DR. LÁSZLÓ CSABA pénzügyminiszter: Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hetek óta zajlik a költségvetési vita a Házban, amely talán a leghosszabb időkeretben szokta vizsgálni egy-egy törvényjavaslatnak az indokoltságát. De ha belegondolunk, a költségvetési törvényjavaslat talán a leghosszabb törvényjavaslat egy-egy évben, több ezer oldalas dokumentumról van szó, valóban indokolt lehet egy ilyen részletes és hosszú tárgyalása, amikor arról van szó, hogy megtudjuk, hogy jövőre az adófizetők pénzét mire fogja költeni az állam.

Röviden kívánok a vita során elhangzottakra reagálni, tekintettel arra, hogy a plenáris ülésen számtalan kérdéssel kapcsolatban ismertettük önökkel a kormány álláspontját. Végül, szólnék a kormány által elfogadásra ajánlott főbb módosító indítványokról is.

Tisztelt Országgyűlés! A költségvetés általános vitájában jelentős teret kapott az alkalmazott gazdaságpolitika értékelése, a makrogazdasági folyamatok alakulásának megítélése. E tényezők kiemelten fontos szerepet játszanak az államháztartás pénzügyi helyzetének, lehetőségeinek megítélésénél - ezért is fontos, hogy amennyire csak lehet, reális értékelésekből induljunk ki. Egyetértek Varga Mihály képviselő úrnak a vitában tett utalásával, hogy a költségvetés tárgyalása kapcsán a gazdaságpolitika hitelessége is kockán forog. Valóban vigyázni kell arra, hogy mit mondunk, de ez nemcsak a kormányoldalra vonatkozik, az ellenzékre is igaz. Szükségtelen és káros az alaptalan optimizmus, de ugyanúgy hiba volna eltagadni a már elért eredményeket, hiszen ebben az esetben a következő évi tervezés során nem is támaszkodhatnánk ezekre.

E gondolatok jegyében szeretném először is újólag megerősíteni a következőket. A világgazdaságra 2000 óta az addigi kedvező trendektől gyökeresen eltérő, és ma már tudjuk, hogy hosszan tartó dekonjunktúra jellemző.

(8.40)

Ez ellen legkevésbé az olyan nyitott kis gazdaság tud védekezni, mint Magyarország. Ezekben az országokban, amelyekben a GDP fejlődésének mértéke alapvetően az exporttól függ, a növekedési lehetőségek csökkentek. Ebben a helyzetben a magyar kormány világos és egyszerű gazdaságpolitikai stratégiát választott: az államháztartási hiány mérséklésével, az infrastrukturális beruházások felfuttatásával és a vállalkozások gazdálkodási környezetének javításával növeli a versenyképességet, hogy a magyar gazdaság és vele a magyar munkavállalók ismét élvezzék a külföldi befektetők bizalmát.

Akkor, amikor a gazdaság ilyen nehéz helyzetbe került, egyetlen célja lehet a gazdaságpolitikának, különösen, ha kiemeljük a legfontosabbak közül, az pedig a versenyképesség. Nem feledkezhetünk meg arról, hogy hosszabb távon a magyar gazdaság legnagyobb problémája az Európai Unióban szokatlanul alacsony foglalkoztatás. Ennek növelése érdekében a gazdaság teljesítőképességének jelentős emelésére van szükség, és ezen keresztül a növekedési lehetőségek maximális kihasználását kell szem előtt tartani. Ez utóbbi azonban hosszabb ideig csak akkor valósítható meg, ha a folyamat nem jár együtt egyensúlyi zavarokkal.

A 2001-ben megkezdett élénkítő gazdaságpolitika nem volt tovább folytatható, ráadásul nem is volt sikeres. Az előző kormány által elindított gazdaságpolitikai fordulat egy olyan eszközhöz nyúlt hozzá, a költségvetési expanzióhoz, a laza jövedelempolitikához és az ezzel szembemenő kemény monetáris politikához, amely minden tankönyv, minden hozzáértő elemzés szerint egy ilyen kicsi nyitott gazdaságban csak hátrányokkal járhat, és a gazdasági teljesítmény csökkenését eredményezheti. A 2001-2002. évi költségvetés mindkét évre 5,5 GDP-növekedéssel számolt, ezzel szemben 2001-ben 3,7 százalék, 2002-ben pedig már csak 3,3 százalék volt a gazdaság növekedése. Ez pontosan jól mutatja, hogy a kétéves költségvetés, annak ellenére, hogy a költségvetés felpörgetésével próbálta a növekedést életben tartani, nem lehetett eredményes.

A nagy és költséges gazdaságélénkítés ellenére tehát évente 1,8, illetve 2,2 százalékkal maradt el a növekedés a tervezettől. Jól mondta Font Sándor úr, hogy az elmúlt három év költségvetési politikája nem segítette elő az egészséges gazdasági növekedést. 2002 elején, másfél év után világossá vált, hogy a dekonjunktúra nem rövid távú, s az is, hogy az exportlehetőség meredek csökkenéséből adódó növekedési veszteségeket hosszabb ideig nem lehet a belső fogyasztás erőteljes növelésével ellensúlyozni, mert ez az egyensúlyi helyzet folyamatos romlásához vezet.

Tisztelt Ház! A kormány a realitásokat elfogadva, a megváltozott körülmények szorításában, a jelenlegi időszakban nem egy erőltetett gazdasági növekedésre, hanem a belső feltételek javítására törekszik annak érdekében, hogy a vállalkozások számára bekövetkezendő fellendülés első percétől kezdve megfelelő lehetőséget biztosítson majd annak kihasználásához. Ez a gazdaságpolitika nem jelenti azt, hogy a kormány az egyensúly megteremtésének keretein belül ne törekedne a növekedés fenntartására; s itt hangsúlyoznom kell még egyszer: fenntartására. A fenntartható gazdasági növekedés a kulcsa annak a gazdaságpolitikának, amely hosszabb távon tudja ennek az országnak a javát szolgálni.

Ennek a gazdaságpolitikának már látszanak kedvező hatásai. A bruttó hazai termék szerkezetében kedvező változások álltak be, az első kilenc hónapban 9 százalékkal nőtt az ipari termelés, a 2002-ben még visszaeső feldolgozóipari beruházások ismét növekedésnek indultak, és emelkedik az ipari export is. Fontos megemlíteni, hogy a működőtőke-export, amely 2002-ben és 2003 első felében még rendkívül alacsony volt, az ezt követő hónapokban már növekedésnek indult, és jól látszik a Gazdasági Minisztériumnál, ahol ezekkel a kérdésekkel foglalkoznak, hogy az utóbbi hónapokban jelentősen megindult a működőtőke-beáramlás, az érdeklődő vállalatok száma jelentősen nőtt. Látható, hogy a nagy, 1 milliárd euró körüli beruházások ideje lejárt, sokkal inkább 50-100 millió euró közötti beruházásokra lehet számítani, ami egyébként abból a szempontból is kedvező, hogy egy diverzifikáltabb gazdasági szerkezetet eredményez.

Az európai uniós csatlakozás miatt sokkal több kis- és középvállalat tud az Európai Unióból Magyarországra jönni, többek között a vámeljárások megszűnése, a különböző intézkedések miatt, ami mindenképpen abban segít, hogy a működőtőke-áramlás Magyarországra az elkövetkezendő időszakban jelentősen megnőjön. Mindezek alapján a kormány úgy gondolja, hogy 2004-ben, a már némileg kedvezőbb világgazdasági feltételek között, a magyar gazdaság a 2003-ban követett gazdaságpolitika alapelemeinek további, következetes alkalmazása esetén jelentős lépést tehet az egészséges növekedési pályára való visszatérést illetően.

Tisztelt Ház! Az ellenzék a vitában gyakran hangoztatta, hogy az ő olvasatukban nem jut elég pénz az önkormányzatoknak. Nos, a benyújtott törvényjavaslathoz képest az önkormányzatok központi költségvetési kapcsolatokból származó bevételei, részben belső átcsoportosításból, további 44,8 milliárd forinttal, s így az előző évhez képest 10,6 százalékkal nőnek. Ezen belül a működést közvetlenül szolgáló központi források növekménye 6 százalék, csaknem másfélszerese a benyújtottnak. Ezáltal mód nyílik arra, hogy az előző évhez képest az oktatási normatívák 23,8 milliárd forinttal, míg a szociálisak 12,6 milliárd forinttal bővüljenek, segítendő a helyi béralkuk eredményességét. 3 milliárd forint pótlólagos szociális normatív hozzájárulás szolgálja a villamos áram díjemelése miatti jövő évi lakossági többletterhek enyhítését, és ugyancsak pótlólagos forrás teszi lehetővé, hogy 2004-től az erre rászoruló bölcsődések is ingyenesen étkezhessenek.

Mintegy másfél milliárd forinttal emelkedik az önkormányzati tűzoltóságok támogatása, a tűzoltók veszélyességi pótlékának és illetménykiegészítésének növelésével. Jövőre 10 százalékkal nő a régóta változatlan összegű községi általános feladatokhoz rendelt támogatás, és elindul a helyi közforgalmú közlekedés normatív támogatása 10 milliárd forinttal. 2004-ben 5 milliárd forinttal jut több a helyi önkormányzatok közötti jövedelemkülönbség mérséklésére, a fővárosi kerületek belterületi útjainak burkolására pedig 2 milliárd forint használható fel.

Tisztelt Országgyűlés! A mostani vitában is számos kritika érte az önkormányzati finanszírozás átalakítását, többen annak elmaradását vetették a kormány szemére. Ezek a felvetések elhamarkodottak. Meggyőződésem, hogy súlyos szakmai hiba lenne, ha a finanszírozási reform megelőzné a közigazgatási rendszer korszerűsítését. A kistérség, a régió feladat- és hatáskörének, szervezeti kereteinek körülhatárolása elsőbbséget élvez a modernizációban.

Szintén sokszor hangzott el érvként az önkormányzati pénzek szűkösségével kapcsolatban a helyhatóságok eladósodottsága. Az elmúlt évet valóban magas hiánnyal zárták az önkormányzatok, de ki ne emlékezne rá: 2002 választási év volt, márpedig a fenti jelenség '90 óta minden választási évben érvényesült. És tényleg érdemes itt az önkormányzatok kapcsán kitérni arra, hogy a költségvetési vitában nagyon sokszor elhangzott egy évvel ezelőtt; hogy 2003 fekete év lesz. Ehhez képest, azt gondolom, érdemes elmondani, hogy 2002-ben 100 milliárd forinttal nőtt az önkormányzatok eladósodottsága. Talán ezért a 100 milliárd forintért nehéz lenne már az új kormányt hibáztatni, míg 2003-ban, szeptember végéig 30 milliárd forint többletük volt az önkormányzatoknak, ami azt mutatja, hogy a 2003. évi költségvetés megteremtette a stabil gazdálkodás feltételeit az önkormányzatoknál.

Azt hiszem, hogy az idei év gazdálkodási tapasztalatai és a jövő évre az általunk javasoltak azt eredményezhetik, hogy az önkormányzatok továbbra is stabilan el tudják majd feladataikat látni.

Tisztelt Ház! Az általános vita során az ellenzék több ízben vádolta a kormányt a Széchenyi-terv, illetve a kis- és középvállalkozások támogatásának elsorvasztásával.

