DR. NÉMETH IMRE földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm a türelmet is mindenkitől.

Az egyes agrár tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló T/4060. számú törvényjavaslat a szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló 1997. évi CXXI. törvény, a hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény, valamint a szőlő- és gyümölcsültetvények összeírásáról szóló 2000. évi CIII. törvény módosítására irányul.

A törvénymódosítások indoka az, hogy az Európai Unióhoz tartozó csatlakozásunkra való felkészülés, a szőlő-bor ágazat uniós követelmények szerinti működtetéséhez szükséges intézményi háttér megteremtése elengedhetetlen. Ezt hivatott biztosítani a hatásköri és az adatszolgáltatási szabályok módosítása és kiegészítése. Ezzel megteremthető a csatlakozás utáni uniós támogatási igények elbírálásának és a támogatási összegek folyósításának feltételrendszere.

A bortörvény módosításának legfontosabb részei a következők: a szőlőültetvény-kataszter tartalmának meghatározása, a minden termelőre kötelező adatszolgáltatás előírása, a telepítési és kivágási engedélyek kiadási rendjének a támogatással összhangba hozott szabályozása és a borászati üzemek engedélyezésével kapcsolatos változások.

A tervezet módosítja a szőlő- és borgazdálkodásról szóló 1970. évi 36. törvényerejű rendeletet is. A rendelet körte-, őszibarack- és - kiegészítve - almaültetvények kataszterének kötelező létrehozását írja elő a bortörvénnyel való összhang megteremtése érdekében.

A törvénymódosítások 2004. január 1-jével való hatálybalépése biztosítja a felkészülést a szakigazgatás számára is, hiszen szükség van arra, hogy a telepítési és kivágási engedélyek kiadása, az ültetvénykataszter vezetése, valamint az adatszolgáltatási kötelezettség bevezetésével összefüggő hatásköri szabályok és eljárások pénzügyi forrásai már a 2004. évi költségvetésben rendelkezésre álljanak. A költségvetési tervezésnek már számolnia kell az agrárágazatot érintő változásokkal is.

A szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló törvény módosítása tekintetében a tervezet szerint a szőlőültetvény-kataszter vezetése a jelenleg hatályos szabályoktól eltérően a megyei földművelésügyi hivatalok helyett a hegyközségek feladata lesz.

E módosítás indoka: a szőlőültetvényekre vonatkozó adatokat ott a legcélszerűbb vezetni, ahol azok a legkönnyebben elérhetőek, és ahol a változások átvezetése is naprakészen megoldható, s mellékesen hozzáteszem: és természetesen a visszaellenőrzés, az önkontroll lehetősége is biztosított.

A módosítás célja továbbá, hogy az ágazat intézményrendszere a szőlő- és bortermelés egészét lefedje, ne maradjon ellenőrizetlen terület, illetve termelő. Ezért az előterjesztés szerint minden szőlő- és bortermelő, beleértve azt a házikerti szőlőtulajdonost is, aki termékértékesítést végez, valamint a felvásárló és az, aki nem palackozott bort forgalomba hoz, köteles a szőlőterületéről, a bortárolásra alkalmas eszközeiről, tárolóteréről nyilvántartást vezetni, a szüretelési, feldolgozási, értékesítési tevékenységéről adatot szolgáltatni az illetékes hegyközség számára. Ezáltal nemcsak a hegyközségi tagok, hanem minden árutermelő tevékenysége áttekinthető és ellenőrizhető lesz.

Aki nem hegyközségi településen folytat árutermelést, az a törvény végrehajtási rendeletében meghatározott hegyközségnek szolgáltat adatot, oda nyújtja be a telepítési vagy kivágási engedélykérelmét, valamint ott kérhet a termékére származási bizonyítványt.

A tervezet előkészítése során azt kellett figyelembe venni, hogy a kötelező tagságon alapuló és a borvidéki és bortermőhelyi településekre kiterjedő hegyközségi szervezeti rendszer az ország összes szőlőterületének csak kétharmadára terjed ki. Mintegy 30 ezer hektár szőlőültetvény található az országban elszórtan. Ezek termelése is bekerül az áruforgalomba szőlőként, illetve borként, ugyanakkor a kötelező származási bizonyítvány ellenére nem ellenőrizhető a termékek származása. A termelők, illetve a felvásárlók ezekről a területekről nem szolgáltattak adatot, így a hegybíró nem tudja a termék származását megalapozottan igazolni.

A bortörvényben a telepítési és kivágási engedélyek kiadásának rendjén, az adatszolgáltatás egész országra kiterjedő kötelezettségén és a borászati üzemek engedélyezésével kapcsolatos szabályozáson kívül módosul még a törvény melléklete is. Néhány községgel kiegészülnek a borvidékek, valamint a bortermőhelybe sorolt települések listája.

A törvénymódosítás alapjául elsősorban az európai közösségeknek a borpiac közös szervezéséről szóló 1493/1999-es EK-tanácsi rendelete szolgál. A tervezet tartalmazza az európai uniós harmonizáció tükrében szükségessé vált szőlőültetvény-kataszter vezetésének szabályait, valamint ezzel összefüggésben a KSH-nak az összegyűjtött adatokkal kapcsolatos kötelezettségét is.

A következő a hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény módosítása. A bortörvény módosításával összefüggésben szükség van a hegyközségi törvény módosítására is, mivel a hegyközségi szervezet részére a szőlő-bor ágazat szakigazgatási rendszerét testesíti meg. A módosítás célja, hogy egyrészt megteremtse az összhangot a bortörvény szakigazgatással kapcsolatos rendelkezéseivel, másrészt hogy hatékonyabbá tegye a szervezetrendszert a közigazgatási feladatok szakszerű ellátására. A hegyközségekre vonatkozó szabályozás indoka az, hogy a hegyközség mint köztestület a közfeladatok körében hatósági feladatot is ellát. A módosításnak meg kell teremtenie azokat a feltételeket, amelyek még inkább alkalmassá teszik a hegyközségeket ezekre a feladatokra.

(16.10)

A bortörvény-módosítással a hegyközségek feladata kiegészül, és közigazgatási hatáskörük a hegyközségi törvényben meghatározott területen is túlmutat. A hegybírók kötelezettsége lesz a nem hegyközségi tagok telepítési és kivágási engedélyeinek előterjesztése az FM-hivatalok felé, a származási bizonyítványok kiadása a hegyközségbe nem sorolt településeken, és mindezen feladatok ellenőrzése is. A megnövekedett feladatok természetesen nagyobb költségvetési támogatást tesznek szükségessé.

Harmadikként a szőlő- és gyümölcsültetvények összeírásáról szóló törvény módosításáról szólnék. A támogatások folyósítása az ültetvénykataszter EU-konform kialakítása nélkül nem lehetséges. Ehhez nélkülözhetetlen a Központi Statisztikai Hivatal rendelkezésére álló, a szőlőültetvényekre vonatkozó adatok átadása. Tekintettel arra, hogy a KSH által az összeírás alapján vezetett nyilvántartás statisztikai célú, arra a statisztikai törvény előírásai az irányadóak, és mint egyedi adatok, nem adhatók át, csak akkor, ha ehhez az adatszolgáltató is hozzájárul. Hozzájárulás hiányában viszont csak úgy biztosítható a kataszterhez szükséges adattartalom, ha az ültetvényhasználók számára a törvény kötelezően előírja a személyes és az ültetvényekre vonatkozó adatok szolgáltatását. Az adatszolgáltatásra kötelezettek az által mentesülhetnek az újbóli adatközlés alól, ha a KSH részére korábban szolgáltatott adatok hegyközségeknek történő átadásához hozzájárulnak. Ennek rendjét önálló rendelkezés beiktatásával oldja meg a tervezet.

A szőlő- és gyümölcsültetvények összeírásáról szóló törvény módosításának lényege az, hogy a szőlőültetvény-kataszter adataiban bekövetkező változásokat a statisztikai nyilvántartás adattartalmának pontossága érdekében a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa évente bejelenti a Központi Statisztikai Hivatalnak. Mivel a szőlőn kívül a különböző gyümölcsfajták köre - a körte és az őszibarack, valamint az alma - szigorú piacszabályozás alá tartozó termékek az Európai Unióban, a nyilvántartás vezetésének feladata, hogy ezen ültetvények adatai is a támogatásokkal kapcsolatos feladatokat végző szervezethez kerüljenek, ezért a körte-, őszibarack- és almanyilvántartás létrehozásáról is rendelkezik a törvénymódosítás. A nyilvántartás vezetésének feladata a szőlő- és gyümölcstermelésről, valamint a borgazdálkodásról szóló 1970. évi XXXVI. számú törvényerejű rendelet módosításával a földművelésügyi hivatalok feladatkörébe fog tartozni. Az országos adatbázist e nyilvántartás alapján a szőlőültetvényekhez hasonlóan a mezőgazdasági és vidékfejlesztési hivatal fogja kezelni, amely július 1-jétől fog működni. A feladat teljesítésének indoka, hogy a támogatások elbírálását és folyósítását végző kifizető ügynökség a mezőgazdasági és vidékfejlesztési hivatal lesz.

Kérem képviselőtársaimat, hogy vitassák meg a törvénymódosítást, és módosító javaslataikkal segítsék ennek végleges formálását.

Köszönöm a lehetőséget. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu