LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Szeretnék egy-két dolgot másképp látni, mint ahogy itt többen elmondták. Maximálisan egyetértek azzal, hogy a borvidékeket át kell nézni, de nem biztos, hogy a borrégiók jók. Hiszen vannak olyan elképzelések, amelyek - legalábbis a mi borvidékünkön - kivitelezhetetlennek tűnnek, hiszen hiába a Balaton környékén élünk, hiába beszélgetünk itt Balaton-régióról, de egészen más környezetben vannak ezek a borvidékek, más talajtípussal, más típusú éghajlattal rendelkeznek, egész más bort termelnek ezek a részek, és én úgy gondolom, hogy azért ez eléggé átgondolandó. Most ezen nem szeretnék új vitát nyitni, mert már elég régóta megy ez a bortörvény.

De elhangzott is, és nagyon sokan védik, és a négypárti egyeztetésen is mindenki egyetértett vele, aki ott volt, hogy Tokajt ki kell emelni, Tokajnak a nevét, a tokaji aszút külön kell kezelni. Én szeretném azért egy-két momentumra felhívni a figyelmet: aszúképződés nemcsak Tokajban volt az elmúlt évszázadok során, hanem Magyarország több borvidékén is. Igaz, hogy a szocialista rendszer építése közben a nagyüzemek felváltották a régi, hagyományos szőlőtermesztést, és akkor ez az aszúképződés ezeken a területeken visszaesett, ilyen például Badacsony, Mór térsége vagy akár még a Somló is.

De az elmúlt években, ahogy a rendszerváltás után a hagyományos szőlőtermesztés újra erőre kapott, ezeken a területeken újra megjelentek az aszúképződéshez megfelelő fajták a megfelelő dűlőkön, és itt újra több kistermelő elkezdte az aszúszőlőt termeszteni, illetve aszúbort készíteni. Ezek hatósági engedéllyel ellátott, forgalmazott borok, tehát igazolva van az, hogy nemcsak Tokajban aszúsodhat a szőlő. Tudom, hogy a tokaji bortermelők ezért engem most megköveznének, de én úgy gondolom, hogy az említett borvidékeken található szőlőtermelőket és bort előállítókat nem szabad megfosztani attól, hogy a aszúszőlőt és aszúbort állítsanak elő.

Ami lényeges, a múltkori vitanapon is meg lett említve, hogy itt a szőlő- és bortörvényt szerintem nem elegendő csak egyedül tárgyalni, hiszen a bort, a borászatot más törvények is befolyásolják.

(20.20)

Javasolnám, hogy üljön össze egy olyan négypárti egyeztető bizottság, amely a hegyközségi törvényt, a jövedéki törvényt elővéve, az élelmiszertörvényt elővéve megtárgyalná a borászat fontos kérdéseit. Hiszen itt elhangzott Font képviselő úrtól, amit én is nagymértékben támogatnék, hogy igenis a VPOP hatáskörét kellene erősíteni, mondjuk, a cukorfelhasználásban. Ehhez is törvényt kellene módosítani.

Azt is el lehet mondani, amiben nem értek egyet az államtitkár úrral, hogy a cukor kiiktatása elég nehéz a magyar borászatból, hiszen számtalan olyan évjárat van és van több olyan borvidék, ahol borzasztó nehéz lenne megoldani cukor felhasználása nélkül azt a minőségjavítást… (Dr. Szanyi Tibor: De nem lehetetlen!) Nem lehetetlen. Egy nagyon kellemes élményem volt még 1987-ben, Németországban, egyhetes úton, amikor bevittek egy nagyüzembe a Rajna völgyénél, hatalmas, silószerű, koracél tartály volt, és amikor megkérdeztük bent a pincészetben, hogy ez mire szolgál: ebben tároljuk a cukrot. Tehát a cukor felhasználása nem egyedülálló, hogy Magyarországon ezzel javítanak bort, de azt tudomásul kell venni, hogy évjáratok gyakoriságában elég nagy számban előfordul, hogy adott borvidékeinken nélkülözhetetlen a cukor felhasználása.

Itt azt meg lehet állapítani, hogy mely borkategóriáknál engedélyezzük, melyben nem engedélyezzük a cukrot. De az biztos, hogy a borhamisítás egyik megállító eszköze lehet az, hogy sokkal szigorúbban kellene ellenőrizni ennek a terméknek vagy segédanyagnak a borászatban való felhasználását.

Amit nagyon fontosnak tartok, és ebben a törvényben nem szerepel, de valószínű, hogy a négypárti egyeztetésnél igen, hogy az import borok behozatalánál ne csak OBI-engedély kelljen, hanem kötelező legyen a felhasználás helyén a hegybírónak bejelenteni, hiszen a helyi hegybíró az, aki nyomon tudja követni az import bor felhasználását vagy az esetleg hozzá való házasításokat, egyebeket, ami már szintén borhamisításnak is számíthat.

A jövedéki törvény módosításánál, szeretném javasolni, át kellene nézni közösen a standolással kapcsolatos törvényt. Én az idegenforgalmi bizottságnak vagyok az elnöke, és a Vendéglátók Ipartestülete keresett meg több levélben is - a bizottság is tárgyalta -, hogy ha csak az a célja ennek a törvénymódosításnak, hogy a borhamisítást megakadályozzuk, akkor ez az egyik leggyengébb eszköze e cél elérésének, hiszen vannak más eszközök, amelyekről itt már beszéltünk. Viszont a Pannon Borműves Céhnek több tagja aláírásával igazolta azt, hogy ez a törvénymódosítás abszolút nem hatékony, és a minőségi borászatnak okoz kárt.

Van egy-két képviselőtársam, aki mosolygott ezen. Nézzék, mi azért vagyunk itt, hogy azoknak az érdekeit próbáljuk meg érvényesíteni, akik megválasztottak minket. Ugyanúgy a több tízezer vendéglátós is megválasztott minket, és ők azt mondják, hogy ez nem jó. Ráadásul a minőségi borászok is írásukkal igazolták, hogy ebben a törvényben vannak még hiányosságok. Úgy gondolom, hogy ezeket igenis tárgyalni kellene.

Még egyszer: nekem az lenne a kérésem, próbáljuk meg úgy összehozni a szőlészet és a borászat problémáját, hogy nézzük át az összes ezzel foglalkozó törvényt, mert ha csak kimazsolázgatunk egyet-kettőt, akkor mindig lesznek olyan rések, olyan kiskapuk, amivel pont azt a célt nem fogjuk elérni, ami miatt mi is itt dolgozunk.

Köszönöm. (Szórványos taps az ellenzék soraiból.)

Forrás: parlament.hu