DR. VERES JÁNOS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, tisztelt elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Frakcióvezető-helyettes Úr! Azt kell mondjam hozzászólása alapján, hogy úgy tűnik, frakcióvezető-helyettes úr már elfelejtette azt az időszakot, amikor Magyarországot pénzügyminiszterként irányította. Elfelejtette azt az időszakot, hiszen a 2001-2002-es év önök által megalapozott kétéves költségvetésének eredményeképpen következett be az a helyzet Magyarországon, amely helyzetben rendkívül rosszul alakult Magyarországon az egyensúly, rendkívül rosszul alakultak a magyarországi legfontosabb gazdasági folyamatok, és ennek eredményeképpen az új kormány változtatni kellett hogy változtasson, amikor megkapta a kormányzás lehetőségét. (Font Sándor közbeszólása.)

Az új kormány azonban úgy döntött, hogy nem drasztikus intézkedéseket fog tenni (Közbekiáltás a Fidesz soraiból: Mellébeszél!), mint ahogyan azt az ön által most meghivatkozott pénzügyi befektetők, az ön által most meghivatkozott nemzetközi szervezetek kívánták volna Magyarországtól már 2002 nyarán. Az új kormány úgy döntött, hogy fokozatos, nem drasztikus, hanem óvatos változtatási lépésekkel fogja megteremteni ismételten Magyarországon annak a gazdaságpolitikának a feltételeit, amely lehetővé teszi, hogy növekedésorientált legyen Magyarországon a gazdaság, amely lehetővé teszi, hogy ismét az export legyen meghatározó Magyarországon, és nem az önök által oly erőteljesen favorizált belső keresletösztönzés legyen Magyarországon a gazdaságpolitika meghatározó momentuma. (Dr. Kovács Zoltán közbeszólása.) Annak a 2001. évben elindított politikának az eredménye az, hogy mind a mai napig nem tudott még Magyarország ezen a helyzeten döntő mértékben változtatni, valamint annak, hogy az új kormány, illetve az új parlamenti többség úgy ítélte meg, hogy nem fog drasztikus intézkedéseket az egyensúly javítása érdekében bevezetni. Bevezetett viszont két olyan, illetőleg elfogadott a költségvetési törvényben olyan intézkedéseket, amelyek eredményeképpen a 2003. évben - szemben az ön által állítottakkal - jelentős mértékben csökken, hiszen több mint egy, több mint másfél százalékponttal csökkenni fog a költségvetés hiánya 2003-ban a 2002-es összehasonlítható hiányhoz képest, és a múlt hét kedden megszavazott költségvetési főszámok alapján ki lehet azt jelenteni, hogy olyan költségvetést fog elfogadni Magyarországon a parlament, amelynek eredményeképpen az idei hiányhoz képest további mintegy egyszázalékos hiánycsökkenés fog Magyarországon bekövetkezni. (Közbeszólás a Fidesz soraiból.)

(14.00)

Miután a képviselő úr a bizottság elnökeként pontosan megismerhette azokat a szakmai indokokat és szakmai érveket, hogy miért helytelen azzal az 50 milliárd forinttal érvelni, amivel itt ma érvelt a beszédében, ezért pontosan tudja ön is, hogy az Európai Unió által megkövetelt statisztikai számbavétel rendje szerint 3,8 százalékos hiányt fogad el a parlament a következő évre, mint ahogyan ugyanezen számítási rend szerint 5 százalékot meg nem haladó költségvetési hiány várható ennek az évnek a végére is.

Az, amire a képviselő úr hivatkozott, hogy szeptemberben hol állt a költségvetés hiánya, nyilvánvalóan a szezonális ingadozásokat figyelembe véve decemberben lehet mérni az éves hiányt, és akkor kell majd figyelembe venni.

Szeretném ugyanakkor a pénteken meghozott döntéssel kapcsolatban hangsúlyozni a következőt. Noha egy meghatározó német gazdasági napilap azt írja, hogy valószínűleg a jegybankelnök, Járai Zsigmond Fideszhez közelisége az eredménye (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Miről beszélsz?), Fideszhez közelisége eredményezi azt, amit pénteken Magyarországon… (Zaj az ellenzéki padsorokban - Az elnök csenget.) Még egyszer szeretném elmondani, hogy a Handelsblatt cikkében szerepel ez a fajta megközelítés, amit mi persze nem hiszünk el, és nem gondoljuk, hogy így lenne. (Hangok a Fidesz soraiból: Ó! - Az elnök csenget.) De miután nemzetközi meghatározó gazdasági lap ír ilyen jelzőket, azt gondolom, hogy véget kellene már vetni annak a Magyarország számára rendkívül sok kárt okozó érvelésrendszernek, amely arról szól, hogy ha a kormány elindul egy irányba, akkor természetesen a Magyar Nemzeti Bank ennek az iránynak a kritikájával lép elő a nyilvánosság előtt, lehet, hogy nem a jegybankelnök személyén keresztül, hanem más, a bankhoz kötődő személyeken keresztül.

Az ország érdeke az lenne, hogy ahogyan megkötötte a Magyar Nemzeti Bank és a magyar kormány a 2005-ös inflációs célban történő megállapodását, ezt követően a jegybank Magyarország érdekeinek megfelelően eszerint kommunikáljon, és eszerint hozzon lépéseket.

Még egyszer mondom, amit a korábbi válaszban is elmondtam, hogy a spekulációs cél, spekulációs indokok miatt meghozott döntéseket lehet megalapozott döntéseknek tekinteni, a magyar gazdaság alapvető folyamatai, a magyar exportváltozások, a magyar beruházások változásai és a szigorú költségvetési politika azonban azt alapozza meg, hogy ez a Magyarországon bevezetett magas kamat, magas jegybanki alapkamat (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) csak rövid ideig maradjon fönn, és ne legyen tartós, mert ez árt Magyarországnak.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu