PÁL TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon köszönöm, hogy ilyen késői órában is időt és energiát nem kímélve ennek a törvénynek az általános vitájában elmondták a véleményüket. Köszönöm azokat az észrevételeket is, amelyekben támogató és segítő észrevételek voltak, köszönöm a jobbító és persze a kritikai észrevételeket is, hiszen ez nagyon fontos.

Nem könnyű helyzet, ami előtt most állunk, hiszen nagyon jól tudjuk, hogy amikor a fővárosi forrásmegosztásról szólunk, akkor nem arról szól a törvény, hogy a főváros több pénzhez jut, hanem a meglévő pénz elosztásáról. E törvénytervezet címe is a forrásmegosztásról, az elosztásról szól, tehát arról szól, hogyan lehet megállapodásra jutni. Mint ahogy az elején mondtam, a bevezetőben, fontos az átláthatóság, a kiszámíthatóság.

Egyébként emlékszem arra, amikor a 23 kerület polgármestereivel, a főváros frakcióvezetőivel az egyeztetést tartottuk, akkor ott igen komoly vita alakult ki a polgármesterek között arról a bizonyos képletről, ami a törvényben van. Tehát értik, hogy mi van ebben a képletben. A polgármesterek ott komolyan vitatkoztak is egymással. De persze el tudom fogadni, hogy nem kell ezt mindenkinek érteni. Ez így van, ha valaki ezt nem tudja átlátni, akkor fel kell kérni egy szakértőt vagy éppen az adott önkormányzat pénzügyi vagy gazdasági irodavezetőjét, hogy ezt tegye meg helyette.

Tisztelt Képviselőtársaim! Egy több mint tízéves problémát kívánunk megoldani ezzel a törvénymódosítással. Tudom, hogy ez nem egy könnyű dolog. Az a kérdés azért felvetődik, miért mondja Juhos Katalin képviselőtársam, hogy ez pilótajáték, vagy erkölcstelen. Miért erkölcstelen az, ha kétmillió ember életminőségének javítására próbálunk meg egy törvénytervezetet benyújtani? Miért baj az, ha pontosan azt kívánjuk ezzel a törvénnyel elérni, amit egyébként a hozzászólásaikban elég gyakran elmondtak, hogy minden évben az adott politikai viszonyok játékszere volt az, hogy melyik kerületben, vagy éppen a fővárosban milyen fejlesztések történnek; ahogy Juhos Katalin képviselő asszony elmondta, hol lesz kátyúzás, vagy hol lesz iskolafelújítás vagy óvodafelújítás, vagy ki építhet valamilyen szociális intézményt, vagy épp az, hogy mikor kerülnek azok az utak szilárd burkolattal ellátásra, amelyek ma még poros utak.

(22.40)

A gyávasággal kapcsolatban azt gondolom, hogy ezt a kormányt nem lehet gyávasággal vádolni, hiszen pontosan az, hogy leültünk, és azt mondtuk, hogy ezt a kérdést rendezni kell, én azt gondolom, ez nem a gyávaság, ez a bátorság és a határozottság jele, és azt mutatja.

Különböző körben történtek egyeztetések. Ezek az egyeztetések, pontosan úgy, ahogy a képviselő úr elmondta, a Belügyminisztériummal is megtörténtek, és magam vállaltam két dolgot ott, ha emlékszik, azt nem mondta el. Az egyik volt, hogy azt mondtam, a beterjesztett törvénytervezetet nemcsak a képviselőknek, hanem mindenkinek, aki ott jelen volt ezen az egyeztetésen, elküldöm. Ez megtörtént, mindenki meg is kapta a törvénytervezetet. Magam vállaltam azt is, mivel ez egy elég szűk kört érint, bármilyen furcsa, hiszen a fővárosról szól, hogy a módosító javaslatok beérkezése után szintén lesz egy következő egyeztetési kör, ahol azt kérem az érintettektől, hogy üljünk le, és beszéljük végig, hogy a módosító javaslatokat együtt értékeljük, persze nem az apróbb módosításokat, hanem azokat, amelyek valóban a törvényt nagymértékben befolyásolnák.

Sokszor felvetődött az a kérdés, hogy az adatszolgáltatás hogyan is áll. A 2002. december 31-ei állapot szerint egy ingatlankataszter készült, ez a Belügyminisztérium útmutatója szerint készült el. Tudom, hogy a közeljövőben nagyon nagy jelentősége lesz annak, hogy milyen kataszterrel rendelkeznek a kerületek, és hogy milyen adatbázissal fognak rendelkezni. Azt gondolom, lehet, hogy a törvényben még kell egy kicsit finomítani azt, hogy ha valaki az adott szolgáltatást nem teljesíti, akkor milyen szankció lesz, de ez persze nemcsak úgy történik, hogy szolgáltasson adatot, van egy írásbeli felkérés is, és ha ezt nem teszi meg, akkor azért el kell azon gondolkodni, hogy valamilyen szankciója legyen, hiszen más kerületek ezáltal rosszabb helyzetbe kerülhetnek. Én azt gondolom, hogy ezt is végig kell nézni; amennyiben erre vonatkozóan módosító javaslat van, akkor ezt meg fogjuk vizsgálni, hogy milyen módon lehet.

Nagyon fontosnak tartom azt, hogy a törvény előkészítése során az érdekszövetségeket is megkérdeztük. A Belügyminisztérium nemcsak a külső kerületek érdekszövetségével tart folyamatos tárgyalást, hanem az egyéb önkormányzati érdekszövetségekkel, és ez minden törvény előkészítésénél és minden törvény beterjesztésénél megtörténik, hogy az érdekszövetségekkel folytatunk tárgyalást.

Azt gondolom, nem az a kérdés ma, hogy nyertesek vagy vesztesek vannak-e ezen törvény kapcsán, hanem az a fontos, hogy a következő évektől, a törvény elfogadása után, minden év elején az önkormányzatok számára, úgy a kerületi önkormányzatok számára, mint a Fővárosi Önkormányzat számára, mindenki számára kiszámítható, átlátható, követhető lesz az, hogy milyen forrásokkal rendelkezik. Azt gondolom, hogy ez azt a vitát fogja megelőzni, ami minden év elején jellemző volt, a sajtóban, a tévében és az újságokban lehetett olvasni arról, hogy a fővárosban milyen viták vannak a forrásmegosztás kapcsán a Fővárosi Önkormányzat és a kerületek között.

Nemegyszer megtörtént már, hogy a kerületek, mivel ezt a vitát túl hosszúnak tartották, túlságosan elhúzódónak, féltek attól, hogy a költségvetésüket nem tudják megalkotni, ezért inkább egy kicsit rábólintottak arra a forrásmegosztásra, ami éppen akkor volt. Egyébként minden évben egy igen vastag anyag került kiosztásra, és ez elég gyakran úgy történt, hogy két nappal előtte kapták meg a kerületek a fővárostól. A mostani törvénytervezet és az itt leírt menetrend ennél sokkal jobb és sokkal biztosabb forrásmegosztási lehetőséget fog a kerületek és a főváros számára is adni, és kiszámítható lesz, mint ahogy azt mondtam.

Nagyon köszönöm mindenkinek a hozzászólását. A magam részéről azt tudom megerősíteni, hogy a benyújtott módosító javaslatok, ami a vitában elhangzott, a javítást szolgálják, ezeket meg fogjuk vizsgálni, és ami azt a célt erősíti, amiket mondtam, a kiszámíthatóságot, az átláthatóságot, a követhetőséget, ezeket a módosító javaslatokat a magam részéről természetesen el is tudom fogadni.

Még egyszer köszönöm mindenkinek a vitában való részvételét, köszönöm a jobbító és a kritizáló hozzászólásokat, hiszen biztos vagyok benne, hogy az a kétmillió ember, akiről itt most szó volt a mai estén, még akkor is, ha ez késő esti órába nyúló vita volt, ennyit érdemel és megérdemel, hogy e törvény kapcsán ezt a vitát lefolytassuk.

Köszönöm szépen.

Forrás: parlament.hu