GAÁL GYULA gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Ha szabad, akkor reflektálnék két megjegyzésre, ami a bizottsági vélemények során hangzott el.

Természetesen a nulladik megjegyzésem az, hogy egyetértek mind a két frakció nevében elhangzott felszólalással, amely aggodalmát fejezte ki az eljárás esetleges elhúzódása kapcsán. Természetesen közös érdekünk az, hogy minél gyorsabban az Országgyűlés ebben a kérdésben dönteni tudjon, a szerződés létrejöhessen, és ennek megfelelően az építkezés is elindulhasson.

A két aggály, ami a bizottsági előadók felvetésében felmerült, a következő volt.

Az első az, hogy a parlament előtt van a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztéséről szóló törvényjavaslat is, és vajon ennek a jogi hatálya kiterjed, nem terjed ki, hogyan kell értelmezni, és ha az a törvény hatályba lép, az nem írja-e felül ezt az országgyűlési határozati javaslatot, illetve nem teszi-e fölöslegessé.

(19.10)

Ezzel kapcsolatban szeretném tájékoztatni a képviselő hölgyeket és urakat, hogy természetesen ezt a kérdést megvizsgáltuk, és mind az Igazságügyi Minisztérium szakértői, mind a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium jogász szakértői egybehangzóan azt a jogi álláspontot foglalták el, hogy nem terjed ki a törvény hatálya a már lefolytatott pályázatokra, ezért ezt az ügyet és ezt a szerződést az Országgyűlésnek, függetlenül a törvényjavaslat sorsától, tárgyalnia kell, és a szerződés csak akkor léphet hatályba, ha az Országgyűlés jóváhagyja.

A másik megjegyzés Lenártek képviselő úr felszólalásában hangzott el. Ez egy félreértés nyilván, olyat mondott, hogy az előbb említett törvényjavaslat azt jelenti, hogy ezentúl a kormány nem hozza a parlament elé az ilyen típusú ügyeket. Szeretném mindenki számára világossá tenni, hogy nem ezt jelenti a törvényjavaslat. Azt jelenti, hogy nem kell feltétlenül előzetesen az egyes szerződéseket az Országgyűlés jóváhagyásához kötni, viszont minden ilyen ügyet részletesen szabályozva és részletes információkat az Országgyűlés elé tárva a törvényjavaslat szerint minden őszi ülésszak kezdetekor be kell terjeszteni az Országgyűlésnek.

Tehát épp azért engedheti meg magának a kormány az előterjesztésben foglalt felmentést az előzetes jóváhagyás alól, mert minden évben vállalja törvény által előírt kötelezettségként, hogy részletesen beszámol az Országgyűlésnek valamennyi megkötött szerződésről, annak a legfontosabb tartalmi elemeiről. Hogy az előzetes jóváhagyás miért nem működőképes, arra talán jó példa az is, hogy idén is az Országgyűlés május vége felé befejezi a tavaszi ülésszakot, és legközelebb szeptemberben kezdődik az újabb ülésszak. Ha ebben az időszakban kellene egy szerződést jóváhagyni, akkor érthetően egy féléves csúszást szenvedne maga a szerződéskötés ténye is. Ebből adódik az is, hogy mivel az építési munkák szezonálisan eléggé meghatározottak, egy őszi jóváhagyás esetén lehet, hogy az építkezés egy teljes évet csúszni tudna. Tehát indokolt és logikus az előterjesztőnek az a javaslata, hogy tegye lehetővé az utólagos részletes beszámolást, de semmi esetre sem az a javaslat tartalma, hogy ne kelljen az Országgyűlés előtt beszámolni ezekről a szerződésekről.

Ezeknek megfelelően én is kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy lehetőség szerint minél gyorsabban tárgyalják meg a javaslatokat, és tegyék lehetővé, hogy a végső döntés megszülessen.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu