NÓGRÁDI ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Felelősen a gazdaságról - szól a mai jelmondat, és azt hiszem, minden felelősen gondolkodó közszereplőnek ezzel a stílusirányzattal egyet kell értenie. Felelősen a gazdaságról, de ezzel együtt felelősen a kormányzat politikájáról is, gazdaságélénkítésre vonatkozó politikájáról; s ezzel együtt felelősen az önkormányzatokról is, az önkormányzatokat érintő politikáról is, hiszen meggyőződésem szerint a kormányzat egyik legfontosabb gazdaságfejlesztési partnere maguk az önkormányzatok, akik rengeteget tehetnek helyi eszközeik bevonásával és segítségével annak érdekében, hogy a gazdaság mikroklimatikus viszonyai javuljanak. Természetesen ehhez az kell, hogy az önkormányzati rendszer önmaga is működőképes legyen, az önkormányzati rendszer önmaga is képes legyen eszközöket mozgósítani.

Nos, az Állami Számvevőszék véleménye szerint a mai 47,6 százalékos önkormányzati forráshiány mellett ez nem lesz könnyű, és ez a komoly önkormányzati forráshiány ugyanúgy nehezíti és súlyosbítja a költségvetési rendszer hiányát, mint a központi költségvetés hiánya. A helyi kezdeményezések jelentősége a gazdaságfejlesztésben különösen akkor nagyon fontos, ha azt tapasztaljuk, hogy a kormányzati gazdaságfejlesztés ötlettelen, eszköztelen és akarat nélküli. Ebben az esetben nem marad más, mint a helyi kezdeményezések, a helyi gazdaságfejlesztési programok, amelyekben az önkormányzati eszközök oly nagy jelentőséggel bírnak.

Hadd mondjak egy példát: Szegeden a gazdaság évente két gyárral megy tönkre. Az elmúlt évben 1200 munkahely szűnt meg csak Szegeden, a gazdaság stagnál, sőt visszafejlődik, lassan azt lehet mondani, hogy nincs termelő, gazdasági infrastruktúra Szeged városában. Alig néhány tíz kilométerrel odébb, Temesvárott 12 százalékos gazdasági növekedés, tartósan 3 százalék alatti munkanélküliség, és ott sincs autópálya-fejlesztés, pusztán helyi kezdeményezések vannak, tisztelt Szekeres államtitkár úr, és a helyi kezdeményezéseknek van némi kormányzati támogatása is. Ennyit tehát arról, hogy az önkormányzati politika és az önkormányzati eszközök mennyit tudnak segíteni a gazdaság élénkítésében.

Nem segíti az önkormányzati helyzetet az sem, hogy az önkormányzati vagyon, amelynek célszerű és okszerű használata oly sokat tehet a kis- és középvállalkozások érdekében, ma már szinte teljesen eltűnt. A 40 százalékos gázáremelés, a villamosáram-emelés, az áfaemelések olyan mértékben sújtják az önkormányzatokat, hogy képtelenek ma már eszközeik megtartására, képtelenek eszközeik karbantartására, de leginkább képtelenek arra, hogy ezeket az eszközöket, vagyontárgyaikat, amelyeknek, még egyszer mondom, óriási jelentősége van, gazdaságfejlesztési célokra tudják használni. De a legsúlyosabb érv, amely sújtja a gazdaságot az önkormányzatok szempontjából, az a gazdasági, gazdálkodási önállóság elvesztése. A Medgyessy-kormány idején fordult az elő először, hogy a központi költségvetés, rátelepedve a helyi bevételekre, szinte eszköztelenné tette a helyi hatóságokat. Az iparűzési adóprés és a többi adóprés tovább nem préselhető.

Csak szeretném önöket emlékeztetni, hogy az önkormányzati forráshiány miatt a bevezetett ökoadók, a megemelt építményadók, a vállalkozók kommunális adója, az iparűzési adó teljes mértékű kiterjesztése, a megemelt, drasztikusan megemelt idegenforgalmi adó és az emögött lévő szabályozások éppúgy rontják a gazdálkodás versenyképességét, a kis- és középvállalkozások versenyképességét, mint az önök által megemelt egyéb központi közterhek. Ez nem gazdaságfejlesztés, és nem gazdaságélénkítést szolgáló eszközrendszer.

