SZABÓ LAJOS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Képviselőtársaim! Egyetértek Varga Mihály képviselőtársammal abban, hogy ez a vitanap valóban jó alkalom arra, hogy megálljunk kicsit, nézzünk szembe a történésekkel, vonjuk le a tanulságokat, és határozzuk meg a teendőket. Ha ebbe az irányba mennek a dolgok, akkor itt ma minden rendben lesz, mint ahogy, úgy néz ki, a magyar gazdaságban is kezd abba az irányba menni a dolog, hogy nagyjából rendben legyen.

Nézzük meg, hogy mik azok a tények, amelyekkel szembe kell nézni! A költségvetési hiány a 2002. évi kiugróan magas értékhez képest a 2003. év végére jelentősen csökkent, de nem a tervezett mértékben, és önmagához képest még mindig magas. Ezért tesszük meg azokat az intézkedéseket, amelyekre a mai napokban, hetekben készül a kormány. Ezen túlmenően azonban el kell mondani, hogy teljesültek a költségvetés-politika fő célkitűzései, így a jogszabályban előírt ütemben növekedtek a nyugdíjak, a szociális ellátások, növekedett az oktatás, a szakképzés támogatása, és több pénz jutott a vidékfejlesztésre és az agrártámogatásokra is.

A második dolog a fizetési mérleg hiánya, ami itt már elhangzott. A fizetési mérleg hiánya jelentősen meghaladta a 2002. évit, fontos jelzés azonban, hogy a hiánynövekedés az év utolsó szakaszában lassult, és hogy ebben az időszakban már az év egészében az importnak az exportét jóval meghaladó növekedése mögött nemcsak a fogyasztás, hanem az export, a beruházás emelkedésének előkészítése is szerepet játszott. Nagyon egyetértek Kuncze Gáborral abban, hogy ezeknél az abszolút számoknál a tendenciák jóval többet mutatnak.

Nézzük akkor a gazdaságot, amiről a mai vitanap szól! Elmondhatjuk, hogy a magyar gazdaság visszatért a hosszú távú fenntartható növekedést biztosító export- és beruházásvezérelt fejlődési pályára. A növekedés 2003-ban a 2002. évi 3,5 százalékról 3 százalék körülire lassult, de az ütem mérséklődése elsősorban az első félévben volt jellemző, július óta számos jel mutat arra, hogy a gazdaság túljutott a mélyponton. Többek között erre utal az, amiről a legnagyobb ellenzéki párt vezérszónoka is beszélt, hogy az áruexport az első félévi alig 2 százalékos növekedés után a július-novemberi időszakban már több mint 14 százalékkal emelkedett. A beruházások az első félévi stagnálás után már 4,5 százalékkal emelkedtek a harmadik negyedévben. A gazdasági növekedés gyorsulásához elengedhetetlenül szükséges feldolgozóipari beruházások a 2002. évi 10 százalékos csökkenés után, a tavaly első félévi 4 százalékos növekedés után a harmadik negyedévben már rendkívül erőteljesen, 27 százalékkal bővültek. E változások mögött a vállalkozási beruházások jelentős élénkülése húzódik meg. A pozitív jeleket erősíti az ipari termelés alakulásában látható kedvező fordulat. A 2002. évi 2,8 százalékos növekedés után a fejlődés üteme az egész év során emelkedő volt, és éves átlagban várhatóan eléri az 5,5 százalékot.

A foglalkoztatás, amiről beszéltünk: a javuló termelés egyre kedvezőbb foglalkoztatási helyzetet is eredményezett, a vállalati szektorban a foglalkoztatottak száma az év második felében már közel 1 százalékkal bővült.

Az ellenzéki képviselők a kétpercesek során megemlítették, hogy a költségvetés összeállítása a mindenkori kormány felelőssége és feladata. Ez így van. Nézzük akkor meg, hogy mit tettünk az adó- és költségvetési törvények összeállításakor és elfogadásakor a gazdaság érdekében az elmúlt évben, amikor a 2004-es költségvetést fogadtuk el; mit tettünk a beruházások ösztönzése terén, a foglalkoztatás támogatása terén, az adminisztráció mérséklése terén, a vállalkozói adóterhek csökkentése terén.

Beruházások fejlesztése. A teljesség igénye nélkül, felsorolásként. Kedvezőbb szabályok kerültek bevezetésre a fejlesztési adókedvezményeknél. Az igénybevétel értékhatára 10 milliárdról 3 milliárd forintra csökkent, hátrányos helyzetű térségeknél 3 milliárdról 1 milliárd forintra. A létszámnövelési feltétel 500 főről 200 főre csökkent, míg a hátrányos helyzetű térségekben ez 100 fő. Önöknek is lehetőségük lett volna egy kedvezőbb gazdasági helyzetben mindezeket meglépni, nem tették - mi megtettük.

2004-ben adómentes fejlesztési tartalékként már az adózás előtti nyereség 25 százaléka tartalékolható. Aki gazdaságban dolgozik, nagyon jól tudja, hogy ez mit jelent fejlesztés terén. 2004-től a középvállalkozások is igénybe vehetik az új beruházásokhoz korábban csak a mikro- és kisvállalkozásoknak biztosított adóalap-kedvezményt.

A kisvállalkozásoknak, a legkisebbeknek adott kedvezmények. A kisvállalkozások beruházási hiteleihez kapcsolódó, a kamat 40 százalékát érintő adókedvezmény felső határa 5 millióról 6 millióra emelkedik.

A foglalkoztatás támogatása. A csökkent munkaképességűek foglalkoztatásának támogatását kiemelten kezelte a kormány a rehabilitációs hozzájárulás mértékében is. Támogattuk a szakképző iskolai tanulók utáni kedvezmény adásával az ő foglalkoztatásukat. A gyesen, gyeten lévők, az 50 éven felüli munkanélküliek esetén, akik a legrászorultabbak, a legjobban kitettek a piaci hatásoknak, nem kell megfizetni a tételes egészségügyi hozzájárulást.

És még az adminisztráció mérséklése, az egyablakos ügyintézés, az eva kiterjesztése vagy éppen a vállalkozói adóterhek csökkentése; a társasági adó 16-ról 18-ra változása, a keletkező veszteség korlátlan ideig történő elhatárolása, vagy a megfizetett iparűzési adó 25 százaléka a társasági adó alapjából levonható.

A teljesség igénye nélkül ennyit tettünk. Tudjuk, hogy minden költségvetésnél, minden adótörvénynél lehet jobbat tenni. A kormánypárti képviselők szavazataikkal így kívánták támogatni, hogy 2004-ben a gazdaságban 2003-ban elindult jó folyamatok folytatódni tudjanak.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu