GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A 2004. évi költségvetés agrárfejezetét áttekintve elmondhatjuk, hogy a legnagyobb átalakulás ezt a részterületet érinti. Amíg eddigi forrásainak majdnem döntő hányada hazai finanszírozásból állt, 2004-től az agrárágazat támogatását 54-46 százalékban határozza meg a hazai és az uniós forrás.

Röviden néhány fontosabb számadatot ismertetnék. Összességében az előirányzat 2004-re 400 milliárd forint. Azt hiszem, mindannyiunknak ismerős ez a szám, hangzott már el ilyen, csak sajnos abból nem lett semmi. A kiadási előirányzatokon belül a szűkebb értelemben vett agrár- és vidékfejlesztésre 293 milliárd forint áll rendelkezésre. Ez a támogatás 58 milliárd forinttal haladja meg az ez évi lehetőségeket, és 36 milliárddal magasabb az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvény előírásainál.

Most hozzászólásomban a 131 milliárd forint összegű, tételesen nem nevesített nemzeti támogatásokkal kívánok foglalkozni. Ez a 131 milliárd a forrása a determinációnak, az úgynevezett nemzeti kiegészítésnek és az újonnan induló, csak nemzeti forrásból biztosított támogatásoknak. A számítások azt mutatják, hogy 2004-re összességében 70 milliárd forint körüli determináció az, amellyel számolnunk kell. Ha ezt levonom a 131 milliárdból, akkor a lehetőségünk 60 milliárd forint, amit szabadon felhasználhatunk.

Világosan látnunk kell, hogy amikor arról beszélünk, hogy van 25 százalék közvetlen közösségi forrás, és ezt 30 százalékkal kiegészíthetjük a megállapodások alapján, akkor rögtön hozzá kell tennem azt is, hogy működik a rendszerben egy pénzügyi eljárásrend, ami alapján az EU forrásai mellé rendelt, parlamenti határozattal is garantált nemzeti kiegészítést is csak legkorábban december elseje után tudjuk fizetni. Az uniós tapasztalatok azt mutatják, hogy ezeknek a pénzforgalmi kifizetéseknek egynegyede esik a tárgyévre, a többi hányada már a 2005. évi költségvetést terheli, tehát nem is lehet része a 2004. évi költségvetésnek.

Ha követjük ezt az általános uniós rendet, véleményem szerint nem is tehetünk mást, 2004-ben legalább 45-50 milliárd forint az az összeg, amelyet egyéb nemzeti támogatásokra fordíthatunk. Ezt természetesen csak az uniós szabályoknak megfelelő módon tudjuk elosztani, mert csak olyan nemzeti támogatás maradhat fenn, ami a csatlakozáskor működik és megfelel az európai uniós szabályoknak. Ebből kell segítenünk a közvetlen támogatásban nem részesíthető ágazatokat, sertés, baromfi, ebből adhatunk ültetvénytelepítésre a méhészeknek, erdőtelepítésre, de nem akarom tovább folytatni a felsorolást.

Amiért ezek a címek jelenleg nem kerültek nevesítésre, annak az az oka, hogy pontosan a jelenlegi szigorúbb rend miatt nagyon körültekintően kell eljárnunk ebben az ügyben. Véleményem szerint az is kulcskérdés, hogy tudunk-e olyan pénzügyi konstrukciót találni, ami lehetővé teszi, hogy azok a gazdák, akik vállalják az esetleges minimális tranzakciós veszteséget, és augusztusban elfogadott támogatási határozattal rendelkeznek, már december előtt pénzükhöz jussanak. Ez kezelhető probléma, hiszen az Unió támogató határozata egy nagy biztonságot jelentő pénzügyi garanciát is jelent egyben. Itt rögtön szeretném kiemelni, hogy ez nem segíti a tavaszi feladatok elvégzését, de az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a tavaszi munkák előtt eddig is csak az áthúzódó ígérvények kerültek kifizetésre, ami jövőre sem változik. Tehát érthetetlen az a követelés, hogy a pályázatok beérkezése előtt adjunk közvetlen támogatást, amikor még pontosan azt sem tudjuk, hogy kik lesznek a regisztrált termelők.

A likviditási problémák megoldására kezdeményeztünk egy 100 milliárd forint nagyságrendű fejlesztési és forgóalap-feltöltési hitelkonstrukciót. Hangsúlyozom, hogy ezt a konstrukciót a kormány is támogatja, és jelenleg előkészítés alatt áll, erről miniszter úr is nyilatkozott hozzászólásában. Azt gondolom, a legsürgősebb feladat az európai uniós intézményrendszerre való felkészülés, hiszen enélkül a támogatás nem igényelhető. Itt szeretnénk a forrásokat megemelni azért, hogy a gazdák felkészítése, az igényléshez szükséges adatállományok kezelése az induló évben is zavarmentes legyen.

Végezetül azt szeretném elmondani, hogy az a meggyőződésünk, hogy 2004-re összességében elégséges forrással rendelkezik az agrárágazat költségvetési előirányzata. Az egy további lehetőség, ha az előlegfizetés intézményében előre tudunk lépni, de igen fontos feladat az, hogy az első negyedévben az intézményrendszer tökéletes működésére koncentráljunk, továbbá, hogy a SAPARD-források, amelyek egyebek mellett pótolhatják a korábbi gép- és fejlesztési támogatásokat, lekötésre kerüljenek.

Ez a költségvetés az ágazatnak sok ponton új lehetőségeket tartalmaz. A lehetőségek kihasználása rajtunk múlik. A lehetőség csak akkor lesz valóság, ha a pályázatokat elnyertük, ez is hozzátartozik természetesen a 2004. évi költségvetéshez.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Forrás: parlament.hu