módosításra kerüljön. A természet védelméről szóló törvény meghatározta ugyanis
azokat az úgynevezett ex lege védett természeti területeket és értékeket,
amelyek esetében nincs szükség védetté nyilvánítási eljárás lefolytatására,
ugyanis a jogi védelem a törvény hatálybalépésének napjától bekövetkezett.

Az Alkotmánybíróság azt állapította meg, hogy a törvény
rendelkezése alapján nem lehet megállapítani, hogy a védelem egyedileg mely
területekre terjed ki, emiatt szükséges, hogy e védett természeti területeket a
természetvédelmi hatóság konkrétan jelölje meg. A törvényjavaslat a láp, a
szikes tó, a kunhalom és a földvár fogalmának meghatározásával és a
korlátozásokkal szembeni bejegyzett jogorvoslati jog biztosításával megfelelő garanciát
nyújt a jogbiztonság követelményének érvényesítéséhez.

A természetvédelmi hatóság határozatban ingatlan-nyilvántartási
bejegyzésre alkalmas módon állapítja meg az ex lege védett természeti terület
kiterjedését. A határozatot az érintetteknek ‑ például
ingatlantulajdonosnak, vagyonkezelőnek vagy társhatóságoknak ‑ kézbesíteni
kell. A fellebbezés joga a határozat kézhezvételével megnyílik.

A fentieken túlmenően a törvényjavaslat néhány, az
Alkotmánybíróság határozatától függetlenül szükségessé váló módosítást is
tartalmaz. Ezek elsősorban technikai jellegűek, és a jogrendszer belső
koherenciáját, illetve a végrehajtást szolgáló jogszabályokkal kapcsolatos
rendelkezések pontosítását jelentik. Így például a törvényjavaslat kiegészíti a
védetté nyilvánítást kimondó jogszabály kötelező tartalmi elemeit például a
természetvédelmi kezelési tervvel, valamint az uniós kötelezettség hatékony
teljesítésére vonatkozó tartalmi követelményekkel.

A fentiekre tekintettel kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy
a beterjesztett törvényjavaslatot az Országgyűlés jogalkotói kötelezettségének
teljesítése érdekében az előterjesztett formában elfogadni szíveskedjék.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)

Forrás: parlament.hu