HEGYI GYULA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Úgy érzem, hogy előterjesztőként erkölcsi kötelességem részt venni a vitában akkor is, ha módosító indítványt beadó képviselők, többek között azok az ellenzéki képviselők, akik a bizottsági ülésen olyan hevesen érveltek a módosításaik mellett, valamilyen ok miatt nem jelentek meg a parlament plenáris ülésén, amikor erről a fontos témáról beszélünk.

Ilyen értelemben elnök úron és a jelen lévő képviselőkön túl a közvéleményt is szeretném tájékoztatni, hogy valóban - a nagy társadalmi nyomásnak megfelelően - előterjesztőként javasoljuk, hogy az állatkínzás tilalma és szankcionálása kerüljön bele a büntető törvénykönyvbe. Ehhez a még decemberben tárgyalt indítványunkhoz nyújtottak be négy módosító indítványt képviselőtársaink.

Az 1. pont alatt jelölt módosító indítványban Szitka Péter szocialista képviselő azt javasolja, hogy az állatkísérletek tilalmazása és szankcionálása is kerüljön be a büntető törvénykönyv módosításába. Ezzel kapcsolatban az a véleményünk, hogy az állatok indokolatlan bántalmazása, az állatok maradandó egészségkárosodást okozó bántalmazása önmagában tárgya ennek az új törvényjavaslatnak. Ehhez képest a tiltott állatkísérletek beemelése nem javítana semmit a normaszövegen, másfelől viszont újabb értelmezést igényelne a törvényben, és még bonyolultabbá tenné a szabályozást, nem beszélve arról, hogy az állatvédelmi törvény részletesen szabályozza már az állatkísérletek tilalmát.

A 2. pontban Szitka Péter képviselőtársam elsősorban az állatpornográfiát, az állatokkal való pornográf felvételek készítését szeretné tilalmazni módosító indítványában. Úgy ítéljük meg azonban, hogy az a szabályozási mód, amit a szövegben választott, a büntetőjog szigorú szabályainak nem felel meg. A Btk. módosítása mindenképpen nagy szakértelmet érdemel, és azt gondoljuk, hogy ebben a formában ez a módosító indítvány nem elfogadható. Amennyiben a képviselő úr vagy valaki más olyan kapcsolódó módosító indítványt készít, amely büntetőjogilag, szakmailag megfelelő, akkor azt kapcsolódó módosító indítványként befogadjuk.

A legnagyobb fajsúlyú módosító indítványt két fideszes képviselőtársam, Gyapay Zoltán és Parragh Dénes nyújtotta be. Őszintén sajnálom, hogy nincsenek itt; ha itt lennének, akkor feltehetően komoly vitát tudnánk folytatni mindarról, amit javasoltak. A mi Btk.-módosításunk azt mondja, hogy aki állattartóként vagy más módon gerinces állatot indokolatlanul bántalmaz, az állatkínzás vétségét követi el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel sújtható. A két fideszes képviselő úr a szabadságvesztés felső határát egy esztendőre csökkentené. Szeretném elmondani, hogy amikor az előző ciklusban még Szili Katalin akkori alelnök asszonnyal, jelenleg a Ház elnökével együtt benyújtottuk az első törvényjavaslatot az állatkínzás szankcionálására, akkor mi még három évben gondolkodtunk mint felső határban. Elfogadjuk azokat a büntetőjogászi érveket, hogy a garázdaság esetében is két esztendő a felső határ, más hasonló esetekben is, és ezért levittük két évre ezt a felső határt.

(13.40)

Ennek az egy évre való leszállítását azonban, amit a fideszes képviselők javasolnak, már semmiképp sem tudnánk elfogadni, hiszen akkor lényegében komolytalanná válna ennek az új intézménynek, az állatkínzás Btk.-szankcionálásának a lényege. Szeretném egyébként elmondani: büntetőjogászok tudják, hogy olyan esetben, amikor alsó határ nincs megjelölve, tehát jelen esetben nullától két évig terjedő szabadságvesztés szabható ki, akkor a bírói gyakorlat a legrövidebb szabadságvesztést két hónapban szokta megítélni. Itt nincs alsó határ, közérdekű munka, pénzbüntetés is alternatív büntetésként elfogadható. Nyilvánvaló, hogy a két év csak a legsúlyosabb visszaeső esetekben lesz kiszabva a bírói gyakorlat által, tehát nem javasoljuk ennek a módosítónak az elfogadását. Hozzátenném egyébként érdekességként, hogy miközben fideszes képviselők csökkentenék a szabadságvesztés hatályát, közben különböző polgári köröktől leveleket kaptunk, amelyek három-négy évre emelnék föl ugyanennek a büntethetőségnek, a kiszabható szabadságvesztésnek a tartalmát. Mi azt gondoljuk, hogy a nullától két év egy olyan kompromisszum, amely pontosan megfelel az ügy súlyának, és ha teljesen súlytalan szankciók lennének a Btk.-ban, akkor az a társadalmi nyomás, az a társadalmi mozgalom, amely kiharcolta nálunk, a parlamentnél azt, hogy az állatkínzás tilalma kerüljön be a büntető törvénykönyvbe, lényegében értelmét vesztené vagy felvizeződne.

A 4. pontban ugyancsak Gyapay Zoltán és ezúttal Tóth István fideszes képviselők azt javasolják, hogy az orvvadászatra és orvhalászatra vonatkozó minden utalás kerüljön ki a törvényből, mondván, hogy az állatkínzás egy dolog, és az orvhalászat, orvvadászat kérdését más paragrafus alatt, más törvényhelyen kellene rendezni. Ezzel kapcsolatban az előterjesztők nevében tudom mondani - ez talán egy dodonai válasz, de két héten belül fog csak sor kerülni a parlamenti módosító indítványokról történő szavazásra -, hogy értjük a képviselők felvetését, mi is úgy látjuk, hogy az orvhalászat és az orvvadászat kérdése bizonyos tekintetben elüt az állatkínzás esetétől, és ezért ebben az esetben nem valamifajta kormánypárti túlzott lojalitásból vagy önálló vélemény hiányában, de valóban konzultálni szeretnénk még az Igazságügyi Minisztérium szakértőivel és más jogi szakértőkkel, hogy végül is eldöntsük azt, hogy ebben a törvényi módosításban helye van-e az orvvadászat és az orvhalászat két évig terjedő szabadságvesztéssel tilalmazásának, vagy pedig ezt a kérdést más helyen rendezzük, akár vadászati és halászati törvényben, akár pedig majd az új büntető törvénykönyv megalkotásánál, hiszen közismert a sajtónyilatkozatokból legalábbis, hogy egy teljesen új büntető törvénykönyv készül.

Tudomásom van még arról is, és erről többet nem lesz módom a plenáris ülés előtt beszélni, tehát most kell megtennem, hogy kapcsolódó módosító indítványok is születtek már. Ezek nem tárgyai a mai vitának, ezért elnök úr figyelmét vagy engedélyét kihasználva röviden szólnék azokról a kapcsolódó módosító indítványokról, amelyekről többet ebben a Házban nem tudunk tárgyalni.

Úgy ítéltük meg, hogy Pettkó András képviselő úr - látom, jelentkezett is, nyilván szólni fog - kapcsolódó módosító indítványai jó szándékúak és nemes célt szolgálnak, de a mi véleményünk szerint büntetőjogilag nem megfelelően pontosak, márpedig a büntető törvénykönyv egyéni indítványokkal csak akkor módosítható, ha teljesen biztosak vagyunk benne, hogy szigorúan megfelel a büntetőjog alapelveinek. Nem szeretnénk ezt a törvényjavaslatot az Alkotmánybíróságon látni, de ha ott látnánk is, nem szeretnénk azt, hogy visszakerüljön a Ház elé. Ezért csak olyan paragrafusokat támogatunk előterjesztőként, amelyekről biztosak vagyunk, hogy kiállnak mindenféle alkotmányossági próbát.

Köszönöm, elnök úr, tisztelt figyelmüket.

Forrás: parlament.hu