PICHLER IMRE (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A sport ma is olyan nemzeti ügy, amelynek ápolása, méltó fejlesztése, a tradíciók tisztelete, támogatása mindannyiunk feladata és érdeke. Kiemelkedő sportsikereink hazánk ismertségét, elismertségét növelik világszerte, fokozva ezzel a számos negatív hatás által megtépázott nemzeti önbecsülésünket.

Ha az elmúlt évtizedekben történtekre visszatekintünk, akkor sajnos azt állapíthatjuk meg, hogy a sportpolitika időről időre a sport valamelyik ágát a többi kárára preferálta. Ez a beavatkozás szembeállította egymással a társadalom számára egyébként igen értékes tevékenységet, súlyos károkat okozva a sportvilágnak. A sport csak egységes egészként kezelve képes érvényesíteni kedvező hatásait. Az utóbbi évek pozitívumaként kell megemlíteni a sport legfelső szervének minisztériumi rangra emelését, a sportirányítás decentralizálását, és azt, hogy a MOB az utolsó négy évben az élsport szakmai irányítójává vált, és feladatát kitűnően látta el.

Ez most a törvénymódosítással sérülhet. A tárca elmúlt másfél éves működésében nem láttam egy olyan határozott irány megjelölését, amire azt mondhatjuk, akár társadalmi, akár politikai egyetértés is elérhető, mert a cél az, hogy a következő generáció fizikai, egészségi állapota helyzetbe kerüljön, hogy Magyarország a sport minél több fórumán eredményes legyen a világversenyeken és más küzdelmek színterein.

A sporttörvény újabb módosításában a mi javaslatunk szerint ki kell jelenteni, hogy az élsport támogatása nemzeti érdek, az élsport támogatása kiemelt állami feladat, és meg kell nevesíteni a támogatottak körét. Az élsport és a szabadidőport egyformán fontos, de ez nem keverhető, és nem állítható szembe egymással, hiszen pozitív hatással vannak egymásra. Hazánkban az olimpiai eszme kiemelten nagy szerepet tölt be, ezért a hagyományos és sikeres olimpiai sportágak, úgy az élsport, mint a hozzájuk tartozó szabadidő-, verseny- vagy diáksport, kiemelten elkülönítve kezelendő. Ez biztosítja a magyar sport gerincét.

Sajnos, ebben a törvénymódosításban, ahogy már az előbb is említettem, a diáksport, azt hiszem, a legegyszerűbb kifejezés, ha azt mondom, hogy elsikkad. Nincs benne ebben a törvénymódosítás-tervezetben a mindennapos testnevelés kérdése, hogy hogyan és miképpen kívánja az önkormányzatok szerepét erősíteni, hogy valóra válhasson sok intézmény, iskola óhaja a mindennapos testnevelés bevezetésével kapcsolatosan.

A sport valamennyi egyéb területe képezi a sport másik nagy csoportját, amelynek hasznossága, fontossága szintén nem kérdőjelezhető meg. Miután a lakosság ma még nem rendelkezik olyan anyagi háttérrel, hogy szabadidő-sportolását saját erőből tudná biztosítani, nagyon fontos lenne, hogy az önkormányzatok a települési igazgatási kommunális és sportfeladatok céljaira kapott állami normatívát - zárójelben jegyzem meg, ezt a 2261 forint/főt - kimondottan sportolási célokra használhatná fel.

Csak nagyon röviden szeretném ismertetni: egy kistelepülés - és ez talán jó példa -, Szigetvár város költségvetésének tervezésénél a települési igazgatási kommunális és sportfeladatokra 26 millió forint normatívát kapott a 2003. évre, ebből mindössze 12 millió került az egyesületekhez szabadidő-sportolási lehetőségek finanszírozására.

(16.00)

A sport valamennyi egyéb területén egyszerűbbé, áttekinthetőbbé kellene hogy tegye a sportirányítást. Helyeseljük, hogy egycsatornás finanszírozást kell létrehozni. A jelenlegi többcsatornás támogatás nem kellően hatékony, és számtalan vitát eredményez. Tekintettel arra, hogy a magyar sport olimpiai szereplése természetesen államilag elismert, kiemelt jelentőségű feladat, így az ésszerű, hogy az olimpiai sportágak a Magyar Olimpiai Bizottságon keresztül kapják meg, mint ahogy eddig is megkapták, a szakmai és az anyagi támogatásuk egészét.

A sport állami támogatásának pénzügyi rendszere, a hosszú távú sportstratégia alapján meghatározott sportfejlesztési programokat, a sportágfejlesztéseket, a gyermek- és ifjúsági sportot, a nők és családok, valamint a hátrányos helyzetűek és fogyatékosok sportját, a sportiskolák működését, a sportlétesítmények korszerűsítését és fejlesztését, a sportpiac fejlődését a minisztérium az e célokat szolgáló költségvetési előirányzataiból támogatja - olvasható a sporttörvény módosításában. Meg szeretném kérdezni, hogy milyen támogatást kaphatnak az önkormányzatok a sport támogatására az 1200 forintos diáksport-támogatáson és a 2261 forintos települési igazgatási, kommunális és sportfeladatok támogatásán kívül, mert ez szerintem édeskevés.

Ismét egy példát szeretnék elmondani, hogy a diáksport pénztelensége a középfokú intézményekben milyen problémát okozhat. Ha például egy középiskolás csapat labdarúgásban vagy kézilabdában, vagy röplabdában megnyeri a megyei diákolimpiai bajnokságot, akkor az igazgatónak meg kell gondolnia, hogy egyáltalán a területi versenyre, versenyekre a csapatát elküldje, ugyanis ez már olyan többletköltségekkel jár - szállás, étkezés, utaztatás -, amelyre az iskolai költségvetésből már nem futja. Nagyon fontos lenne, ha a Magyar Demokrata Fórum által kezdeményezett tornaterem-építési akció folytatódhatna. Ez a program sajnos 1994-ben leállt, és azóta sem tudjuk, hogy milyen formában kellene ezeket a döntéseket meghozni, hogy ez folytatódjon. Tudjuk azt, hogy nagyon sok létesítménynek az állaga leromlott, és az intézmények kénytelenek jóval magasabb energiaköltségeket biztosítani a rossz műszaki állapotban lévő tornatermek működtetésére - ezen is változtatni kellene.

Az iskolai és egyetemi sport helyzetét szerintünk egy új koncepció alapján kellene elrendezni; az Oktatási Minisztérium hatáskörébe tartozó feladatok, intézkedések és támogatási rendszerek arra irányuljanak, hogy minél több diák és hallgató kapcsolódjon be a rendszeres sporttevékenységbe, jelenleg ugyanis az általános iskoláknak csak egy részében beszélhetünk valóban iskolai sportról. A gimnáziumokban és a felsőoktatási intézményekben csak mutatóban, egy-egy helyen létezik szervezett sporttevékenység, a felsőoktatási intézmények zömében megszűnt a testnevelési tanszék és a kötelező testnevelés.

Az idő rövidségére való tekintettel szeretném megkérdezni: mi lesz a sorsa a Wesselényi Közalapítványnak? Eddig automatikusan a sportösztöndíjak tekintetében segítette a sportolók és a sportvezetők felkészülési körülményeinek javítását. Ez a Wesselényi Közalapítvány ebben a sporttörvény-módosításban úgy alakul át, hogy egy hétfős kuratórium fog dönteni a pénzek elosztásáról. Egyáltalán, mennyire fogja támogatni majd az iskolai diáksportot? Végül, arra sem ad választ a törvénymódosítás, hogy a szerencsejátékokból befolyó források felhasználásának keretei miképpen fognak változni.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Szórványos taps a Fidesz soraiban.)

Forrás: parlament.hu