LEZSÁK SÁNDOR (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Font Sándor képviselőtársam a Gyümölcspálinka-főzők Országos Egyesületének az elnöke, és gondolom, nemcsak ilyen minőségben, de a szakmát is értő képviselő, aki szakmai érvelését miután elmondta - figyeltem államtitkár urat -, úgy tűnik számomra, hogy igazán nem győzte meg. Nyilván a matematika győzi meg az államtitkár urat. Akkor egy egyszerű matematikai, összeadási művelet: 808 meg 1100, az 1908 köztisztviselő. Ennyivel kevesebb adó- és vámügyi köztisztviselővel kellene teljesíteni 2004 májusától a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásáról szóló uniós követelményeket, mivel ennyi foglalkoztatottat bocsát el ezekben a hetekben a kormányzat döntése alapján az APEH és a VPOP együttvéve. Ismétlem tehát, közel 2 ezer, jövedéki adóban és vámügyekben képzett dolgozóval csökkenne a mai létszám, miközben a mainál bonyolultabb uniós szabályokat kellene betartatnunk.

Elég, ha csak a törvénytervezetet előterjesztő államtitkár úr szavait idézem, miszerint “az Unión belüli termékforgalomra befizetendő adózási, eljárási, bizonylatolási szabályok jelentik a legnagyobb léptékű új rendelkezéseketö. A mai kiinduló személyi feltételek önmagukban már kedvezőtlenek a most tárgyalt törvény-előterjesztés sikeres végrehajtása szemszögéből.

Tisztelt Ház! Választókerületem olyan kedvezőtlen adottságú, jobbára homokos területen fekszik, ahol a szárazságot, a csapadékhiányt legjobban tűrő homoki szőlő biztosítja nagyon sok család számára a megélhetést. Itt próbálom megerősíteni Font Sándor képviselőtársam előbb elmondott gondolatát, és az államtitkár úr figyelmébe ajánlani. Ugyanis indoklásul elég, ha kimondom azoknak a településeknek a nevét, ahol a kis jövedelműek számára is elérhető homoki borokat termelnek, mint például Jakabszálláson, Ágasegyházán, Helvécián vagy éppen Bugacon. Nos, az itt élő termelők már szembesültek a bor jövedéki adójának a jelentős, 50 százalékos megemelésével az elmúlt két hónap költségvetési vitái során. A sors most úgy hozta, hogy az alig egy hónapja kihirdetett törvény szakaszai ismét változnak vagy változhatnak, emiatt ismét felvetődik ennek az adónak az értelmetlensége. És erős az értetlenség is: miért hozza a kormány szándékosan hátrányos helyzetbe a kistermelőket az Unió piacán? A legtöbb uniós országban ugyanis - elhangzott ez is már - nulla mértékű a boradó mértéke, egyedül Franciaországban van némi boradó, de ennek az összegnek a borszakma a valódi haszonélvezője. Ha már a boradó magyar gazdákra hátrányos mértékén nem akar változtatni a kormány, akkor legalább arról gondoskodjon, hogy ez az adótömeg valamilyen formában kerüljön vissza a bortermelőkhöz, s ehhez nyilván garanciára is szükség van.

Ismétlem, hogy nagyon terméketlen, két-három aranykoronás földön gazdálkodnak a homoki bortermelők. Minden terméket hasznosítanak, még a bor feldolgozása során visszamaradt törkölyt is. Számukra rendkívül nagy csapás lenne, ha a jövőben megszűnne a törköly bérfőzési lehetősége. A jelenlegi előterjesztésben ugyanis az a definíció szerepel, miszerint a bérfőzető az a 18. életévét betöltött természetes személy, aki saját termesztésű gyümölcsből vagy gyümölcsből származó alapanyagból állíttat elő bérfőzött pálinkát. Eddig a hazai szakma mind a földterület vonatkozásában megkülönböztette a szőlő- és a gyümölcsterületet, mind a foglalkoztatottak szemszögéből különbséget tett a szőlő- és gyümölcstermelő között, mind a végtermék szemszögéből megkülönböztette a szőlőt és a gyümölcsöt. A mai értelmezés szerint tehát az előterjesztés kizárja a bérfőzetés lehetőségéből a szőlőtermelőket, kizárja a törkölyt mint a bérfőzetés keretében feldolgozható alapanyagot. Ismerve a nagyon takarékos, minden hasznosítható termény kidobásától eddig irtózó homokhátsági népet, szinte biztosra lehet venni a zugfőzés elterjedését, s ebben megerősített Font Sándor érvelése is. S ennek a magatartásnak a hallgatólagos lakossági támogatása is meg fog jelenni.

Semmi nem kényszerít minket az eddigi bérfőzés kereteinek a jelentős csökkentésére, senki nem hinné nekem, hogy az Unió minket erre kényszerít. Vagy ha igen, miért nem fedte fel a kormányzat ezeket a kötelezettségeket az uniós választás előtt? Miért hallgatta el?

Ebben a formában a szőlősgazdák elemi érdekeit követve csak a törvényjavaslat határozott elutasítása mellett dönthetünk.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu