NÉMETH ERIKA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az előttem szóló képviselők már e törvény kapcsán is fókuszba állították az embert. Én is vallom, hogy a rendelkezésre álló erőforrások közül a legfontosabb, a legértékesebb, ám a legsérülékenyebb is az ember; az ember, aki megálmodja, létrehozza, működteti, a maga javára használja a tárgyakat, és aki önmaga és társai ellen is véthet, ha nem tartja be az őt védő szabályokat.

Ezért fontos a munkavédelem, a munkaegészségügy és a megelőző intézkedések sora. A tíz évvel ezelőtt elfogadott munkavédelmi törvény jelenlegi módosításával tulajdonképpen befejeződik e tárgykörben a jogharmonizációs kötelezettségünk, és a törvény módosítása minden bizonnyal jelentős hatással lesz a biztonságos munkavégzés feltételeinek magasabb szintű megteremtésére. Ez természetesen szigorításokat is jelent, aminek én személy szerint örülök, bár itt többen aggodalmukat fejezték ki, hogy ez sok pénzt ró majd a munkáltatókra. De úgy gondolom, hogy a szigorítások nem minden esetben, vagy nem feltétlenül jelentenek plusz anyagi ráfordításokat, sokszor csak talán odafigyelést, szervezést.

Örülök, mert az élet minden területén a leginkább védelmet élvező, védelmet érdemlő tényezőnek az embert tekintem, és e törvény módosításai ezt szolgálják. Hiszen a változtatások döntő többségében a munkavállalók érdekeit képviselik. A munkavédelem megvalósítása azonban, ahogy Simon képviselőtársam is említette, nem egyszereplős játszma. Nem csak a munkavállalói, vagy a munkáltatói akarat függvénye, hanem valamennyi közreműködő, munkaadó és dolgozó, tulajdonos és vállalkozó szerepvállalásával megvalósuló együttes cselekvés.

A tervezetből jól tetten érhető az a szándék, amelynek nyomán tisztázódik minden szereplő felelőssége és tájékoztatási kötelezettsége. Egyértelműen és hangsúlyosan szabályozza a javaslat a munkáltató munkavédelemmel kapcsolatos kötelezettségei teljesítésében fennálló objektív felelősségét, és beemeli a szaktevékenység körébe a munka-egészségügyi szaktevékenységet, ami kifejezetten munkavállaló-barát. És munkavállaló-barát az a módosítás is, hogy a munkavállalóknak a munkavédelemmel kapcsolatos érdekképviseletét hangsúlyossá teszi.

Ezzel kapcsolatban is fogalmazódtak meg aggodalmak. Amit Jauernik képviselőtársam említett, hogy lesznek olyan munkáltatók, ahol nem fog létrejönni az 50 főt foglalkoztató munkáltatóknál a munkavédelmi képviselők kötelező választása, azt gondolom, hogy kevés ilyen lesz. Nagyon pozitívnak értékelem, hogy a tervezet rendelkezik a munka-egészségügyi szaktevékenység fogalmának és szükségességének bevezetéséről. A munkavédelmi szabályozás eddig ezt tételesen nem nevesítette, és a korábbi gyakorlatban nem is igazán funkcionált, bár eddig sem tiltotta semmi.

A munka-egészségügyi szaktevékenység témaköréből legtöbbször csak az előzetes és időszakos alkalmassági vizsgálatokra összpontosítottak, ráadásul nemegyszer az üzem, a technológia, a munkavállalók várható igénybevételének alapos ismerete nélkül. A jogi szabályozás és a hozzá tartozó szakmai tartalom így lesz majd komplex.

Fontosnak tartom, hogy külön szóljak arról, hogy a legjelentősebb munkavédelmi feladatok a javaslatban több oldalról kapnak megerősítést. Az üzembe helyezés, az időszakos biztonsági felülvizsgálat, a soron kívüli gépellenőrzés, a megelőzési stratégia kialakítása, a kockázatértékelés szaktevékenységnek minősül majd, azaz a munkabiztonsági és munka-egészségügyi szakemberek közreműködése elengedhetetlenül szükséges lesz ezek teljesítése során.

(18.40)

Én a kockázatértékeléssel kapcsolatos módosításokat tartom rendkívül indokoltnak, és helyeslem, hogy a jövőben a kiemelt kockázatú helyzetekre vonatkozó eljárások elmulasztása majd többletszankcionálással jár. Nem vagyok egyébként szankcionáláspárti, de Rákos Tibor képviselőtársam említette a vezérszónoki felszólalásában, hogy valahogy Magyarországon nem igazán akaródzik a munkavédelmi szabályokat betartani. Sajnos, ha magunktól nem megy, akkor valamilyen szankciókat mégiscsak be kell építeni, hogy a dolog működjön, hangsúlyozom: az emberek, a dolgozók védelmében.

Én kiemelésre méltónak tartom a javaslat azon rendelkezését is, amely arról rendelkezik, hogy a munkáltató feladatai elvégzésébe bizonyos feltételekkel munkavédelmi szakembert kell bevonjon, és indokolt a pontosítás a munkavédelmi feladatot ellátó személy minimális feladatainak meghatározása tekintetében is. Természetesen ez csak akkor fog jól működni, mint az élet annyi más területén, ha ehhez a feladatot ellátó személy megfelelő jogosítványt, hatáskört, kompetenciát kap a munkáltatótól.

Az előttünk lévő javaslat tehát áttekinti az alaptörvény kiadása óta eltelt időszakban keletkezett gyakorlati tapasztalatokat, figyelembe veszi a munka világának gazdasági, jogi és társadalmi változásait, amelyek természetszerűleg követelik meg a munkavédelemre, munkaegészségügyre vonatkozó korszerűsítést is. Megítélésem szerint az előttünk lévő törvényjavaslat hosszú távon alkalmazható szabályozást léptet hatályba, amely megfelel az Európai Unió egy új tagállamtól elvárható szabályozásának.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu