DR. GÉMESI GYÖRGY (MDF): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy azzal kezdjem, nagyon sajnálom, hogy a miniszter úr nincs jelen. Azt gondolom, a gyermek-, ifjúsági és sportminiszternek a két fő területe, a gyermek, az ifjúság és a sport ritkán van átfogó és tartalmilag is mély témával a Magyar Országgyűlés előtt. Megítélésem szerint a miniszter úrnak ebben a kérdésben nemcsak szépen elmondott kormánypropagandát kell a tisztelt Ház előtt bemutatni, elmondani, majd eltávozni, hanem végig kell hallgatni mindent, minden bizottság véleményét és azoknak a képviselőknek a véleményét, akik ehhez a kérdéshez valóban tisztán és őszintén, az előremutatás szándékával szeretnének hozzászólni.

Egy olyan anyag van előttünk, amely egy átfogó jelentés - most már évek óta egyre jobb szerkezetben - a magyar ifjúság helyzetéről, amelynek alapvető kérdései mellett nem mehetünk el szótlanul, megállapításai és a tények mellett nem mehetünk el szótlanul, ha felelős politikusként gondolkodunk. A Magyar Demokrata Fórum több alkalommal elmondta az elmúlt időszakban is, hogy vannak olyan kérdések, amelyekben nem pártpolitikai megközelítésből kellene megvizsgálni dolgokat, hanem valóban egy nemzeti összefogás, nemzeti együttműködés szemszögéből. Megítélésem szerint ez a terület is azt kell hogy jelentse mindannyiunk számára, ha komolyan gondolkodunk a jövőt illetően magyarság kérdésében, nemzeti kérdésekben, európai uniós kérdésekben, hogy a megállapításokat és a tényeket igen komolyan kell venni - mert az anyag jó: a helyzet, tisztelt képviselőtársaim, tragikus.

Ne menjünk el szép szólamokkal a tragikus helyzet mellett, mert nagyon szép az a sok-sok dolog, ami az elmúlt másfél-két esztendőben történt, ami persze nem oldotta meg a magyar ifjúság helyzetét és kérdését, a jövő generációjának helyzetbe hozását. Részletintézkedéseket tett, de ha itt vitába szállnánk az elmúlt év történéseivel a gazdasági, pénzügyi döntései után, akkor lehet, hogy azok az intézkedések, amelyek indulásként megszülettek, valóban a tavalyi havat jelentik mindannyiunk számára, és messze nem érték el azt a célt, amit megítélésem szerint, és közelítsük meg a kérdést jó szándékúan, a döntéshozók, az előterjesztők ezzel szerettek volna.

Egy nagyon átfogó anyag minden részletére kiterjedő véleményt, hozzászólást tíz perc alatt nem könnyű összeszedni. Engedjék meg, hogy én magam - MDF-es képviselőtársaim majd más területeket is fognak érinti - két területet érintsek: nyilván mint sportember a sport, a mozgás kérdését szeretném picit kifejteni, illetve nem tudok elmenni szó nélkül édesapaként sem és felelősen gondolkodó polgármesterként sem az alkohol, a drog és a dohányzás kérdése mellett, ami egyértelműen összefügg az egészséges életmóddal.

(16.40)

Mindenekelőtt engedjék meg, hogy megjegyezzem, hogy lehet a legszebb hozzászólás, lehet a legszebb gondolatmenet és együttműködés, akár még összefogás is a kérdésekben, de amennyiben a gyermekek és az ifjúság előtt lévő példák olyanok, amilyenek ma, akkor ne csodálkozzunk, hogy a helyzet is olyan, amilyen ma az ifjúság tekintetében. Értem ezt a morális kérdések tekintetében, hiszen nem kell nagyon taglalni a mai közélet helyzetét, és azokat a morális kérdéseket, amelyek mindennapjainkban jelen vannak. Értem ez alatt a szemléletbeli kérdéseket, azokat a szemléletbeli kérdéseket, amelyek akár az egészséges életmódot érintik, akár az egyén érvényesülését a mindennapokban. Értem ez alatt azokat a példákat, amelyeket a következő generáció és a gyermekek látnak maguk előtt a médiákon keresztül, a mindennapokban, a szüleiken keresztül, szintén az élet minden részére kiterjedve.

Összességében tehát, ha a példa olyan, amilyen, akkor ne csodálkozzunk azon, hogy a helyzet is olyan, amilyen. Persze minden mindennel összefügg, és azt gondolom, hogy ha ezek a hétköznapban tapasztalható, gyermekek mindennapjaiban zajló példák javulnak majd, akkor lehet, hogy a helyzet is jobb lesz.

Nem olyan régen tárgyalta a Magyar Országgyűlés a sporttörvény módosítását, amely kapcsán komoly vitába keveredtünk több alkalommal a miniszter úrral, a kormánypárti képviselőtársaimmal, és az első kérdésem az volt ennek a törvénynek a vitája kapcsán, hogy miért volt szükség a módosításra. A mai napig nem tudom. A sporttörvény tárgyalása során az volt az első kérdésem, hogy hol vannak azok a stratégiai megállapítások, útvonal-kijelölések, amelyek alapján azt tudom mondani, hogy van értelme egy törvényt módosítani.

Amikor ezt a jelentést olvastam, akkor visszaigazolva láttam az akkori gondolatmenetemet, hiszen tragikus helyzetben van a mai ifjúság. Az, hogy a gyerekek több mint 40 százaléka hetente két óránál kevesebbet mozog, önmagáért beszél. Miért mozog hetente két óránál kevesebbet? Azért, mert ilyenek az előtte lévő példák, azért, mert nem világítjuk meg nekik a lehetőségeket, amelyek ennek a mozgásszegény életmódnak a következményei lehetnek, azért feltehetően, mert nem mutatjuk be azokat a pozitív példákat, amelyek egyébként itt vannak mindannyiunk előtt. Értem ez alatt az elektronikus médiákon keresztül özönlő akciófilmek helyett, mondjuk, a valóban életmódot és életet bemutató sorozatokat élsportolókról, amit lehetne példaként emlegetni, akár még példaképként is, és hadd ne mondjak itt neveket, mert hála istennek, bőven lehetne említenivaló, és sorolhatnám tovább. Azért, mert nincsenek meg azok a fizikális lehetőségek, amelyek ezt lehetővé teszik.

Szeretném megemlíteni ennél a gondolatmenetnél, hogy a Magyar Demokrata Fórumé volt az a kormányzat, amely 500 tornatermet épített ebben az országban, az ország különböző pontjain, lehetővé téve ezzel a kulturált, felkészült mozgáslehetőségeket mindannyiunk számára. A sporttörvény tárgyalása során említettem meg a mindennapos testnevelés kérdését; azt, hogy legalább el kellene indítani vagy stratégiailag kijelölni. Ha most nincs pénz rá, majd 2006-ban vagy 2007-ben, vagy 2008-ban lesz, de induljon el egy gondolkodás ezen a területen, ne menjünk el hanyag eleganciával amellett, hogy a gyerekek több mint 40 százaléka két óránál kevesebbet mozog egy héten, és itt értem a 14-18 éves korig terjedő korosztályt.

Ezek a megállapítások akkor is süket fülekre találtak, és ezek a megállapítások kijelölendő stratégiai programként nem jelentkeznek az előttünk lévő határozati javaslatban. Nagyon sok gondolat van előttem még a sport kapcsán, amit idő hiányában nem részleteznék, talán a vita során majd még érdemes lesz rá visszatérni. Valóban csak jelzésértékűen szeretném jelezni a másik megállapítássorozatot a dohányzással, az alkohollal, a droggal kapcsolatban, az életkorokat is tekintve, hogy akik először találkoznak ezekkel, milyen formában, hogy szokássá válik az alkoholfogyasztás, a dohányzás, és igen magas százalékban a gyerekek előtt - ez egész egyszerűen tragikus. Ne csodálkozzunk, hogy 15-20 vagy 30 esztendő múlva nem lesz elegendő a társadalombiztosításra fordított összeg. Ma sem elegendő, hát majd akkor, ha ezek az egészségügyi állapotok vagy ezek következményei egészségileg is jelentkezni fognak majd a jövőben.

És igen, itt mindannyiunké a felelősség, elsősorban a szülőké, nyilván adott esetben a döntéshozóké, akár helyi döntéshozók, akár országos szinten döntenek a különböző ezzel kapcsolatos megelőzési programokról, lehetőségekről. De semmi nem fogja pótolni a család kérdését. Azok a döntések, amelyekről itt nagy előszeretettel beszéltek kormánypárti képviselőtársaim, messze nem segítik a családnak mint közösségnek a megerősítését. Sokkal mélyebb, sokkal perspektivikusabb és sokkal nagyobb stratégiai kérdésről van szó, és nemcsak stratégiai kérdésről, hanem értékrendbeli kérdésről. Csak beszélünk, és a tettek elmaradnak.

Ezért a Magyar Demokrata Fórum a következő időszakban több olyan javaslattal fog élni, akár a gyedet tekintve, amelyet kettőről három esztendőre szeretne kibővíteni, akár a gyed összegének növelését, amit (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) 50 százalékkal szeretne emelni, ami mind azt fogja szolgálni, hogy a család mint közösség legyen erős, mert ha ez így történik, akkor van esély arra, hogy ezek a mutatók valamivel jobbak lesznek a következő időszakban.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu