JAUERNIK ISTVÁN (MSZP): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Hozzászólásomban csak önkormányzati vonatkozású kérdésekkel szeretnék foglalkozni, ezen belül viszont szeretnék a törvényjavaslattal és az ÁSZ-jelentéssel kapcsolatban is néhány megállapítást, észrevételt tenni.

Először a törvényjavaslattal kapcsolatban: reményeim szerint a törvényjavaslat egy régi akut probléma megoldására ad lehetőséget. Ellenzéki képviselők többen kritizálták a törvényjavaslatot abból a szempontból, hogy több egyéb más törvény módosítását is idehozta a Ház elé ez a javaslat. Én konkrétan két olyan törvény módosítása mellett mondom el a pozitív véleményemet, amely, úgy gondolom, jó célt szolgál.

(22.10)

Lehet, hogy nem elegáns így ez a dolog, de azt gondolom, hogy a cél mindenképpen szentesíti az eszközt. Konkrétan a kincstári vagyonnal kapcsolatos törvénymódosítás az egyik; a másik pedig az állam vállalkozói vagyonával kapcsolatos részt érinti.

A törvényjavaslat azt indítványozza, hogy az önkormányzatok kapják meg azokat a jelenleg állami tulajdonban lévő ingatlanokat, vagyontárgyakat, amelyeknek - hogy úgy mondjam - az állam nem igazán jó gazdája, amely se az állami vállalkozói vagyonban nem kell hogy benne legyen, tehát fölöslegessé vált, ugyanígy a kincstári vagyoni körben is fölöslegessé vált ingatlanokról van szó.

Azt gondolom, hogy ez egy olyan jó törvénymódosítás, amit mindenképpen üdvözölnünk kell, mindenképpen örülni kell annak, hogy az önkormányzatok megkapják, ha nekik szükséges ez az állami vagyon, és ők tudják hasznosítani, akkor lehetőséget kapnak, hogy tulajdonba kapják ezeket az eszközöket, ezeket az ingatlanokat. Lehet, hogy még pontosítani kell a törvény megfogalmazásán, finomítani kell rajta, de úgy gondolom, hogy a szándék mindenképpen nemes és üdvözlendő.

Az ÁSZ-jelentéssel kapcsolatban azt gondolom, hogy néhány megállapítást és néhány következtetést mindenképpen le kell vonni. Az első ilyen megállapítás, hogy önkormányzati szempontból a kétéves költségvetés nem egy jó megoldás, semmiféleképpen nem tartható, hogy két évre előre legyen meghatározva az önkormányzatok központi költségvetési kapcsolatokból származó bevétele. Bizonyítja ezt a megállapítást az, hogy soha ilyen nagy mértékű eltérés nem volt az önkormányzati előirányzatszámok és a tényszámok között.

Természetesen a tervezési hiányosság és hibák mellett ebben a nagy eltérésben szerepet játszik az is, hogy 2002 szeptemberében jelentős mértékben, 50 százalékkal megemelkedtek a közalkalmazotti bérek, ennek fedezetét az önkormányzatok névre, személyre szólóan kiszámolva megkapták. Tehát ez is hozzájárult ahhoz, hogy az elmúlt évben önkormányzatokat érintő változást kilenc alkalommal kellett átvezetni a költségvetési törvényen, ez a kilenc változás minden esetben pozitívan mozdította el az önkormányzatok támogatási mértékét.

A másik megállapítás, ami a számvevőszéki jelentésből kiolvasható: továbbra is igen sok gond van az önkormányzatok gazdálkodásában - nem lehet emellett elmenni. Évek óta olvashatóak ugyanazok a megállapítások az ÁSZ-jelentésben, csak hogy néhányat említsek, ilyen: nincs gazdasági program az önkormányzatoknál nagyon jelentős mértékben, a megyei jogú városok esetében az önkormányzatok egyharmadában nincs ilyen gazdasági program, amely viszont egy felelős gazdálkodásnak elengedhetetlen feltétele. Ez az arány még rosszabb a kisebb települések esetében, tehát még nagyobb számban hiányzik ez a gazdasági program.

A költségvetési rendeletek szerkezetével, tartalmával kapcsolatos ÁSZ-megállapítás is évek óta igen lehangoló. A mostani jelentésben 77 százalék az, ami elfogadható és ami megfelel. Minimális elmozdulás van, 1-2 százalékos, de én azt gondolom, amikor az önkormányzatok egynegyedénél gond és probléma van ezen a területen, akkor fel kell hívni a figyelmet, hogy ezen bizony változtatni, javítani kell.

Az előirányzatok felhasználásával kapcsolatban az ÁSZ előző években tett megállapításai újból előjönnek, sőt néhány kedvező tendencia megtorpanásáról is olvashattunk a jelentésben. Így például a cél- és címzett támogatásnál is újból rosszabb a helyzet, mint a korábbi években volt, főleg a csatornaberuházásoknál a műszaki tartalom megváltozása, tehát nem arra használta az önkormányzat a pénzt, amire a támogatást kapta, ugyanígy a beruházás megkezdésének határidejével is több probléma adódott.

Hasonló visszalépés van az előző évekhez képest a közműfejlesztési hozzájárulások felhasználásával kapcsolatban is. Ezek olyan kérdések, amelyekre föl kell hívni a figyelmet. Itt is el kell mondani a parlamentben, hogy ezeken változtatni kellene. Gond, évek óta gond az önkormányzati költségvetési előirányzatok módosításával kapcsolatban is, hogy év közben nem végzik el a képviselő-testületek ezeket a feladatokat. 50 százalék az, ahol helyénvaló, rendben mennek ezek a dolgok.

Nem sorolom tovább, azért nem sorolom tovább, mert az Állami Számvevőszék az önkormányzatoknak megküldi ezt a jelentést. Itt arra szeretném fölhívni a figyelmet, aki hallgatja vagy aki majd elolvassa a felszólalást, hogy kérem szépen, tessenek alaposan áttekinteni minden önkormányzatnál a számvevőszéki jelentést, és a szükséges módosításokat, a szükséges javítást elvégezni. Én azt gondolom, hogy az államháztartás egészének része az önkormányzat. Ahhoz, hogy egy országnak, a Magyar Köztársaságnak a zárszámadása hiteles és pontos legyen, ehhez nagyon fontos, hogy az önkormányzatok zárszámadása is hiteles, pontos, előírásnak megfelelő legyen.

Befejezésül a 2002. évi tapasztalatokról hadd szóljak néhány szót. Milyen volt a 2002-es év az önkormányzatok szempontjából költségvetési megközelítésben? A leglényegesebb megállapítás az, hogy 2002-ben nem voltak összhangban a források és a feladatok, ez is hosszú évek óta elhangzó megállapítása a Számvevőszéknek is, de országgyűlési képviselőknek is. Az önkormányzatok feladataival nincsenek arányban a forrásaik. Ez 2002-re vonatkozó megállapítás, és itt szeretném fölhívni ellenzéki képviselőtársaim figyelmét, hogy nem a 2003. évről, a 2002-esről szóló megállapítás.

A másik ilyen, amit szeretnék kiemelni, ehhez kapcsolódó: az önkormányzatoknak 47,6 százaléka kellett hogy kapjon kiegészítő költségvetési támogatást. Már szinte az önkormányzatok fele forráshiánnyal küszködik, és kell hogy a központi költségvetésből támogatást kapjanak. Ez bizonyítja azt, hogy a források és a feladatok nincsenek szinkronban, nincsenek arányban.

A harmadik ilyen tétel a működési hitelek alakulása. Ez azt bizonyítja, hogy 2002-ben az önkormányzatok pozíciója romlott, a korábbi öt évben, '97 és 2001 között megháromszorozódott a működésihitel-állomány, és 2002-ben január 1-jétől december 31-éig 53 százalékkal növekedett a működési hiány.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, amikor egy választási évben az önkormányzatok helyzete ilyen volt, akkor nyugodtan mondhatjuk azt, hogy 2002 az önkormányzatoknak nem volt egy jó éve; még akkor is ezt kell mondjuk, ha jelentős lépést tudtak tenni a közalkalmazotti bérek rendezése területén.

Én azt gondolom, hogy ez az általam elmondott három tény is bizonyítja, hogy nem a 2003. évi költségvetés okozta az önkormányzatok gondját és problémáját, hanem az előző évek által felhalmozott gond, amihez 2002 is hozzátette a maga terhét és nehézségét. Én azt gondolom, hogy ha ez a három indok valakinek nem volt elég, akkor ha áttanulmányozza az Állami Számvevőszék jelentését, abban még jó néhány hasonló indokot talál, ami az MSZP álláspontját megerősíti.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu