BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Asszony! Az elmúlt évek során már többször hoztam szóba az özvegyi nyugdíjak kérdését, egészen pontosan azt a kérdést, hogy miért is tesz különbséget a hatályos jogi szabályozás özvegy és özvegy között, szerintem indokolatlanul és igazságtalanul.

Arról van szó, hogy az özvegyeknek van egy köre, aki nem kap özvegyi nyugdíjat, tehát mintha lennének első osztályú özvegyek, akik kapnak ilyen támogatást, és másodosztályúak, akiknek ez nem jár. Ezt az ellentmondásos helyzetet a társadalombiztosításról szóló törvényünk a feléledési idő fogalmán keresztül keletkezteti. Ez azt jelenti egészen pontosan, hogy amennyiben az illető személy nyugdíjba vonulása előtt több mint tíz évvel vesztette el házastársát, nem jogosult az özvegyi nyugdíjra. Úgy gondolom, hogy ez indokolatlan és igazságtalan, hiszen nem arról van szó, hogy ezek az özvegyek újból házasságot kötöttek volna - aki újból házasságot köt, az természetes, hogy elveszíti ezt a jogosultságot -, hanem olyan asszonyokról van szó többségükben, akik fiatalon, illetve középkorúan özvegyültek meg, élték le egyedül az egész életüket, nevelték föl adott esetben egyedül a gyermeküket.

(16.20)

Következésképpen indokoltnak tartanám, ha ez a megkülönböztetés eltűnne a jogi szabályozásból, hiszen ez nincs az uniós gyakorlatban sem.

Ezért kérdezem államtitkár asszonyt: miként vélekedik erről a problémáról, szándékozik-e törvényt módosítani azért, hogy a korán megözvegyültek is kaphassanak özvegyi nyugdíjat?

Tisztelettel várom válaszát. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu