GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Első pillantásra nem túl nagy, de a jövőnk minősége szempontjából annál jelentősebb ágazatra, a lótenyésztésre, a lóhasználatra szeretném felhívni, vagy szeretnénk felhívni képviselőtársainkkal együtt ezzel az indítvánnyal a tisztelt Ház figyelmét.

(19.00)

Ma már itthon közhelynek számít, ha lovas nemzetnek nevezzük a magyart. Egyesek elmosolyodnak, hogy hol van már, mások esetleg ezt nem tartják dicsőségnek. Pedig a nyugati civilizációnak a lovas kultúra szerves, mondhatni különleges státusú része. Sajnálatos, hogy a magyar lovas kultúra elismertebb és elfogadottabb ma külföldön, mint idehaza. Tudatosítani kell bennünk, hogy a magyar lovas hagyományok is a fejlett Európához kapcsolnak minket.

A magyar nemzetről alkotott képhez hozzátartozik a daliás huszár, a gyors, nemes, elegáns huszárló, de mi adtunk Európának a középkor közlekedését forradalmasító könnyű utazókocsit. Erre, ha most nyelvészkednénk, megfelelő szavakat találnánk a német és az angol szótárban. A magyar fogathajtási stílus fölénye a mai napig egyértelmű a világban. A fogathajtó terepversenyek során az élmezőny még ma is a magyar fogatolási módot használja. Ugyancsak maradandót alkottunk a lovaglásoktatás terén is. A Magyarországon végzett szakemberek Európában, Amerikában és mindenütt a világban szereznek dicsőséget a magyarságnak. Tanítványaik olimpiákon, világbajnokságokon diadalmaskodtak, könyveik ma alapművei a lovasoktatásnak.

A külföld szemében a magyarság a modern lovas kultúra egyik fellegvára. A külföld szemében a magyar igazi lovas nemzet. A magyar lovas kultúra elismertsége jelentős, sorolhatnánk: Mezőhegyes, Bábolna, Hortobágy, Szilvásvárad - és a sor lehetne sokkal hosszabb. Ezek egyenesen fogalmak a világban. Bár ezt a ló tette azzá, ugyanakkor mégis a magyar mezőgazdasági kultúrát is reklámozzák. A magyar lovasbemutatók a külföldi mezőgazdasági kiállításokon mindig fergeteges sikert aratnak hagyományőrző programokkal, de a modern sportlótenyésztés terén is elismernek minket.

A sportlótenyésztők világszervezete 2002. évi közgyűlését Budapesten tartotta, a résztvevők teljes megelégedésével. A nemzetközi kiállításokon, rendezvényeken való részvételünk jó hírnevünket erősíti a világban. Be kell látnunk azonban, hogy az elmúlt évtizedek során lótenyésztésünk, lovaséletünk lassabban fejlődött, mint versenytársainké. Mára Európa minden országa fejlett és egyre gyorsabban fejlődő lovas kultúrával rendelkezik. Nem véletlenül. A fejlődés, az életformaváltás kedvez a lótenyésztésnek. A ló és az ember kapcsolata rendkívül sokszínű. A lóhasználat az ember és a természet megbomló harmóniáját állítja helyre. Így a lótenyésztés környezetbarát módon szolgálja az ember életminőségének javítását.

Az Európai Unió vidékfejlesztési programjába talán egyedülálló módon sokszínűen illeszthető be a lótenyésztés és a lóhasználat. A lovasszektor az Unióban elvárt változatosságot kínálja, mint például különböző hasznosítási irányokat a sport, a munka, a szabadidő, a lóverseny és még számtalan területen; szolgáltatási formák sokaságát, környezetkímélő, környezetépítő tevékenységeket, a természeti és kulturális örökség megőrzését, veszélyeztetett fajták megmentését, régi mesterségek rehabilitációját, régi tudományok megőrzését, régi épületek rekonstrukcióját. A sport, az oktatás, a nevelés, a turizmus, a gyógyítás, rehabilitáció és a kultúra egy-egy újabb kifejlesztésre váró dimenziója a ló és az ember sok évezredes, semmivel nem helyettesíthető kapcsolatának.

Évezredes lótenyésztési hagyományainknak köszönhetően és a fejlett országokban zajló társadalmi és gazdasági folyamatok eredményeként a minőségi lótenyésztés és a lovassportok iránti érdeklődés hazánkban is dinamikusan növekszik. A hivatalos lovasversenyeken részt vevő lovak száma az utóbbi időben megduplázódott. A lovasversenyek száma több mint háromszorosára nőtt. A lovas rendezvények száma meghaladja ma már az évi 700-at. Az idegenforgalommal foglalkozó lovasiskolák száma gomba módon növekszik: a legutóbbi felmérés szerint 600-at meghaladó ilyen lovasiskola működik ma Magyarországon, és több mint 10 ezer lovat tartanak ilyen idegenforgalmi célra.

A lótenyésztés területén a szakmai munkát a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által elismert 11 országos lótenyésztő egyesület, valamint ezek szövetsége végzi. Az egyesületek tagságát a minőségi lótenyésztéssel, törzsállattenyésztéssel foglalkozó lótenyésztők alkotják, mintegy 2500 mezőgazdasági vállalkozás és kistenyésztők, a magánszféra minden területéről. A lótartáshoz kapcsolódó szolgáltató ágazatok, vállalkozások - jelesül a takarmánygyártóktól a szállítóeszköz-iparon át a bőrdíszművességig - volumene folyamatosan nő.

A lovakkal tulajdonosként, családtagként, alkalmazottként közvetlenül foglalkozók száma meghaladja a százezret. A lótartáshoz közvetetten kapcsolódó szakmákban tevékenykedők száma ennek talán kétszerese is. A lótenyésztés kollektív tevékenység. A tenyésztő bizonyos részfeladatokat egyedül is el tud látni, de a gazdálkodási környezetét a központi állami döntések alapvető módon meghatározzák.

A rendezésre váró feladatok felsorolásába időhiány miatt ez alkalommal nem bonyolódnék bele, de példaként megemlítem, hogy a hagyományos magyar lófajták fenntartása ma már csak külön jó szándékú gondoskodással lehetséges. Talpra állításuk, nemzeti örökségünk megőrzése - ez közös ügyünk.

Ugyancsak szólnom kell a versenylótenyésztés és a lóversenyzés körül kialakult problémakörről. A lóversenypályák tulajdoni helyzete megoldatlan, a fogadás szervezésének, mely a versenylótenyésztés a lóversenyzés pénzügyi alapjait hivatott biztosítani, nincs fejlesztéseket is végrehajtani képes, valódi gazdája. A válság tizenkét éve egyre mélyül. A lóversenyzés bonyolult helyzetének megoldásához jó előkészítés után kormányszintű döntések szükségesek. A versenylótenyésztés és a lóversenyzés a fejlett országokban jelentős iparággá nőtte ki magát, gondoljunk csak arra, hogy például a francia lóversenyzés éves fogadási forgalma forintba átszámolva meghaladja az 1300 milliárd forintot.

Mint az előzőekben elmondtam, látható, hogy a magyar lótenyésztésben a dinamikus fejlődés és a mély válság egyidejűleg jelen van. A lehetőségek szakszerű kihasználása és a válságok kezelése egyaránt a mi feladatunk. A problémák kezelését, a fejlesztési irányok meghatározását egy tárcaközi együttműködéssel kidolgozott nemzeti lovasprogram keretében tervezzük megvalósítani. Ezért kérem önöket, hogy támogassák az indítványunkat.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)

Forrás: parlament.hu