DR. PAP JÁNOS (Fidesz): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Szomorúan kell megállapítanunk, hogy önök nem tartották be a szavukat, amikor azt mondták, hogy az arra érdemes módosító indítványokat támogatják.

Miért merem ezt mondani? Azért, mert az általános vita, illetve a részletes vita során önök azt mondták, konstruktívak lesznek, és támogatják az arra érdemes módosítókat. És lám, itt van a környezetvédelmi bizottság módosító indítványa és annak igen tisztelt képviselője, Orosz Sándor, aki mindjárt az 1. pontban olyan törvényi címet szeretne adni, amely valóban azt mutatja, amiről a törvény szól.

Miről van szó az 1. pontban? Önök azt mondják, a Wesselényi Miklós árvíz- és belvízvédelmi kártalanítási alapról. Két hiba van benne: egy tartalmi és egy formai. A tartalmi hiba a következő: önök belvízvédelemről még csak véletlenül sem beszélnek, mert azt mondják, azzal a belvízzel foglalkoznak, ami az árvíz következtében alakul ki.

(18.00)

Szakmai hiba az, hogy az a belvíz, amely árvíz következtében alakul ki, az árvíz és nem belvíz. Önök pedig a belvízzel - azzal, ami csapadékból és a talajvízből alakul ki - nem kívánnak foglalkozni. Azok, akik belvíz miatt e törvény alapján szeretnének kártalanításban részesülni, melléfogtak, mert önök félrevezették őket ezen a téren.

Formai kérdés az - de ez régi vita a Házban -, hogy nem árvízvédelmi kártalanítási alapról van szó, hanem árvíz-kártalanítási alapról. Az árvizet nem kell védeni, hanem az árvíz ellen kell védekezni. Ez csak egy cím, amit arra szerettünk volna változtatni, amiről a törvény szól, önök viszont ezt nem voltak hajlandók elfogadni. Még egyszer mondom, Orosz Sándor képviselő úr is úgy gondolta, hogy ez így lenne helyes.

A 2. pontban furcsa módon támogatnak egy módosító indítványt a fogalmak között, ez a hullámtér. Kevésbé rossz megfogalmazás a hullámtér, mint a mentett oldal. Önök a hullámtér módosítását elfogadták, a mentett oldal módosítását viszont sajnálatos módon nem. A kormánynak a környezetvédelmi bizottság ülésén jelen lévő képviselője azt mondta a felszólalásomra, hogy nem igazán arról beszélek, amiről a javaslat szól, majd később, a bizottság ülése után elismerte - mindannyiunknak, akik ott voltunk a bizottság ülésén -, hogy nekem van igazam és az a fogalom rossz. Ennek ellenére se önök, se ő nem készítette el a módosítást a bizottság ülésére, így a jó módosítás nem került be, a kevésbé fontosat viszont, ami a törvényjavaslatot nem befolyásolja, önök támogatják. Ez sem baj, mert így jobb lesz a törvény, de a lényeg kimaradt.

A 3. pontban szintén a környezetvédelmi bizottság és jó érzékkel Orosz Sándor - természetesen ő is a bizottság tagja - nyújtott be módosító indítványt. Ez nagyon érdekes. Az eredeti úgy szól, hogy az árvízzel kapcsolatos belvíz által veszélyeztetett terület az a terület, amelyet a felgyülemlett víz által felszíni elöntés veszélyeztet. Nos, tisztelt képviselőtársaim, tisztelt államtitkár úr, ön az itt lévő variációt támogatja. Azonban ahogy ez itt le van írva, az nem más, mint maga az árvíz, és ezt önök átkeresztelték belvíznek. Ehelyett Orosz Sándor a környezetvédelmi bizottsággal együtt azt javasolta, hogy legyen egyértelműen az a neve, amit mindenki ért: az árvíz miatt kialakult belvíz. Önök ezt nem támogatják, pedig ez az utóbbi a jó és szabatos megfogalmazás. Még egyszer mondom, az igazi megfogalmazás viszont az lett volna, ha a címet fogadjuk el, és csak az árvízzel foglalkoztunk volna, a belvízzel nem.

A 4. pontban nagyon ragaszkodnak ahhoz, hogy Wesselényi Miklós ár- és belvízvédelmi kártalanítási alap legyen. Ezt támogatják, hiszen a saját indítványuk, és kiegészítik az 1995. évi törvény 2. §-ának a módosításával. Gondolom, hogy a saját indítványukat támogatják. Ami kicsit szomorúbb - nem igazán ehhez a ponthoz tartozik, de itt mondom el -, hogy a szociális érzékenységük és egyáltalán az árvízhez való viszonyuk leginkább akkor mutatkozik meg, amikor támogatják azt a kapcsolódó módosító indítványt, amit Farkas Imre képviselőtársam nyújtott be, amely egyértelműsíti, hogy mit értenek önök lakóingatlanon. Ha valakinek a mentesített ártéren van egy lakóháza és mellette bármilyen gazdasági épület van, azt önök kiemelték onnan. Tessék mondani, mi a különbség a lakóház és a lakóházhoz közvetlenül épített gazdasági épület között? Önöknek miért nem fontos az az érték, amit az emberek azért hoznak létre, hogy a sorsukon egy kicsit javítsanak, illetve a megélhetésüket szolgálja. Önök ezt kiemelték, ezzel egyértelműsítették, hogy a lakóingatlanba még csak véletlenül se tartozzanak bele azok a gazdasági épületek, amelyek az ott élők számára fontosak. Nagyon szomorú, hogy önök a jogosultak körének a szűkítésére hajlamosak voltak, a törvény javítására pedig nem.

Köszönöm szépen, de ilyen feltételek mellett a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség nem támogatja ezt a javaslatot.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

Forrás: parlament.hu