(8.50)

Engedjék meg, hogy tájékoztassam önöket a kormány ez irányú elképzeléseiről. A kormány 2002 végén fogadta el az új Széchenyi vállalkozásfejlesztési programot. Az Európai Unió előírásainak megfelelő fejlesztési koncepció a vállalkozásfejlesztési programokat és támogatási eszközöket, pályázatokat, pénzügyi konstrukciókat, információs felkészítést egységes program keretei közé integrálja, épít a korábbi Széchenyi-terv eredményeire, de egyúttal komplexebbé is vált. A vissza nem térítendő támogatások mellett nagyobb hangsúlyt kap a hitelezés segítése, a kamattámogatás, a kisvállalkozói beruházási adókedvezmény bővítése. A programok kialakítása során elsődleges szerepet kapott az átláthatóság, az ellenőrizhetőség, a hatékonyság javítása. Ezek révén a vállalkozásoknak a korábbiaknál sokkal szélesebb köre támogatható pénzügyileg fenntartható módon.

A pályázatok révén vissza nem térítendő támogatásban részesülhetnek többek között a feldolgozóiparban működő mikro- és kisvállalkozások modernizációját szolgáló beruházások, a korszerű vállalatirányítási rendszerek bevezetése, a piaci versenyképességet javító üzleti tanácsadói szolgáltatások igénybevétele, az európai uniós követelményeknek való megfelelés szakmaspecifikus oktatása, a vállalkozások közötti hálózatépítés, a minőségirányítási rendszer bevezetése, az interneten való megjelenés.

2003-ban megkezdődött “Az EU házhoz jönö nevezetű program, amelynek keretében Magyarország minden egyes kistérségében általános, valamint a kistérséget érintő szakmai előadások megtartására kerül sor, ezzel készítve fel a helyi vállalkozásokat.

A mikro- és középvállalkozások hitelhez jutását segítő speciális konstrukció korszerűsítése során a célunk egy: az eredményekre építő átlátható hitelezési program létrehozása. Az egyes konstrukciók kialakításánál a kormány arra törekszik, hogy azok önfenntartók legyenek, és a korábbi gyakorlathoz képest sokkal inkább pénzpiaci, mint költségvetési forrásokra épüljenek.

A kialakított négylépcsős hitelrendszer tapasztalatai kedvezőek. Ebbe a körbe tartozik a mikrohitelprogram továbbfejlesztése, a Széchenyi-hitelkártya kiterjesztése, keretösszegének felemelése, az úgynevezett midihitel bevezetése és az igen kedvező kamatozású Európa-hitel.

A hitelezés mellett felgyorsul a kisvállalkozások tőkejuttatási programja is. A kis- és középvállalkozások támogatásának további, immár hagyományosnak nevezhető eleme a kis- és középvállalkozói célelőirányzat, ám összegét tekintve a kis-, középvállalkozói szektor közvetlen támogatásának nagyobb hányada a költségvetés többi előirányzatából származik.

A támogatási eszköztár szélesebb lett, a közvetett támogatási eszközök és a kedvezményes hitelek, a garanciakonstrukciók növekvő szerepe és az új faktoringprogram következtében a kisvállalkozások nagyobb köre részesül a támogatásokból a korábbiakhoz képest. A nemzeti fejlesztési terv gazdasági versenyképességi operatív programja keretében a vállalkozások a hazai mellett EU-forrásokhoz is hozzájuthatnak fejlesztéseik során.

Tisztelt Országgyűlés! Szeretnék még kitérni néhány, az általános vitában a megszokottnál nagyobb figyelmet kapó kérdéskörre. Az első ilyen az agrártámogatásoké, hiszen a vitában felmerült az utólagos finanszírozás és a magyar támogatáskiegészítés problémaköre. A támogatások folyósítása az esetek döntő többségében valóban utólagos, az események megtörténtét, a feltételek teljesítését követik, nem egyszer meghatározott határnaphoz kötöttek.

