DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Ismeretes ennek a törvényjavaslatnak az előtörténete, mint ahogy ismeretes az is, hogy a törvényjavaslat korábbi formájával a parlament múlt hónap 3-án fiaskót vallott. Azt követően, mint azt hallottuk, négypárti egyeztetések folytatására került sor, és ez eredményt hozott. Ennek az eredménynek a következtében tárgyalhatjuk most ezt a törvényjavaslatot az elfogadás reményében. Abból kiindulva, hogy a négypárti egyeztetés ilyen eredményre vezetett, és hogy a négypárti egyeztetés során született megállapodást a kormány is magáévá tette, és maga terjesztette elénk előterjesztőként ezt a törvényjavaslatot, úgy gondolom, hogy nem lenne szerencsés, ha most fölelevenítenénk a törvényjavaslat előbb említett előtörténetének az egyes mozzanatait, különösen arról folytatnánk vitát, hogy kit és miként terhelt a felelősség azért, hogy november 3-án a korábbi formájában a törvényjavaslat megbukott.

Ezért én ettől eltekintek, azonban Szent-Iványi István képviselő úr hozzászólása kapcsán arra mindenképpen szeretnék utalni, hogy az általa felvetett kérdéseket a törvényjavaslat korábbi formájának a megvitatása során részletesen érintettük, és akkor volt alkalmunk kifejteni a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség álláspontját is. Én a vitának ebben a fázisában, amiben most állunk, nem kívánom ezeket az érveket ismételten előadni, és ezekkel hosszasan és részletesen foglalkozni, és ha esetlegesen további felszólalások ezt nem kényszerítik ki, akkor erre a részünkről nem is fog most sor kerülni.

Két momentumra szeretnék csupán röviden reflektálni. Szent-Iványi István arra utalt, hogy a külképviseleteken történő választás módja, az, hogy külképviseleteken szavazatszámláló bizottságokat állítunk föl, a köztisztviselőkkel szembeni bizalmatlanság. Képviselő úr, én azt szeretném figyelmébe ajánlani, hogy Magyarországon a választásokat egyetlenegy törvény sem bízza a köztisztviselőkre. Vannak országok, ahol vannak ilyen megoldások, de Magyarországon a Nemzeti Kerekasztal-tárgyalásokon 1989-ben abban egyeztek meg a politikai pártok, többek között a Szabad Demokraták Szövetsége is, hogy nem a közigazgatás és nem a köztisztviselők fogják a választásokat lebonyolítani.

Ha képviselő úr megnézi az országgyűlési választásokról szóló törvényt, a helyhatósági választásokról szóló törvényt, a népszavazásra vonatkozó szabályokat és még sorolhatnám, akkor sehol nem fog találni olyan megoldást, hogy köztisztviselőkre lenne bízva a választás tényleges levezénylése, értve itt különösen a szavazatok számlálását és az eredmény kimondását. Nem köztisztviselőkkel szembeni bizalmatlanság kérdése ez, hanem egy adott modell kérdése, legfeljebb ehhez még annyit kell feltétlenül hozzátenni, hogy különösen elfogadhatatlan olyan megoldás választása, ahol a hatalomnak kiszolgáltatott köztisztviselő kezébe lenne letéve a választás. Nem abból az okból, képviselő úr, mert nem bízunk az egyes emberek, az egyes köztisztviselők becsületében, hanem jogállami megoldással összeegyeztethetetlennek tartjuk azt, hogy olyan helyzetben lévő emberekre legyen bízva a választás, akiknek az egzisztenciális sorsa fölött a kormányhatalom kénye-kedve szerint rendelkezhet. Márpedig a korábbi törvényjavaslat ezt a megoldást vetette föl, legalábbis első változatában. Nos, ennyit képviselő úr egyik észrevételére.

A másik pedig ezeknek a bizottságoknak az összetétele. Képviselő úr, nem pártok delegáltjaiból áll ez a bizottság, legalábbis a választott tagokat illetően, azokat a tagokat illetően, akik az Országgyűlés bizalmából majd mintegy a bizottság úgymond kötelező részét alkotni fogják. Igaz ugyan, hogy a törvény lehetővé teszi a pártok számára is, akik listát állítanak, jelöltek, pontosabban, megbízottak delegálását ezekbe a bizottságokba, a törvényjavaslat azonban teljesen világossá és egyértelművé teszi, hogy ezeknek a külföldre utaztatására csak pártpénzen kerülhet sor.

Persze, értem én képviselő úr logikáját, képviselő úr azt mondja, hogy a megbízott tagok is pártok jelöltjei. Valóban jelölnek erre a pártok, de az Országos Választási Bizottság sorsolással fogja kialakítani azt a kört, akik ezek közé bekerülnek, és képviselő úr arra még mindig nem tudott választ adni, hogy ha nem bízható a hatalomtól függő köztisztviselőkre a választások lebonyolítása, és ha más megoldás nem járható, akkor vajon kinek a kezébe tenné le képviselő úr külföldön a választások lebonyolítását. Mielőtt a számítógépes megoldást mondaná, szeretném elmondani, hogy az sem váltja ki a bizottságokat. Ha választani akarunk külföldön, akkor valamilyen megoldásra kell jutnunk, és úgy gondolom, hogy az a négypárti megegyezés, amit itt most a kormány magáévá tett, egy elfogadható, korrekt megoldást tartalmaz ebben a kérdésben.

Az egyébként, azt gondolom, megint csak természetes követelmény, megint csak a Nemzeti Kerekasztal-tárgyalásokon kialkudott, az önök pártja, az SZDSZ által is kialkudott követelmény, hogy a pártoknak a választásokat lebonyolító bizottságok összetételének kialakítására valamiféle befolyásuk van. Ez egy alapvető, az összes választási formákon áthúzódó modell és megoldás, tehát, képviselő úr, az egész választási rendszer alapelvét és felépítésének princípiumát tagadja, ha ezt a megoldást ilyen értelemben, ilyen formában és ilyen tartalommal vonja kétségbe, ahogy ezt tette.

Tisztelt Képviselőtársaim! Hadd térjek vissza arra, amit, azt hiszem, itt most üdvözölnünk kell, hogy a kormány elénk terjesztett egy olyan törvényjavaslatot, amely a négy párt egyetértését tükrözi, ezért itt a plenáris ülésen is megerősítem azt, amit már a bizottságban is elmondottam, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség támogatja a kormány törvényjavaslatát.

(20.30)

Néhány apró kodifikációs hibát még találtunk ezen a javaslaton, és teljes egyetértéssel ma az alkotmányügyi bizottságban ennek a kiküszöbölésére módosító javaslatot terjesztett elő az alkotmányügyi bizottság, tehát módosító javaslatot fogadtunk el; kizárólag ez az oka annak, hogy ma nem kerül sor a végszavazásra, hanem ez el fog tolódni, azonban számításunk és akaratunk szerint a jövő héten e törvényjavaslat elfogadásának nem lesz akadálya.

Még egy megjegyzést szeretnék tenni: az indokolás néhány ponton nem harmonizál a normaszöveggel, ennek az oka az, hogy amikor újabb formában benyújtották a törvényjavaslatot, akkor ezt talán nem tekintette át a kormány elég körültekintéssel, tudniillik az indokolásban szerepel olyan kitétel, hogy a törvényjavaslat az ügyészségi törvényt is érinti. Ez közben nincs már így, mert egy korábbi változatban valóban szó volt az ügyészségi törvény módosításáról, ebben a változatban azonban ez már nem szerepel. Erre azért kell hogy rámutassak, mert ugyan az indoklásnak természetesen kötőereje nincs, de általánosságban az indoklást a jogalkalmazók figyelembe szokták venni mint a jogalkotói szándék hiteles forrását. Ezt ennél a törvényjavaslatnál csak bizonyos fenntartással lehet majd a továbbiakban megtenni.

Egészében véve, tisztelt képviselőtársaim, tisztelt Országgyűlés, csak megismételni tudom, üdvözöljük, hogy sikerült a vitatott kérdésekben megállapodásra jutnunk, megelégedéssel fogadjuk, hogy a kormány ennek a megállapodásnak megfelelő és ehhez hű törvényjavaslatot terjesztett elő, és az itt említett hibák kijavítása után a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség ezt a törvényjavaslatot támogatni fogja, meg fogja szavazni. Így a magam és a frakció nevében a tisztelt képviselőtársaimnak a törvényjavaslatot elfogadásra ajánlom.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps.)

Forrás: parlament.hu