ARATÓ GERGELY (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nagy élvezettel hallgattam ezt az úttörténeti tanfolyammal kevert makroökonómiai szemináriumot, s annak örülök, hogy képviselőtársaim ennek a témának az elemzését nem a római hídépítészettől kezdték, mert így talán még maradt egy kis idő arra, hogy egy másik, legalább ennyire fontos témáról is szót váltsunk, ez pedig a gyermekek és a fiatalok ügye.

Tisztelt Ház! Két kurta felszólalásomban, amelyeket az időkeretek nem engedtek kibontakozni, kísérletet tettem arra, hogy erről a témáról már szóljak. Azonban azért tartom fontosnak hozzá visszatérni, mert egyrészt a Ház vitája során számos, talán nem is teljesen a tényeknek megfelelő felszólalás hangzott el ebben a témában, amelyekre érdemes reagálni, és érdemes felhívni a figyelmet néhány tényre. Más oldalról, és ez talán még fontosabb, a költségvetési vita egyik alapvető kérdése az volt, hogy van-e karaktere ennek a költségvetésnek. Azt gondolom, hogy a költségvetés karakterét meghatározó egyik tényező éppen az, hogy az eddigieknél jóval többet és jóval jobb formában fordít a fiatalok, a gyermekek támogatására. Beszéltem már arról, hogy ebben a költségvetésben 100 milliárd forinttal több van ifjúsági és gyermekcélokra, mint a tavalyi költségvetésben, arról is érdemes azonban beszélni, hogy mit jelent a családok számára ez a 100 milliárd forint.

Hadd említsek meg néhány tényt, és persze most sem teszi lehetővé az idő, hogy mindenre kitérjek. Ezek közül az első az, hogy a felsőoktatásban tanulók számára a lakhatási támogatás összege 33 ezer forintról 50 ezer forintra emelkedik. Ez nemcsak azért fontos, mert lehetőséget teremt arra, hogy a diákok könnyebben éljenek, könnyebben találjanak lakást, hanem azért is, mert lehetővé teszi azt, hogy egy olyan támogatási rendszer alakuljon ki, ahol a költségvetés, az adófizetők, az állam nem kollégiumot, nem férőhelyet támogatnak, hanem a benne lakó diákot. Ez pedig azért előnyös, mert lehetővé teszi azt, hogy megmozduljon a magántőke is a kollégiumépítés irányába, hogy bevonódjanak többletforrások erre a területre. Talán önök is tudják, hogy Debrecenben a napokban indul el az a beruházás, amely egy ilyenfajta kollégiumépítést tesz lehetővé.

Hasonlóan fontos talán, és érdemes megemlíteni, hogy a jövő évben a számítógép-kezelői vizsga mellett már az első középfokú nyelvvizsgához is biztosítja az állam az ingyenességet. Arról is fontos megemlékezni, hogy jövőre 53 százalékkal nő az ingyenes tankönyvellátásra fordított összeg, ez pedig lehetővé teszi azt, hogy a jövő évben már minden második magyar diák ingyen kaphassa a tankönyvet, összesen mintegy 750 ezer családnak jelent ez 6-12 ezer forintos megtakarítást.

Tisztelt Ház! Még egy kérdésről kell beszélnünk, már csak azért is, mert erről más szempontból, az adótörvényekről már többször szóltunk. Ott azt mondtuk, hogy a lakástámogatással az a célunk, hogy eljussanak ezek a támogatások azokhoz is, akik eddig nem tudták ezeket igénybe venni. Azt mondtuk, hogy ennek egyik eszköze az, hogy az állam segítsen a lakásépítés elindításához szükséges önrész megteremtésében. Ez a szociálpolitikai kedvezményen keresztül lehetséges, amelynek összege egy gyermek után jövőre 800 ezer forint lesz, tehát 600 ezer forinttal több, mint 2002-ben, két gyermek után 2 millió forint, három gyermek után pedig 3 millió 200 ezer forint, egymillió forinttal több, mint az önök idejében.

Tisztelt Ház! Emellett kell beszélnünk az ifjúsági és sportpolitika szűkebben vett területéről is, tehát a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium költségvetéséről. Több képviselőtársunk aggodalmát fejezte ki, hogy ez a támogatás csökken, ez talán azért lehet, mert nem tanulmányozták át kellően a 2001-2002. évi, illetve a 2003. évi költségvetést. A 2002. évben a költségvetés 18 milliárd forintot csoportosított ehhez a minisztériumhoz, 2003-ban 21 milliárdot. Ez azt jelenti, hogy az idei 25 milliárd forint jelentősen több, mint akár az Orbán-kormány idején, akár ebben az évben. Képviselőtársaim ugyan emlegetnek itt magasabb összegeket is, azonban ebbe már beleszámítják azokat az összegeket is, amelyeket az előző minisztériumi vezetés felelőtlen gazdálkodása miatt többletként kellett ebbe a minisztériumba beleöntenie a költségvetésnek. Azt gondolom, hogy a pazarlás nem lehet minta, nem lehet az alapján megítélni a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium idei költségvetését, hogy egy olyan évben, a 2002. évben, amit az Állami Számvevőszék több jelentésében kifogásolt, és az ifjúsági és sportbizottságnak ma is vizsgál egy albizottsága, ebben az évben milyen számlát kellett kifizetni az adófizetőknek.

Érdemes tehát megnéznünk azt, hogy mire telik ebből a 25 milliárd forintos költségvetésből, jut-e azokra a fontos célokra, amelyeket lényegesnek tartunk, amelyeket a kormányprogram megfogalmazott. Azt kell mondanunk, hogy jut. Egy terület van, ami szűkül, és talán ezt nem vetik a szemünkre, ez pedig az igazgatási kiadások területe, az, amit a minisztérium saját magára költ. Ugyanakkor a szakmai előirányzatok összességében 20 százalékkal növekednek. Ezen belül néhány tételt újra érdemes kiemelni, a gyermek- és ifjúsági kiadások 33 százalékkal nőnek, tehát körülbelül minden idei 3 forinttal szemben 4 forint jut erre a területre a minisztérium költségvetésében. Ebből telik arra, hogy ifjúsági turizmusra egymilliárd forintot, játszóterek építésére 600 millió forintot és a diáksportra, ifjúsági sportra további 600 millió forintot költsön a jövő évben a kormány.

Azt is érdemes megemlíteni, hogy a sport területén is rendelkezésre állnak a szükséges források. Az talán természetes, hogy olimpiai évben a tavalyi 1300 millió forinttal szemben 1900 millió forint áll rendelkezésre a költségvetésben erre a felkészülésre. Azt azért megemlítem érdekességként, hogy 10 millió forintra emelkedik az olimpiai érmesek juttatása, ami kifejezi azt, hogy ez a köztársaság mennyire megbecsüli az ő teljesítményüket. Szintén ilyen megbecsülést jelent a “Nemzet sportolójaö cím létrehozása és az ehhez biztosított költségvetési forrás. Arról is érdemes azonban beszélnünk, hogy ez a költségvetés, ez a kormányzat nemcsak a versenysportot tekinti fontosnak, hanem jelentősen nőnek a diák- és egyetemi sportra fordított összegek is, és 1200 millió forint áll rendelkezésre a szabadidősport céljaira.

(19.40)

Vannak olyan kérdések, ahol tisztáznunk kell néhány félreértést a minisztérium költségvetésével kapcsolatban. Az első ezek közül a fogyatékossport kérdése. Képviselőtársaim éles szemmel felfedezték azt, hogy ezen a soron közvetlenül valamivel kevesebb található ebben az évben, mint tavaly. Azonban kevésbé éles szemmel azt már nem fedezték fel, hogy a megváltozott költségvetési struktúrában, amelyik elválasztja egymástól a működésre és a feladatok megvalósítására szolgáló célokat, új sorokként jelentek meg a fogyatékosok sportját szervező köztestületek támogatására vonatkozó összegek.

Hasonlóképpen elkerülte a figyelmüket az, hogy a sportlétesítmények akadálymentesítésére eddig betervezett összeget egy ennél nagyságrenddel nagyobb európai uniós forrás váltja ki, egyébként hozzá kell tennem - és ez mindkét minisztérium vezetésének dicséretére válik -, egy olyan PHARE-pályázat alapján, amelyet még az előző minisztériumi vezetés indított el, és a jelenlegi vitt sikerre.

Hasonlóképpen elkerülte a figyelmüket az, hogy a GYI alapprogramnál most nem meglévő összeget bőségesen pótolják azok az összegek, amelyek az ifjúsági táborozásnál és más ifjúsági céloknál szerepelnek, és a minisztérium vezetése a GYIA tanácsával egyeztetve ígéretet tett arra, hogy ezek elosztása a GYIA tanácsa és a regionális ifjúsági tanácsok egyetértésével és javaslata alapján fog megtörténni.

Ugyanakkor azt is el kell mondanunk, hogy nincs tökéletes költségvetés. Ahogyan itt néha ezt a vitát figyeltem, néhány képviselőtársunk számára persze az lenne a tökéletes költségvetés, amelynek csak kiadási oldala van, és bevételi oldala nincsen. Azonban abban az értelemben sincs tökéletes költségvetés, hogy egyrészt ez a költségvetés nem képes arra, hogy minden kitűzött célunkat megvalósítsuk belőle.

Tulajdonképpen örülök azoknak a hozzászólásoknak, amelyek, mondjuk, az ifjúságpolitika területén a kormányprogram ígéreteit kérik számon ezen a költségvetésen, hiszen ez azt mutatja, hogy végre a Fidesz is támogatja ezt a kormányprogramot, és a lehetőségeken talán túlmenő módon is gyorsítani szeretné ezek végrehajtását. Az egy más kérdés, hogy türelmetlenségüket bizonyára a négy év elvesztegetett idő miatti lelkiismeret-furdalás motiválja. Meg kell tehát önöket nyugtatnom, meg fogjuk találni a lehetőségét annak, hogy a kormányzati ciklus alatt lépésről lépésre, de következetesen végigvigyük ezt a programot.

Vannak azonban a költségvetésen belül olyan hiányok is, ahol mi magunk is szükségesnek tartjuk az átcsoportosítást. Ilyen a diáksport-normatíva kérdése, ahol önök négy éven keresztül nem emeltek egy fillért sem, ezért méltatlan az, hogy idén se kerüljön sor emelésre. Idetartozik az a problémakör is, amit Bernáth Ildikó képviselő asszony említett, a pályakezdő munkanélküliek kérdése. Azt gondoljuk, akár költségvetési eszközökkel, akár más eszközökkel lehetőséget kell teremteni arra, hogy egyetlen fiatalnak se kelljen a pályáját az utcán kezdenie.

Tisztelt Képviselőtársaim! Összességében tehát azt tudom önöknek elmondani, hogy ez a költségvetés, bár egyáltalán nem tökéletes, de a lehetőségekhez képest igyekszik a lehető legnagyobb összeget biztosítani annak érdekében, hogy a magyar gyermekek és fiatalok boldogabban élhessenek, és a jövőjük megalapozott legyen. Ezért kérem önöktől, támogassák ezt a költségvetést.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu