BÁNKI ERIK (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban, egy nagyon hosszú vitán vagyunk túl, de azt gondolom, hogy az előterjesztés súlya és fontossága indokolta azt, hogy közel kilenc óra várakozás kelljen ahhoz, hogy írásban előre bejelentett hozzászólásomat, amellyel ötödik voltam a sorban, végre elmondhassam.

Nem véletlen az, hogy képviselőtársaim, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség frakciójának tagjai türelemmel végigülték ennek a napirendi pontnak a vitáját, és nyilván türelmesen várjuk ennek a napirendi pontnak a lezárását, hiszen ez a törvényjavaslat egyrészt, ahogy korábban már elhangzott, több mint 1000 milliárd forint felhasználásáról szól, másrészt olyan könnyítéseket és olyan segítséget adhat az autópálya és a gyorsforgalmi utak építéséhez, amely minden magyar állampolgár érdekét szolgálja. A mi tisztünk és felelősségünk az, hogy ezt a törvényjavaslatot, minden olyan pontját, ahol annak javítása szükséges, ahol az nem fogalmaz egyértelműen, vagy ahol a véleményünk szerint nem szolgálja egyértelműen azt a célt, amely ennek az infrastrukturális elmaradottságnak a felszámolását tűzte ki célul, az elkövetkezendő időszakban módosító indítványokkal, illetve a részletes vita során további érvelésünkkel segítsük.

Azt gondolom, hogy valamennyi fideszes hozzászólás a mai napon ebbe az irányba mozdult el. Az, hogy a vita ilyen hosszúra nyúlt, annak az eredménye, hogy ez a törvényjavaslat több szaktárca területét érinti. Ez is elhangzott itt már, a környezetvédelmi hatóságokon keresztül számos engedélyező hatóság feladat- és hatáskörét érinti ez a törvényjavaslat. Azt gondolom, hogy ez az összetettség eredményezhette azt, hogy több pontján hiányosságok is keletkeztek ebben. Azt gondolom, hogy a parlamentnek, még egyszer megerősítem, ez a joga és kötelessége, hogy ezeken a hiányosságokon javítson.

Ha részleteiben végigmegyünk ezen a törvényjavaslaton, akkor jól látható az, hogy az engedélyezési részekben találunk olyan pontokat, amelyek mindenképpen javítást indokolnak. Korábbi felszólalások során többek között elhangzott már az is, hogy van olyan pontja a rendelkezésnek, amely a bírói függetlenséget, a bírók döntési mechanizmusát érinti. Azt gondolom, kiindulva azokból, a parlamentben sajnos egyre többször elhangzó megjegyzésekből, amelyek elsősorban kormánypárti képviselőtársaimtól érkeznek, amelyek egyes bírósági döntések létjogosultságát kérdőjelezik meg, nem szerencsés, ha benne hagyunk a törvényjavaslatban olyan lehetőséget, amely ütközne esetleges bírói döntésekkel, vagy amelyek esetleg olyan jogosítványokat adhatnának, amelyek összefüggésbe kerülhetnek ezekkel a döntésekkel.

Ha részletesen haladunk az előterjesztés szöveges részében, akkor véleményem szerint az eddigi vita során is érzékelhető volt, a legtöbb kérdést a finanszírozás tervezett üteme, illetve annak az összetétele adja. Maga a koncepció a 2044/2003-as kormányrendeletben meghatározott autópálya- és gyorsforgalmiút-építés ütemei szerint próbál meg haladni. Mi azt nehezményeztük, már a kormányrendelet elfogadásánál is elmondtuk a véleményünket, nem egyezik meg sem a kormányrendelet tartalma, sem ennek a törvényjavaslatnak a melléklete azokkal az ígéretekkel, amelyek a 2002-es választási kampányban a szocialista és a szabad demokrata képviselők részéről elhangzottak.

Itt a finanszírozásban én magam hiányolom, és ezt módosító indítvánnyal korrigálni is kívánom, hogy a 2004-es költségvetésben jelenleg betervezett 217 milliárd forint, amely gyorsforgalmi utak és autópályák építésére kerül beállításra, nem szerepel ebben a törvényjavaslatban. Azt gondolom, ha már 2005-ről, 2006-ról és 2007-ről beszélünk előre, akkor érdemes megerősíteni akár ezzel a törvényjavaslattal is azt az elképzelést vagy azt a vágyakozást, amely a jövő évi költségvetési tervezetben szerepel, hiszen ez a törvényjavaslat valószínűleg korábban elfogadásra kerülhet, mint a végleges költségvetési törvény. Egyébként is, akár ha egy időben is történne ez, azt gondolom, jó az, ha ezt a szándékát és ezt az elhatározását a kormánynak ebben a törvényjavaslatban is rögzíteni lehetne.

Azt gondolom, mindenképpen szükséges tisztázni a későbbiekben, hogy az európai uniós források bevonása, illetve a magántőke bevonása milyen feltételrendszerrel és milyen összegben képzelhető el. Bizottsági üléseken azt a felvilágosítást kaptuk az érintett szaktárca jelen lévő képviselőitől, hogy nagyjából 10-15 százalékos európai uniós forrásokban gondolkodnak, a magántőke-bevonás mértékére és módjára pedig egyáltalán nem tudtak javaslatot adni. Feltételezem, hogy vannak erre határozott elképzelések, de még a mai vitában sem kaptunk erre választ. Nagyon bízom abban, hogy az államtitkár úr összefoglalójában, amint ígérte, a vita végén majd erre is választ kaphatunk.

Ha figyelembe vesszük azt, hogy a magántőke-bevonás együtt jár és együtt járhat a beruházási költségek növekedésével, akkor azt gondolom, hogy ennél mindenképpen szerencsésebb megoldás lehet az államkötvény-kibocsátás, amely a költségek tekintetében jóval alacsonyabb értéknövekedést hoz létre és hordoz magában, mint egy esetleges magántőke-bevonás. Kérdés lehet az is, hogy áll jelenleg a kormány azokkal a tervekkel, előkészületekkel, amelyeken esetleg segíthet, vagy amely eljárásokat esetleg gyorsíthatja a jelen törvényjavaslat. Azt gondolom, hogy itt is több információra volna szükségünk annak érdekében, hogy tisztán lássunk.

Ami számomra elfogadhatatlan, és ezt szintén egy módosító indítványban szeretném majd megváltoztatni, a 18. § (4) bekezdése. Ez is ma már többször előkerült a vitában. Érthetetlennek tartom, hogy a kormány jogalkotási koncepciójába egyszer az üvegzsebtörvény kapcsán bekerülnek olyan módosítások, olyan többlet felügyeleti jogkörök a parlament részére, amelyek a központi költségvetési beruházásokat parlamenti ellenőrzés alá hozhatják, majd most e törvényjavaslat kapcsán kiveszik ezeket a megszorításokat, illetve tágítják azt a kört; az 50 milliárdos értékhatár fölötti beruházások esetén is kivonják a parlament ellenőrzése alól ezeket a beruházásokat, és maga a miniszter saját hatáskörében dönthet ezekről a kérdésekről.

Végül, ami a legsúlyosabb része a törvényjavaslatnak, az maga a melléklet. Azt gondolom, hogy ez érinti leginkább a választópolgárokat, hiszen az a szándék, amelyet a törvényjavaslat magában megfogalmaz, hogy gyorsítani, rugalmasabbá tenni kívánja a beruházások előkészítését, az engedélyezési eljárásokat és magát a kivitelezést, ennek akkor van értelme, ha van szándék arra vonatkozóan, hogy azokat az ígéreteket, amelyeket 2002 tavaszán megfogalmaztak, és amelyeket a magyar választópolgárokkal elhitettek, be is tartsák.

Azt látom, hogy erre irányuló törekvés nem mutatkozik a kormánypártok részéről, sőt kitolni igyekeznek azokat a korábban vállalt határidőket, amelyeket megfogalmaztak. Baranya vonatkozásában elhangzott az, hogy 2007-ig sem találjuk a Dunaújváros és Szekszárd közötti M6-os megépítésének tervezését, amit korábban 2006-ra ígértek. Szintén 2006-os ígéret, amit ma Toller László a parlamenti vitában is megerősített, hogy a Szekszárd-Bóly, valamint a Szentlőrinc-Bóly közötti bekötő szakasza az M6-nak, M56-nak, az is 2006-ra elkészül. A jelenlegi tervek szerint is nem autópályaként, csak autópályává fejleszthető autóútként 2007 végére tervezi a kormány elkészíteni.

(17.40)

Emellett még sorolhatnám a többi megyéből érkező jogos kifogásokat, azokat a kritikákat, amelyek korábbi, akár a miniszterelnök, akár egyes miniszterek vagy éppen országgyűlési képviselők részéről a médiában vagy lakossági fórumokon elhangzott ígéretek teljesítésére vonatkoznak. Úgy látjuk, a kormány ezekből visszahátrál.

Szalay Gábor képviselőtársam korábban azt mondta, örüljünk annak, hogy ennyi pénzt tud ez a törvényjavaslat kihasítani. Egyetértek azzal, hogy minden forintnak örülni kell, de azzal nem értek egyet, hogy egy korábbi ígérethez képest visszalépést jelent ez a törvényjavaslat. Úgy érzem, hogy ellenzéki képviselőként ezt mindenképpen számon kell kérnem a kormányon, hiszen minket azért választottak a magyar polgárok, hogy számukra a lehető legkedvezőbb és legoptimálisabb döntést tudjuk elérni.

Összefoglalva: magával a törekvéssel egyetértek. Azt gondolom, hogy szükséges ez a szabályozás, viszont a későbbiekben több helyen is kell pontosítást tennünk, mert úgy érzem, jelen formájában sok helyen még bizonytalan a szabályozási tervezet. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiban.)

Forrás: parlament.hu