BORKÓ KÁROLY (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A múltkor került a kezembe egy szakdolgozat, amely a beregi térség állattenyésztését vizsgálja. A dolgozatot készítő hallgató az állattartó gazdákat egyenként kereste fel és kérdezte meg. A vizsgálatból kiderült, hogy az utóbbi 10-15 évben a mindig is állattartásból élő Beregben az állatlétszám a tizedére csökkent, a több mint 11 ezer hektárnyi legelőterületen kevesebb, mint ezer, a felvételezés időpontjában 923 darab szarvasmarha árválkodott. Az összes fajra vetített számosállatlétszám kevesebb, mint 0,18 darab/hektár.

A jelentős istállókapacitások kihasználatlanul állnak, gaz veri fel a legelőket, Petőfivel szólva: “termi bőven a pipacsnak mindenféle nemeitö. A megyében a legnagyobb elvándorlási veszteséggel bíró kistérség lakossága egyre fogy, egyre öregszik. Az egykor állattartásáról, elsősorban szarvasmarhatartásáról híres Bereg 19 falvában 2003 őszén 69 gazda foglalkozik szarvasmarhatartással.

A térség tehénállományára kész csapás volt a tejcsarnokok bezárása, a tejkvóta felvásárlása. Egy-egy településen egy-két gazdálkodónál maradt néhány tehén csupán. Ehhez képest a zacskós és dobozos lefölözött, haszonban és tejzsírban lefölözött tejet több tíz, akár száz kilométerekről szállítják a települések boltjaiba. Az árutermelő tejtermelés a térségben teljességgel ellehetetlenült. Mi lehet hát a megoldás, amit a kormány is állandóan ajánl a gazdáknak? Tartsanak húsmarhát!

A szándék meg is lenne, hiszen a dolgozat tanúsága szerint a gazdák többsége a további fejlődés érdekében a tenyészállatok beszerzését jelölte meg elsődleges céljaként. Ennek elmaradásaként pedig a tőkehiányt jelölte meg, hiszen egy-egy vemhes tenyészüsző ára ma 200-250 ezer forint; nem beszélve a gyakran emlegetett magyar szürkéről, amelynek ára lassan vetekszik a hasonló súlyú arannyal, ráadásul nem is igen lehet beszerezni. Egy működő gulya, 50 tehén és 2 bika beállítása az itteni tőkeerő ismeretében még összefogással is horribilis pénz, megvalósíthatósága saját erőből lehetetlen.

Miniszter Úr! Mit kíván tenni annak érdekében, hogy a szarvasmarha-állományon belül a húshasznú állomány a jelenlegi 6-7 százalékról az Unióban átlagos 38-40 százalék körülire nőjön? Reméljük, nem a tejelő állomány kivágásával oldják meg, mint volt már erre példa. Milyen támogatást tud ajánlani miniszter úr azoknak, akik most akarják fejleszteni állományukat, tavaszra új fűre akarnak tenyészállatokat beállítani? Egyáltalán milyen támogatásokra számíthatnak a magyar húsmarhatartók a nemzeti közép kormányától a 2004. évi költségvetés tükrében?

Várom válaszát. (Taps a Fidesz soraiban.)

Forrás: parlament.hu