A második legnagyobb probléma a gazdálkodási önállóság elvesztésével abból adódik, hogy nem teremtődnek meg azok az önerők az önkormányzatoknál, amivel európai uniós, akár hazai pályázatokban olyan fejlesztéseket valósíthatunk meg, melyekkel segíthetjük a kisvállalkozásokat. Nagyon sok polgármester volt kénytelen tétlenül és tehetetlenül nézni, hogyan mennek tönkre egyébként prosperáló kis- és közepes vállalkozások, üzemek és üzletek zárnak be, mert nem tudtuk azokat az infrastrukturális fejlesztéseket biztosítani akár környezetvédelmi, akár egyéb szempontból, amivel megfelelhettek volna a megszigorodott telephely-engedélyezési eljárásoknak. Ez a gazdaságfejlesztés csődje, és ez a gazdaságélénkítés csődje helyi szinten.

Nem tudjuk a 150-170 milliárd forintos európai uniós forrásokat megszerezni akkor, ha a minimális 10 százalékos, 15-17 milliárd forintos önerő nem áll rendelkezésre, és ebből nem tudunk az Európai Unió elvárásainak megfelelően olyan infrastruktúrát fejleszteni, amely lehetőséget teremt helyi vállalkozások megerősödésének. De ami a legkatasztrofálisabb: elérkeztünk abba a helyzetbe, és elértük azt a státust, hogy a csatlakozni kívánó országok közül Magyarország az egyedüli, amely adóztatja az európai uniós forrásokat. Önök megtiltották az európai uniós források után az áfa visszaigényelhetőségének a lehetőségét, ezzel nagymértékben rontották egyrészt azoknak a versenyképességét, akik ezekben a forrásokban indulni kívánnak, nagymértékben rontották az ország esélyeit, hogy vállalkozások, kis- és középvállalkozások vagy nagyobb vállalkozások megszerezzék ezeket a forrásokat.

Ma már tömegével vonulnak ki az országból olyan befektetők, akik ezen európai források segítségével szerettek volna telephelyet teremteni és munkahelyet teremteni az országban, de a megnövekedett áfaterhelés miatt ezt már nem tartják kivitelezhetőnek. Veres János államtitkár úr még ma is adós az elmúlt évben jogtalanul kivetett SAPARD-áfákkal, ígérete ellenére és László Csaba miniszter úr ígérete ellenére továbbra sem kaptuk vissza azokat az áfatartalmakat, amelyeket pályázati kiírással szemben vetettek ki gazdálkodókra és önkormányzatokra, és tették és teszik lehetetlenné ma is a SAPARD-források igénybevételét. Azok a programok, amelyekben a szektorok együttműködése, a közszektor és a magánszektor együttműködése érvényesülhet, pont a Draskovics-csomag működése kapcsán válhat kétségessé, hiszen a Belügyminisztériumtól 8 milliárd forint, az önkormányzati támogatásból 10 milliárd forint kerül elvonásra. Ezek így nem fognak működni.

A nagymértékben megkurtított lakásépítési, lakástámogatási programok egy teljes építőipart tettek tönkre, egy teljes mélyépítőipar zuhant a teljesítőképességének a határára. Egyetlenegy szektor volt képes extraprofitra, a bankszektor, az a banki szféra, aki többek között az önkormányzati hiteleken is és az önkormányzati fejlesztési hiteleken is extraprofitot tudott képezni, hiszen a kormányzati költségvetési politika következtében működőképességük fenntartásához nagymértékben szükség volt a különböző banki hitelekre. A lecsökkentett Munkaerő-piaci Alap, a reálértékben csökkenő területfejlesztési pénzeszközök, a 60 százalékkal csökkentett turisztikai pénzeszközök és a beruházások nagymértékű visszaesése mind-mind helyi szinten is, a helyi gazdaság szintjén is óriási problémát jelentettek.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az önkormányzatok megrendelők, fogyasztók és gazdaságfejlesztő intézmények is egyben, nélkülük nem lehet felelősen beszélni gazdaságfejlesztésről és gazdaságpolitikáról, csak egy alapjaiban megroppantott önkormányzati rendszerrel nem lehet komolyan gazdaságfejlesztési eszközöket mozgósítani.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu