KELETI GYÖRGY (MSZP), a napirendi pont előadója: Köszönöm
szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem először fordul
elő a szabadon választott parlament történetében, hogy a honvédelmi bizottság
elnöke alkotmánymódosítást kezdeményez az ország honvédelmi és nemzetközi
kapcsolattartási érdekeinek előmozdítása ügyében, az azonban először fordul
elő, hogy egy volt, korábbi honvédelmi miniszter, tehát egy olyan ember, aki az
együttműködés nehézségeiről szerzett közvetlen tapasztalatok birtokában teszi
meg ezt az alkotmánymódosítási javaslatot.

Ugyanakkor e lehetőséget nem nevezhetjük a honvédelmi
jogalkotás tipikus megvalósítási formájának; csak akkor szabad élni vele, ha az
elkerülhetetlenül szükséges. Amikor viszont a Magyar Köztársaságot az
alkotmányos döntés-előkészítési folyamattal összefüggésben sorozatosan érik
szövetségesi bírálatok, a kompromisszum lehetőségének kialakításáért minden
megoldási módot fel kell vállalni.

Megfogalmazható azonban egy kérdés: hiába módosult volna az
elmúlt ciklusban az alkotmány csapatmozgásokat érintő része? Semmi esetre sem.
Az akkor elfogadott érdemi kompromisszumok kis terjedelmű korrekcióval jelenleg
is időtállónak tűnnek. Ami viszont azóta a bírálatok tárgyát képezi, az az
eljárás nehézkessége, illetve időigénye. Akkor, amikor az észak-atlanti szerződéshez
csatlakozó új tagállamok esetében nevesített belépési elvárás az alkotmányaik
együttműködést elősegítő tétele, a magyar alkotmányos berendezkedés nem
maradhat a bírálatok állandó hivatkozási pontja.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az alkotmánynak tehát a figyelmen
kívül nem hagyható garanciák mellett az eljárás gyorsaságát kell alapvető
érdekként biztosítania ‑ ez a javaslat elsődleges célja. A
másik alapvető tapasztalat ‑ és ezt önkritikusan kell
megjegyeznem ‑, hogy a bizonytalan értelmezési tartományú fogalmak
akkor sem segítik elő az ezek alapján való működés biztonságát, ha éppen az ország
területéről kiinduló alkalmazás terminológiája akkori ellenzékként saját
feltételünk volt. Ez a megfogalmazás azonban utólag értékelve nem egyeztethető
össze a szövetségesi együttműködésért viselt külpolitikai felelősséggel.

A javasolt új eljárási rend az ésszerűség határain belül
biztosítja a politikai érdekek többoldalú parlamenti artikulálását ellenzéki és
kormánypártok számára egyaránt, de meghatároz egy olyan döntési pontot, amikor
már a szövetségesi megbízhatóságot még egy esetleges jövőbeli misszió
elutasítása is jobban szolgálja, mint egy késedelmes, okafogyottá váló támogató
döntés. A javaslat a döntés időkeretének meghatározásán túl az országgyűlési
döntés esetében egyértelműsíti, hogy a nemzetközi katonai együttműködésben való
részvétel kérdésében semelyik kormány sem válhat az éppen aktuális ellenzék
foglyává.

A jelen módosítás kis terjedelmű, de véleményem szerint
jelentős módosítás. Az Országgyűlés, az ellenzéki és kormánypárti oldal,
illetve a kormány kompetenciáinak pontosításán túl szimbolikus jelentőségű az a
kiegészítés, amely az alkotmányban nevesítené a magyar légierő szövetséges
országokért viselt felelősségét is.

Az előző ciklusban szimbolikus értelmű volt, hogy az
alkotmány módosításaira honvédelmi tárgykörökben került sor két esetben is. A
honvédelem változatlanul nemzeti ügy. Számítok az alkotó légkörű vitára, és
bízom a várható egyeztető tárgyalások eredményes befejezésében. Mindez egy
olyan időpillanatban várható, amely Magyarország nemzetközi megítélését az
európai uniós csatlakozás küszöbén bizonytalanította el, illetve amikor a
Magyar Honvédség talán legjelentősebb méretű újraszervezése indult el.

Köszönöm tisztelt képviselőtársaim figyelmét, és kérem, hogy
aktívan vitázva alakítsuk ki közös álláspontunkat egy esetleges
alkotmánymódosításra. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

(23.10)

Forrás: parlament.hu