DR. VERES JÁNOS pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Természetes folyamat, hogy a jogalkotó követni igyekszik a szabályozandó területen bekövetkező változásokat, különösen akkor, ha egy olyannyira dinamikus fejlődést mutató szegmensről beszélünk, amilyen a hazai pénzügyi piac. A robbanásszerű fejlődés egyértelműen az ügyfelek érdekeit szolgálja ugyan, ám botorság volna megfeledkezni azokról az újonnan fölmerülő kockázati tényezőkről, amelyek következtében az ügyfeleket, a tulajdonosokat és a többi érdekeltet esetleg kár érheti.

Az ő védelmükről, annak erősítéséről kell gondoskodni a jogalkotóknak, aminek szükségességét a közelmúlt eseményei is alátámasztják. Utalhatnék a K&H-bankcsoportnál történt eseményekre, vagy akár a befektetési szövetkezeteknél tapasztalható anomáliákra is. Ezen problémák vizsgálata arra az eredményre vezetett, hogy a pénzügyi rendszer biztonságos működése, az ügyfelek érdekeinek védelme több ponton megköveteli a hatályos jogszabályok felülvizsgálatát, pontosítását, illetve a felügyeleti hatáskör áttekintését. Éppen ezért kezdeményezi a kormány az önök előtt heverő javaslatokkal, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény, a tőkepiacról szóló törvény, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvény, a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény, a közjegyzőkről szóló törvény, valamint a szövetkezeti törvények módosítását.

(Az elnöki széket Harrach Péter, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy említést tegyek azokról a szempontokról, amelyek elkerülhetetlenné tették az említett jogszabályok megváltoztatását. A hitelintézetek és befektetési vállalkozások működése nagyban támaszkodik az informatikai rendszerre. Mivel a biztonság garantálása és a titok védelme alapvető jelentőségű az említett intézményeknél, ennek szabályozására a jelenleginél lényegesen nagyobb súlyt kell fektetni.

Annak ellenére, hogy az informatikai rendszerek központi szereppel bírnak a hitelintézetek és befektetési vállalkozások mindennapi tevékenységében, a hatályos törvények nem tartalmaznak ezekre vonatkozóan követelményeket. Márpedig az információs rendszerekbe kódolt veszélyekről napról napra többet hallunk, ami még inkább felértékeli a pontos, körültekintő szabályozást. Ez irányban is komoly elmozdulást jelentene a javaslat elfogadása.

Szintén megerősítésre szorul a felügyeleti ellenőrzés módja. A pénzügyi szektor intézményei egyre univerzálisabbak és összetettebbek mind működésükben, mind szolgáltatási palettájukban, mind tulajdonosi hátterükben. Erre a kihívásra jelentett megoldást az ez év júliusában megszületett törvénymódosítás, ám a hitelintézeti és a tőkepiaci törvény is kiegészítést igényel azzal az előírással, hogy a legalább kétévente kötelezően elvégzendő átfogó felügyeleti ellenőrzés csoportszinten is megvalósuljon. Magyarán, az átfogó ellenőrzés valóban teljes körű legyen.

Hasonló megfontolásból szükséges azt előírni, hogy ha a felügyelet cél-, vagy témavizsgálatot végez, azt csoportszinten is tegye meg. A felügyelet ellenőrző szerepét kívánja teljessé tenni a javaslat ama eleme, amely szerint a vizsgálatot lezáró határozatban foglalt kötelezettségek teljesítését a felügyelet utóellenőrzés keretében újra köteles ellenőrizni.

A pénzügyi csoporton belüli kockázatok átláthatóbbá tételét szolgálja a felügyelőbizottság szerepének további erősítésére irányuló javaslat. Ennek lényege, hogy az anyaintézmény, bank vagy befektetési vállalkozás felügyelőbizottsága felelősséggel rendelkezik nemcsak az anyaintézmény belső ellenőrzési rendszerének működéséért, hanem a leányvállalatok belső ellenőrzéséért is. Ezáltal komoly lépést tennénk afelé, hogy a prudencia és a transzparencia nem a társaság, hanem a csoport egészének szintjén is követelménnyé váljon.

Tisztelt Országgyűlés! Mint azt az eddigi felvezetőben is említettem, néhány befektetési szövetkezet jelentős kockázatot jelent ügyfelei részére. Ennek oka, hogy közülük több visszaél azzal a lehetőséggel, hogy betétgyűjtésre nem jogosult ugyan, ám tagi kölcsönt elfogadhat tagjaitól. Ezért vált szükségessé az a módosítás, amely szerint betétgyűjtésnek kell minősíteni a szövetkezetek általi tagi kölcsön elfogadását, ha saját tőkéjének ötszörösét meghaladó mértékben történik olyan tagoktól, akik kevesebb mint egy éve léptek be a szövetkezetbe.

Azért szükséges ez a szigorítás, mert ilyen esetben vélelmezhető, hogy a taggá válás egyetlen és elsődleges célja a kölcsön nyújtása volt, nem pedig a szövetkezet tényleges gazdasági tevékenységében való részvétel. Ennek megfelelően a jövőben az ilyen tagi kölcsön gyűjtése jogosulatlan betétgyűjtési tevékenységnek minősül.

Ugyancsak az ügyfelek védelmét szolgálja a teljes hiteldíjmutató kiterjesztése. Fogyasztási és személyi kölcsönöknél már ma is kötelező ennek közzététele a kondíciók pontos összevethetősége végett. A mostani javaslat arra irányul, hogy legyen kötelező a használata a lakáshitelezési piacon is annak érdekében, hogy az ügyfelek a különböző jogcímeken felszámított költségek mellett is eligazodjanak, és választani tudjanak a konstrukciók közül.

Tisztelt Országgyűlés! A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének helyét egyértelművé kell tenni a közigazgatási rendszerben. A pénzügyi szektor működéséért a kormány és a pénzügyminiszter általános felelősséget visel, ennek dacára törvényi ágon tisztázatlan felügyeleti eszközök vannak a kezükben. A függetlenség biztosítása ugyanis semmi esetre sem jelentheti az ellenőrizhetetlenséget. A felügyelet függetlensége meg sem kérdőjeleződhet. Továbbra is elvárás, hogy a felügyeleti eljárásokba, konkrét ügyekbe ne lehessen beavatkozni.

Ugyanakkor elengedhetetlen, hogy a felügyelő miniszter beszámoltathassa a felügyelet vezetőjét, értékelhesse a felügyelet munkáját, hiányosságok esetén ezek megszüntetésére szólíthassa fel a vezetőt. Még egyszer hangsúlyozom, a felügyelet függetlensége nem sérül sem gazdálkodási, sem személyi, sem működési szempontból. A függetlenség garantálásával párhuzamosan azonban az elszámoltathatóság követelményének is eleget kell tenni.

Szintén nagy jelentőségű a pénzmosási törvény módosítása, jóllehet az jellegét tekintve az ügyfelek adminisztrációs terhein enyhítő pontosítás. Lényege, hogy az azonosításra használható dokumentumok köre kiegészül a belföldi természetes személy kártya formátumú vezetői engedélyével és lakcímet igazoló hatósági igazolványával.

Az előterjesztés tartalmazza még a szövetkezeti törvények módosítását, amelynek célja, hogy a befektetési szövetkezetekkel kapcsolatos módosítások koherens módon történjenek meg. Ahogy már fentebb is említettem, a javaslat korlátozni kívánja az egyévesnél rövidebb tagsági viszonnyal rendelkező tagok által nyújtott tagi kölcsönök mértékét.

Ugyancsak módosul a közjegyzőkről szóló törvény. Ezt az teszi szükségessé, hogy a lakáshitel-szerződések közokiratba foglalása jelentős költséget ró az ügyfelekre, továbbá az eljárás is elég hosszadalmas. Az adminisztrációs teher enyhítése érdekében javasoljuk a közjegyzőkről szóló törvény módosítását oly módon, hogy az igazságügy-miniszter felhatalmazást kapna azon esetek meghatározására, amikor a közjegyző eltekinthet az okirat felolvasásától.

(21.10)

A módosító javaslat szerint erre akkor kerülhet sor, ha az ügyfél maga kéri a felolvasás mellőzését. Ezzel párhuzamosan a vonatkozó igazságügyi minisztériumi rendelet módosításával kerülne sor a közjegyzői díjak csökkentésére.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nézzék el nekem, hogy nem kíméltem meg önöket a részletektől, azaz azzal viszonylag többet foglalkoztam, de bízom abban, hogy sikerült tiszta képet festeni arról, hogy az önök előtt fekvő javaslat milyen módon és milyen mértékben szolgálja a hazai pénzügyi szektor stabilitását, átláthatóságának javítását, a betétesek és befektetők biztonságának megfelelő megalapozását. Ennek szellemében kérem önöket, hogy támogassák szavazataikkal a törvényjavaslat elfogadását.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti képviselők padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu