DR. NÉMETH IMRE földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A húsmarha-tenyésztési program az előző kormány által indított programok egyike, és e tekintetben, úgy gondolom, pozitív kezdeményezésről volt szó, mert valóban Magyarországon a mezőgazdasági főágazatok aránya felborult. Ebben az érdeménél messze kevesebb szerepet kapott a húsmarhatenyésztés. Bár szeretném elmondani, ebben közrejátszik az is, hogy Magyarországon egy ember egy évben alig 3 kilónyi marhahúst fogyaszt, és ez az európai uniós átlagtól és a világátlagtól messze-messze elmarad.

Amikor az európai uniós tárgyalásokon nagyobb kvótákért harcoltunk, az európai uniós tárgyalófelek is ezt vetették a szemünkre, hogy kinek akarunk húsmarhát tenyészteni. Nekik nem kell, mert van bőven, a magyarok pedig nem fogyasztanak húsmarhát. Én az okokat, hogy ez a probléma kialakult, elsősorban a birtokszerkezet változásában látom. Sajnos, a kárpótlással és a részaránytulajdon-kiadással olyan birtokstruktúra jött létre, amely nagyon sok termelő esetében ellehetetlenítette ezen ágazat fejlesztését.

Képviselő úr említette, hogy Szabolcs-Szatmár-Beregben az egy hektárra jutó nagyállategység 0,18. Sajnos, az országban nem ez a helyzet. Az országban több mint 4 nagyállategység/hektár, tehát ez is mutatja azt a hihetetlen torzulást, ami bekövetkezett, hogy akinek van állata, annak nincs legelője, akinek van legelője, annak nincs állata.

Úgy gondolom, hogy ez a probléma igazából akkor fog kicsúcsosodni, amikor majd az európai uniós támogatást föl akarják venni a gazdák. Mert önök is ismerik az Európai Unió szabályrendszerét, amely szerint ha egy hektárra 1,8-nél több állat esik, nagyobb az állategység, akkor az Európai Unió nem enged támogatást kifizetni.

Nos, képviselő úr, ehhez még hozzá kell tennem azt is, hogy a tartott húsmarhák 26 százalékához a 2000. évi teljes körű összeírás szerint nincs legelőterület bejelentve. Tehát ez egy hihetetlenül nehéz helyzetet eredményez. Képviselő úr kérdezte a támogatási lehetőségeket is. A brüsszeli adminisztrációval most folynak a végső egyeztetések. Természetesen a húsmarhatartók is kapnak támogatást, és az a törekvésünk, hogy az ágazatnak jutó támogatásból a lehető legtöbbet meg tudjuk szerezni az előbb említett problémák ellenére.

Természetesen a 25 százalékot területalapon fogják megkapni ők is, a takarmánytermő terület függvényében, ezen túl a nemzeti kiegészítést egy ágazati speciális borítékba kívánjuk beletenni, de nagy valószínűség szerint ezt is csak a használt legelőterület alapján fogjuk tudni odaadni a termelőknek, mert ha nem ezt tennénk, a felét sem tudnánk ilyen értelemben kifizetni. Nem beszélve arról, hogy miképpen veszélyeztetnénk a bázisunkat arra az időre vonatkoztatva, amikor majd nekünk is át kell térni a reformált KAP-rendszerre.

A húsmarhatartók természetesen részt vehetnek azokban a társfinanszírozott programokban, amelyek a nemzeti vidékfejlesztési terv mentén, az agrár- és vidékfejlesztési operatív program kapcsán, vagy a jelenleg még élő SAPARD-támogatási lehetőségek tekintetében állnak, és rá is szorulnak, részben a trágyakezelés, részben pedig az állatjóléti feltételek biztosítása tekintetében.

Igyekszünk, képviselő úr, a nemzeti támogatásokat is úgy rendezni, hogy a fejlesztés lehetőségeit biztosítani tudjuk azon termelők számára, ahol rét és legelőterület is van.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

(15.20)

Forrás: parlament.hu