Az úgynevezett közvetlen kifizetéseket az uniós kifizetési szabályok szerint minden évben december 1-jétől folyósíthatjuk, és ez független attól, hogy az uniós pénz mikor érkezik meg, azt ugyanis a kincstári egységes számláról meghitelezzük. A magyar kiegészítés kifizetése a megfelelő költségvetési előirányzatból ezzel párhuzamosan történik, végrehajtva a vonatkozó országgyűlési határozat előírásait.

Az önök elé benyújtott törvényjavaslatokban tehát nem egy évben, nem 2004-ben, hanem folyamatosan biztosítjuk a kiegészítés forrásait. Természetesen lesz pénzforgalmi áthúzódás 2005 januárjára, de ugyanez lesz a helyzet 2005-ről 2006-ra, illetve a további évek fordulóján is.

Szintén érték kifogások a kormány földgázáremelésre és a hozzá kapcsolódó kompenzációs rendszerre vonatkozó elképzelését. A kormány 2003 tavaszán hozott döntése értelmében 2003. május 15-től a háztartási és a távhőszolgáltatók részére értékesített földgáz ára 12 százalékkal, az egyéb fogyasztók részére értékesített földgáz ára 15 százalékkal emelkedett.

A májusi árváltozásra vonatkozó döntésével egy időben a kormány határozott arról is, hogy bevezeti a kedvezményes gázellátás rendszerét, amelynek értelmében 2003. október 1-jével a háztartások részére értékesített földgázárakból évi 1500 köbméter fogyasztásig 6 százalék, 1500-3000 köbméter fogyasztás között 4 százalék árkedvezményt kapnak a lakossági fogyasztók.

A kormány szeptember 30-ai ülésén döntött a nem lakossági földgázárak megemeléséről. Az átlagos 16,4 százalékos áremelés az egyes fogyasztói kategóriákban eltérő módon oszlik meg. Az áremelés a közintézményeket az egyes tarifacsoportokba eső fogyasztások súlyozása eredményeként átlagosan körülbelül 35 százalékos mértékben érinti.

A kormány döntött arról is, hogy a közintézmények számára az október 15-i gázárváltozás 2003. évi hatásait ellensúlyozza. A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetésének 2002. évi végrehajtásáról szóló törvény a 2003. évi költségvetés módosításával 3,4 milliárd forintot különített el erre a célra.

A zárszámadási törvény elfogadásával párhuzamosan kormányrendelet kiadása szükséges, amely az elkülönített pénz szétosztására vonatkozó szabályokat tartalmazza. A rendelettervezet államigazgatási egyeztetése folyamatban van.

Az elfogadott törvény hatálya a központi költségvetési szervekre, a helyi önkormányzatokra és költségvetési intézményeikre, valamint a közfeladatokat ellátó egyházi, közalapítványi és alapítványi fenntartású intézményekre terjed ki.

Ami az egészségügy helyzetével kapcsolatos bírálatokat illeti: a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 2004. évi költségvetésével kapcsolatban elhangzott, hogy az alapok hiánya a központi költségvetés támogatása nélkül tovább nő, és 599 milliárd forint lesz. Ez az állítás tipikus példája annak, amikor összefüggéseiből kiragadva használják az adatokat, és ennek alapján vonnak le téves következtetést.

Az államháztartás társadalombiztosítási alrendszere költségvetési bevételeinek a központi költségvetési támogatás lényeges és szerves része. 2004-ben ezeknek az összbevételen belüli súlya 12,3 százalék, ami elég jelentős nagyságrend, ezért minden olyan eszmefuttatás, amely ettől a bevételi tételtől eltekint, szakszerűtlen.

Az egészségüggyel kapcsolatban talán érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy '98 és 2001 között az egészségügy GDP-hez viszonyított kiadási aránya igen jelentősen csökkent, jelentős pozitív változás az elmúlt két évben következett be. 2003-ban az egészségügyi közkiadások megközelítik a kormányprogramban 2006-ra előirányzott mértéket. A kiadások reálértéke 2004-ben is növekedni fog.

A kormány gyógyszer-támogatási célkitűzései nem kívánják a gyógyszerkiadások növekedését a lakosságra áthárítani, ellentétben az előző kormány által folytatott gyógyszer-támogatási politikával, amely elsősorban a gyógyszergyártók érdekeit szolgálja.

Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Tájékoztatom önöket, hogy az általános és a részletes vita során a költségvetéshez több mint kétezer módosító, kapcsolódó módosító indítvány és ajánlás érkezett. A benyújtott módosító indítványok többsége azonban ellentétes azzal a kormányzati törekvéssel, hogy az államháztartás hiánya 2004-ben a GDP 3,8 százaléka legyen.

Azt hiszem, fontos eredménye volt a költségvetési vitának a tavalyi évvel szemben, hogy az ellenzék nem kérdőjelezte meg a költségvetési hiány mértékét, és ezáltal a parlamentben egy konszenzus alakult ki a költségvetési hiányt illetően. Viszont ezzel ellentétben rengeteg olyan módosító indítvány érkezett, amely valójában a költségvetési hiány növelését eredményezte volna. A beérkezett ellenzéki módosító indítványok száma 1667 darab, és ha kiszűröm azokat a módosító indítványokat, amelyek ugyanannak az előirányzatnak a változására tettek javaslatot, akkor is 1580 milliárd forinttal több kiadásra vagy hiánynövelő bevételcsökkentésre tettek javaslatot.

(9.00)

Hangsúlyozom még egyszer: 1580 milliárd forint. Ha csak a fejlesztési kiadási többleteket nézem, akkor pedig 860 milliárd forint lenne az, ami a hiányt növelné. Azért néhány számot hadd mondjak, hogy ha ezt elfogadná a parlament, ahhoz, hogy ezt a költségvetés hiányánál ellensúlyozni tudjuk, milyen intézkedésekre lenne szükség. 1580 milliárd forintnál a jelenlegi háromkulcsos áfarendszer helyett, amely 5, 15 és 25 százalékot jelent, egységes 32 százalékos áfakulcsra lenne szükség. Ez például azt jelentené, hogy a gyógyszereknél 5 százalékról 32 százalékra emelkedne az áfakulcs.

A benzin jövedéki adóját a jelenlegiről olyan mértékben kellene - nyolcszorosára - megnövelni, hogy 1100 forint körül alakulna a benzin ára. Azt hiszem, ez pontosan, jól mutatja, hogy körülbelül milyen következményei lennének. 860 milliárd forintnál szinte már figyelembe sem veendő, 860 milliárd forintos többlethiánynál pedig alig mindössze 650 forintra kellene a benzin árát emelni, mindössze alig 38 százalék helyett 53 százalékra kellene az szja felső kulcsát emelni. Ebben az esetben elég lenne az áfánál egy 25,5 százalékos egységes kulcs. Hangsúlyozom, például a gyógyszernél, bizonyos egészségügyi termékeknél ez mindössze 20 százalékos adóemelést tenne szükségessé. Ezt nyilván nem gondolhatjuk komolyan.

De ha kiadási oldalon akarok jó példákat felhozni, akkor mindössze a nyugdíjkiadások 45 százalékának megtakarításával vagy az összes egészségügyi és szociális kiadás 55 százalékának megtakarításával lehetne ezeket a fejlesztési többleteket adott esetben ellensúlyozni. Ez nyilván nem vehető komolyan.

A kormány a benyújtott képviselői javaslatokból közel 150 indítvány támogatását javasolja. Engedjék meg, hogy kiemeljem ezek közül a legfontosabbakat.

A költségvetési törvényjavaslat parlamenti tárgyalása során a kormány támogatja azon módosító javaslatokat, amelyek az önkormányzati forrásszabályozás különböző elemeiben a költségvetési törvényjavaslathoz képest mintegy 36 milliárd forint támogatási többletet és újabb szabályozási megoldásokat tartalmaznak a jövő évi gazdálkodás jobb megalapozása érdekében.

Egyetértő támogatásukat kérjük ahhoz a módosító javaslathoz, amely a lakásfenntartási támogatás rendszerének kiterjesztését célozza. A már bejelentett intézkedések miatt 2004-ben a lakhatási feltételek megőrzése érdekében a legrászorultabb körben a lakossági többletterheket kompenzálni kell. A javaslat szerint normatív alapon illetné meg a támogatás azokat a családokat, ahol a háztartás egy főre jutó havi jövedelme nem éri el a nyugdíjminimum 150 százalékát, feltéve, hogy a lakásmegtartási kiadások meghaladják az összjövedelem 25 százalékát, illetve 30 százalékát. A 25 százalékos mérték az egyszemélyes háztartásnál, illetve abban az esetben érvényesül, ha az eltartottak aránya magas. Emellett a támogatás minimális összege havi 1000 forintról 2500 forintra emelkedik.

A kormány támogatja azt a módosító indítványt, amely arra tesz javaslatot, hogy azokban az esetekben, amikor a rokkantsági nyugellátásra való jogosultság kétségtelenül fennáll, a keresőképességet elbíráló orvos legkésőbb a passzív táppénzre való jogosultság 60. napján kezdeményezze a beteg rokkantságának megállapítását.

A biztosítási jogviszony megszűnését követő, úgynevezett passzív táppénzre való jogosultság időtartamának csökkenése miatt fokozottan fennáll annak a veszélye, hogy azok a személyek, akik egészségi állapotuk miatt már nem válnak keresőképessé, a táppénzre való jogosultságuk lejárta és a rokkantsági nyugellátásra való jogosultságuk megállapítása közötti időben ellátatlanok maradnak.

Támogatjuk továbbá a helyi közforgalmú közlekedés normatív támogatásának bevezetésére vonatkozó módosító javaslatot. A helyi közforgalmú közlekedést lebonyolító gazdálkodási szervezetek működési, ezen belül különösen eszközfenntartási forráshiánya indokolja, hogy első alkalommal 2004-ben a ráfordításoknak átlagosan mintegy 10 százaléka a helyi közforgalmú közlekedést működtető önkormányzatoknál támogatással ellentételezésre kerüljön, mintegy 10 milliárd forint összegben.

Támogatjuk továbbá az egészségügyi bizottság javaslatát, amely a Nyugdíjalap 2004. évre tervezett előirányzatainál érvényesíti a nyugdíjjárulék-fizetés felső határának emeléséből és az önkormányzati szférának juttatandó többletekből eredő járulékbevételi lehetőségeket. A módosítás tartalmazza továbbá az OÉT döntéseinek az alap bevételeit érintő hatásainak átvezetését.

Elfogadásra ajánljuk továbbá azt a módosító indítványt, amely a gyermekek ingyenes étkezését kiterjeszti a rendszeres gyermekvédelmi támogatásra jogosult, bölcsődei ellátásban részesülő csemetékre is, megteremtve ennek pénzügyi fedezetét.

Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt hetek vitája után a mai nap a parlament lehetőséget kap arra, hogy egy hosszú szavazás végén a költségvetési politika alapvető kérdéseiben döntést hozzon. Hosszú és nehéz szavazási folyamat előtt állunk, de ma éjszakára, remélem, eljuthatunk oda, hogy a gazdaságpolitika legfontosabb elemei, az érdekegyeztetési megállapodás, az inflációs célok meghatározása mellett a költségvetési politika alapelemeit is meg tudjuk határozni. Ehhez kérem ma a támogatásukat, kérem türelmüket, jó szavazást kívánok, és kérem, hogy támogassák a kormány által támogatott indítványokat.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu